Hermann Róbert történész fogalmazta meg a szakértői kritikát Rákay Philip filmjének ordító történelmi baklövéseiről.
A március 15-e alkalmából Széchenyi-díjjal kitüntetett történész, Hermann Róbert az Index kérésére mutatott rá néhány kínos hibára, amelyet a Most vagy soha! című film alkotói elkövettek. Hermann mindenekelőtt tisztázta, hogy Rákay Philip filmje – különösen az Aranybulla árnyékában – „érzelemvezérelten” lett leminősítve az IMDb-n, ahol most 1,5-ön áll az értékelése. Ahogy Hermann Róbert fogalmazott, „a Most vagy soha! legalább megpróbált film lenni, amit az Aranybulláról aligha mondhatunk el”, ezért, ha az Aranybulla 1,1-et kapott, akkor azért a Most vagy soha! legalább egy 5-ös osztályzatot megérdemelt volna.
Hermann szerint „szemmel láthatóan” nem volt történész szakértője a filmnek, ami „nagyon kínos, egy hatmilliárd forintos film büdzséjébe bele kellett volna férnie…”
Így aztán „blődségek” kerültek a filmbe, amit egy szakértő megakadályozhatott volna. Néhány példa a történész hibalistájáról:
- Az osztrák lovas katonák gyalogsági egyenruhában nyargalnak.
- Petőfiéket igazoltatják, jóllehet 1848-ban még nem létezett személyi azonosító okmány.
- Petőfiék a magyar nyelv bevezetését követelik, noha 1844 óta az ország hivatalos nyelve a magyar volt.
- A katonák Herr Generalnak szólítják Ignaz von Lederer lovassági tábornokot, a magyarországi császári-királyi főhadparancsnokot, pedig egy ilyen magas rangú és beosztású katonát az alárendeltjei Excellenciás Uramnak, Vezénylő Tábornok Úrnak, Nagyméltóságodnak stb. szólítottak.
- A filmben feltűnő gránátosok valójában sorezredi katonák, hiszen nem a gránátosokra jellemző medvebőr fejfedőt hordanak.
- A Petőfi ellen merényletet tervező Farkasch rossz sorrendben tölti meg a fegyverét.
- Petőfiék nem követelhették Táncsics kiszabadítását, mert a rab írót akkor még Stancsicsnak hívták, és csak március 15. után határozta el, hogy nevet változtat.
Hermann Róbert nem vitatja el, hogy Rákayék ne alkothattak volna fikciós filmet, de szerinte akkor is illett volna „legalább megpróbálni korhűnek és hitelesnek maradni”.
Ahogy fogalmaz, a Most vagy soha! egy 19. századi népszínmű, egy hollywoodi blockbuster és egy 50-es évekbeli szovjet partizánfilm sajátos hibridje.