Infantilisnak nevezte a kulturális és innovációs miniszter azokat a kritikákat, amelyek a készülő kulturális törvénytervezetről megjelentek. Csák János az InfoRádió Aréna című műsorában az MTI szemléje és az InfoStart leirata szerint kijelentette, hogy Magyarországon teljes művészeti és kulturális szabadság van, mindenki saját kívánságának megfelelő előadásokat tarthat, az Aczél György-féle „tűrt, tiltott, támogatott” idők már rég elmúltak, a minisztérium nem kíván sem központosítani, sem központi utasításokat adni a különböző kulturális intézményeknek.

Korábban az Index írt arról a véglegesnek mondott előterjesztésről, amelyet tudomásuk szerint Csák tárcája nyújthat be a kormánynak. Ennek alapján a kulturális élet szereplőinek munkáját a nemzetstratégiai intézmények felügyelhetik a jövőben. A tervezet szerint megnőne az úgynevezett kultúrstratégiai nemzeti intézmények szerepe: a megyei hatáskörű kulturális szervezeteknek ezeknek az intézményeknek kellene megküldeniük az éves munkatervet, üzleti tervet, szolgáltatási tervet és beszámolót véleményezésre. Emellett állítólag bevezetnék az országos ellenőrzési és minősítési rendszert, azt pedig központi kuratórium határozná meg, hogy milyen könyvek kerülhetnek a települések könyvtáraiba. A lap szerint az új törvény jövő januárban életbe is lépne.

A hvg360 is hasonló információkhoz jutott. Alábbi cikkünkből kiderül, hogy a múlt század ötvenes-hatvanas éveit idéző központosítás nemcsak a szakmában, hanem még fideszes körökben is kiverte a biztosítékot: kormánypárti városvezetők sem tartják jó ötletnek, hogy a kórházaik és iskoláik után a közgyűjteményeik feletti felügyelettől is megfosztanák őket:

A kultúra szocialista időket idéző kézivezérlését tervezgeti a kormányzat

Az állami ellenőrzés fokozását hozhatja, ha a parlament elfogadja a kulturális szféra erős központosítását előrevetítő tervezetet.

Csák ezzel szemben arról beszélt a rádióműsorban, hogy a törvény tervezetének előkészítése továbbra is tart, a sajtóba kiszivárgó részletek még korábbi változatokból származnak.

A miniszter szerint az a törekvésük, hogy az új törvény tájékozódási lehetőséget biztosítson mindenki számára, aki „be akar jönni a kulturális közfeladat-ellátásba”. Az állam közfeladat-ellátási tevékenységéhez pedig arra van szükség, hogy a különböző művészeti ágakat olyan szabályozással, irányítási, módszertani, személyi, továbbképzési rendszerrel lássák el, amely mindenütt egységes. Elmondása szerint ez történik most.

Az új szabályozás – amely öt már meghaladottá vált törvényt és tizenhat kormányrendeletet fog megszüntetni – többek között arról is újszerűen fog rendelkezni, hogyan kell kiválasztani egy kulturális intézményvezetőt, valamint hogy milyen módszertani továbbképzéseket kell vállalnia.

A kulturális források regionális eloszlásáról szólva Csák azt mondta: szörnyű, hogy korábban a pénzek nyolcvan százaléka budapesti intézményeknek jutott, és csak húsz százalékban vidékieknek, ma azonban már sokkal jobban érvényesül az arányosság elve: a juttatások kétharmada kerül a fővárosba, egyharmada pedig vidékre.

Csák azt mondta, csalódott, mert bár a minisztériuma a legszélesebb körökkel konzultál, mégis támadások érik. Azt is hozzátette, hogy elsősorban a Nemzeti Kulturális Tanács tagszervezeteivel, a nemzeti kultúrstratégiai intézményekkel – így a Nemzeti Színházzal, a Hagyományok Házával, a Fővárosi Nagycirkusszal, a Néprajzi Múzeummal és a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeummal – egyeztetnek, de ez is több mint húsz szervezetet jelent.

A miniszter azt is közölte, hogy minden, az államtól pénzhez jutó szervezeti egységnek fejlesztési tervet kell benyújtania, végül el kell számolnia azzal, hogy mire használta fel. A támogatott projekteket az alapján választják majd ki, hogy megfelelnek-e a kultúrstratégiai céloknak, de

nem Vidnyánszky Attila fogja megmondani, hogy mit fog játszani a debreceni Csokonai színház.

Azt is hangsúlyozta, hogy a kormányzat kulturális programja „a zsidó-keresztény kultúrkör hagyományainak a megőrzése és a jövőnek való átadása”, a kulturális közfeladat-ellátásra fordított pénzt pedig az előbbi program, nem pedig lobbizás alapján kell elosztani.

A sikeres projektet nem nekem kell eladni, hanem a közönségnek. Ha beleillik a kormányzati kultúrfilozófiába, azt lehet államilag támogatni

– jelentette ki Csák János.

A felsőoktatásról is beszélt Csák, amelynek minősége szerinte egyértelműen nőtt az utóbbi években, amit igazol az is, hogy az intézmények körülbelül 14 százaléka külföldi hallgató. A magyar rendszert nagyon vonzónak nevezte, de kiemelte, hogy tovább kell javítani a felsőoktatási intézmények tudományos teljesítményét, többek között növelni kell a publikációk számát a legnagyobb presztízsű folyóiratokban, valamint a különböző egyetemek közötti kutatási együttműködések számát is.

Mindenki előtt nyitva áll az ajtó, hogy az állami vagy a modellváltott egyetemi rendszert választja – tette hozzá, és azt is állította, hogy a modellváltott egyetemek nagyfokú szuverenitást kaptak. és nem kívánnak ismét állami egyetemmé válni.