A Herman tanárainak közleménye szerint ők azt tanítják a gyerekeknek, hogy ha nem értenek valamit, akkor bátran kérdezzenek. A módosított Nemzeti Alaptanterv megjelenése után nekik is rengeteg kérdésük van. Arra kérnek mindenkit, hogy ezekre őszintén feleljen. A válaszokat ugyanis szerintük saját gyerekeik, unokáik, tanítványaik szemébe nézve kell elmondaniuk.

Íme, a tizenöt kérdés:

• Ha a magyar diákok tanóráinak száma és az otthoni készülés ideje több, mint a Munka Törvénykönyvében megszabott heti munkaidő, akkor a módosítás szerinti 1 órás mérséklés a diákterhek – az ígértnek megfelelő – radikális csökkentésének nevezhető-e?
• Ha azonos óraszámban több tananyag van előírva, mint eddig, akkor az tehercsökkentés-e?
• Az előbbi kettőt figyelembe véve gyermekközpontú NAT-ról beszélhetünk-e?
• Ha megszűnik egy adott iskolatípusban valamelyik tantárgy, akkor az adott szakos kolléga esetében ezt tehercsökkentésnek nevezhetjük-e?
• Ha a pedagógusnak olyat kell tanítania a tantárgyak átstrukturálása miatt, amire nincs képesítése, akkor az vele szemben etikus-e, a tanítás szempontjából szakszerű-e?
• Ha több lexikális, leíró tananyagot ír elő a módosított NAT, akkor az tényleg modern-e?
• Ha pont a természettudományos tantárgyak szorulnak háttérbe, akkor az XXI. századi-e?
• Ha néhányan, a nyilvánosságot kizárva készítik az egyik legfőbb pedagógiai szabályozó dokumentumot, akkor az konszenzuson alapulónak tekinthető-e?
• Ha a diákokat nem kell kritikus gondolkodásra, véleményalkotásra nevelni, akkor az egy demokráciában elfogadható-e?
• Ha a középiskolás korosztály nagyobbik részére nem is vonatkozik az új alaptanterv, akkor az nemzeti-e?
• Ha olyan tartalmak kerülnek bele, melyekkel kapcsolatban nincs egyetértés, viszont alkalmas arra, hogy sokadszorra is egymásnak ugrassza a szétszabdalt társadalom különböző csoportjait (és ezzel elvonja a figyelmet a NAT valódi pedagógiai problémáiról), akkor szintén az a kérdés, hogy nemzeti-e?
• Ha egy szabályozás megnyomorítja, maradék kedvüket is elveszi azoknak, akikre vonatkozik, akkor humánus-e?
• Ha ez az a NAT, amit a 2016-os (!) nyílt levelünk óta ígérnek, akkor elégedettek lehetünk-e?
• Ha mindez nekünk adófizetőknek milliárdos összegbe került, akkor megérte-e?
• Végezetül ettől a törvénytől a magyar közoktatás színvonala jobb lesz-e?

Az idén szeptemberben (!) bevezetendő Nemzeti alaptantervet január 31-én este tízkor hozta nyilvánosságra a kormány, azóta számos szakmai szervezet tiltakozott annak szakmaiatlansága ellen, és a nyilvánosságot, szakmai diskurzust mellőző kidolgozása ellen. Máig nem tudni, kik azok, akik részt vettek a kidolgozásában, egyedül Takaró Mihály neve ismert, mondjuk neki tetszik is a NAT. Továbbá meg van elégedve a kidolgozásért felelős biztos, Hajnal Gabriella, Kásler emberminiszter és Rétvári államtitkár is.

A NAT-tal kapcsolatos vita azonban kissé elhajlott egyfajta hazafiasság-versennyé. Indult petíció a NAT ellen és a NAT mellett. Előbbit azok írják alá, akik szakmailag alkalmatlannak tartják a dokumentumot, utóbbit azok, akik szerint kell hazafias nevelés az iskolákban (nem mintha előbbiek ezt tagadnák).