Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Feledésbe merült építészeti remekművek kísérnek minket, bármerre is járunk Budapest belső kerületeiben. Városbújócska sorozatunk legújabb részében a legszebb Zsolnay-porcelánnal borított házfalakat mutatjuk meg. A négy felkeresett épületet a szecesszió leghíresebb magyarországi képviselői tervezték.
A monarchia-korabeli építészet, azon belül is a magyar szecesszió előszeretettel használta a pécsi Zsolnay-gyárban készült kerámiát az épületek díszítésére. Nem véletlen, hogy az Iparművészeti Múzeum, illetve a Mátyás-templom tetejét is Zsolnay-porcelán borítja, illetve a korábban már általunk is bejárt Földtani Intézet, illetve a kőbányai Szent László-templom tetejét is Zsolnay-kerámia díszíti. Ebben a részben a híres építészek kevésbé szem előtt levő alkotásainak csodás részleteit mutatjuk meg.
Thonet-ház
Az első ilyen épületet a Váci utcában, a turisták között hömpölyögve talán kevesen keresnék. Pedig itt bújik meg Lechner Ödön egyik kevésbé ismert remekműve, a Thonet-ház.
A Váci utca 11/A szám alatt álló épület 1890-ben készült el, a sikeres német asztalos-bútortervező, Michael Thonet fiai építtették. A Thonet-testvérek itt rendezték be az akkor már több évtizedes múltra visszatekintő cég irodáit – édesapjuk még 1819-ben nyitotta meg első asztalosműhelyét Magyarországon. Az ingatlan kereskedőháznak épült, az üzletszint feletti emeletek pedig lakótérül szolgáltak.
A gazdagon díszített épület késő-tizenkilencedik századi eleganciát és gazdagságot sugároz, a homlokzat dekorációjához Lechner az általa kedvelt színes majolikacsempét használta. Az épületen gótikus és reneszánsz elemek is felfedezhetők.
A ház fala pedig, ha jobban megfigyeljük, tele van a Thonet-testvérekre utaló T-betűvel:
A ház felső szintjén pedig szobrok állnak:
Árkád Bazár
A Dohány utca és a Síp utca sarkán áll, így a Rákóczi útról is jól látható az Árkád Bazár épülete, mely akkor Európa egyik legnagyobb játékáruháza volt. A Dohány utca 22-24. szám alatt álló Árkád Bazárt Vágó László és Vágó József híres szecessziós építészpáros tervezte, 1909-re készült el.
Sajnos a ház ma rossz állapotban van, felújításra szorul. A világháborúban is nagy károkat szenvedett az épület, és mint látszik, a házhoz nem illő puritán tetőn, azt a részt sajnos nem állították vissza eredeti állapotában – régen így nézett ki.
A szocializmusban itt működött az Egressy Művészeti Klub, majd a híres Metró Klub. Azóta rengeteg tulajdonosa volt, legutóbb kávézó, kocsma, most pedig hostel működik itt.
A bejárat feletti homlokzatrészen Zsolnayból kirakott gyermekjátékok és állatfigurák láthatók:
A ház falát feljebb márvány borítja, illetve azon is Zsolnay-kerámiából készült motívumok láthatók, sajnos igencsak megkopva:
Hotel Novotel
Az eredetileg is szállodának épült Hotel Novotel az egész Rákóczi út egyik legmeghatározóbb épülete. Szintén egy híres szecessziós építészpáros, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte, igaz, ma már a határon túl áll leghíresebb épületeik többsége. Ők tervezték pl. a szabadkai és marosvásárhelyi városházát, illetve a nagyváradi Fekete Sas palotát is.
Az eredetileg Palace Hotelként épült, Rákóczi út 43-45. alatt található szálloda 1911-ben készült el. Az épület a rendszerváltás után hanyatlani kezdett, kérdés volt, hogy mi lesz vele. 1999-ben műemlékké nyilvánították, majd a Palace Hotel szállodalánc tulajdonába került. 2002-ben felújították, az eredeti állapotát helyreállítva, az oldalán található Zsolnay-kerámia az évek során azonban lepusztult, az új ornamentika már nem az eredeti Zsolnay-gyárból származik, de annak hű mása:
A homlokzaton is megfigyelhetők a Komor–Jakab-páros jellegzetes szecessziós motívumai:
Hecht-üzletportál
A Szent István Bazilika mellett megbújó Hecht Jónás és fia textil-nagykereskedés üzletportálja eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott. A 2010 óta üresen álló helyiség egyike azon kevés üzletportálnak Budapesten, mely eredeti díszítésében fennmaradt. Az épületbe a rendszerváltás után a Magyar Külkereskedelmi Bank költözött, később a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum vette át helyét, majd az is kiköltözött. Az üzlethelyiség a házzal együtt az V. kerületi önkormányzat tulajdona volt. Az épület sorsa azonban úgy tűnik, most vett fordulatot, a Katolikus Világkongresszusra hivatkozva ugyanis a kormány 7,9 milliárd forintért megvásárolta, és láthatóan elindult az ingatlan amúgy régóta szükséges felújítása, a gyönyörű porcelán-márvány borítás szomorúan néz ki ledeszkázva.
Az eklektikus, díszítetlen épülettől elütő szecessziós jegyeket hordozó üzlethelyiség Lajta Béla építész tervei alapján készült. A földszinti homlokzatot Zsolnay-porcelán és vörösréz bevonat díszíti. A márványfeliraton megkopva ugyan, de megfigyelhető a 109 éves "Hecht Jónás és fia" felirat:
A földszinten eredetileg a Hecht család üzlete kapott helyet, ők maguk pedig az emeleten laktak. Az épület portáljára felnézve feltűnik, hogy egy hatalmas halfej mered az utcán sétálókra:
A csúnyán felállványozott falemezek takarása alatt pedig közelebb lépve megcsodálhatjuk az épület eozines Zsolnay-díszeit, melyek kalotaszegi mintázatokat testesítenek meg:
| Városbújócska |
| Városbújócska címmel indult sorozatunk városi tájképekkel, ismert és kevésbé ismert, de mindenképpen fontos és bemutatásra méltó köz(vagy magán-)terekkel, azok történetével és esztétikájával és azok különféle kontextusaival foglalkozik. |
Van egy elfeledett Lechner-remekmű Kőbányán – ismerjék meg a Szent László-templomot!
