A felszólalók szerint, ha nem szólnak, hogy nincs rendben a bíróságokba vetett közbizalom rombolása, hogyan bízhatnának az emberek abban, hogy az ő jogaikat képesek leszünk megvédeni.
Több száz fős tömeg gyűlt össze a Markó utcában, a Fővárosi Törvényszék épülete előtt, ahol a Res Iudicata Egyesület tartott közösségi kiállást a nemzeti ünnepen elhangzott, a bírákat sértő szóhasználat ellen tiltakozva.
Bár név szerint nem említették, az esemény apropója Orbán Viktor március 15-i poloskázós beszéde volt, melyben lényegében azzal vádolta meg a bírókat, hogy korrupt dollárokból vásárolták meg őket. A kijelentés miatt később a Magyar Bírói Egyesület és az Országos Bírói Tanács (OBT) is tiltakozott. Közleményeikben visszautasították a miniszterelnök szavait, amelyek az OBT szerint egy jogállamban nem megengedhetők. Varga Zs. András, a Kúria elnöke kicsit másképp látta a dolgokat: ő sajnálatosnak és aggasztónak nevezte, hogy a bírók a politikai érdeklődés homlokterébe kerültek, és hozzátette, hogy „lehet tiltakozni a sértőnek talált szóhasználat ellen”, de Magyar Péter március 15-i beszédéről Rákosi és Kádár jutott eszébe.
A vasárnap esti kiálláson Madarasi Anna, a Res Iudicata elnökségi tagja arra emlékeztetett, hogy a
kimondott szót nem lehet többé visszahívni, meg nem törtétté tenni, relativizálni.
Mint fogalmazott, akik nap mint nap a tárgyalóteremben vannak, tudják, hogy a jogálami igazságszolgáltatás működésének egyik lételeme a közbizalom, hogy mindenki bízhasson abban, hogy ha bíróság elé kerül bármilyen ügye, független és pártatlan bíróval találkozik.
„Ha nem emeljük fel a szavunkat, amikor megkérdőjeleződik a tisztességességünk, nem szólunk, hogy nincs rendben a bíróságokba vetett közbizalom rombolása, nincs rendben a megosztás, ha nem állunk ki magunkért és a függetlenségünkért, akkor hogyan bízhatnának az emberek abban, hogy az ő jogaikat képesek leszünk megvédeni” – tette hozzá.
Véleménye szerint éppen ezért kellett ma kiállniuk, magyar és európai bíróként kötelességük kifejezni a véleményünket, amikor a függetlenség veszélybe kerül.
Tóth-Lakos Fruzsina – szintén az egyesület elnökségi tagja – később azt tette hozzá, nem lehet elégszer elmondani, hogy „nincs szabadság bírói függetlenség nélkül”.
A beszédeket követően a demonstrálók gyertyákkal a kezükbe körbeállták a Fővárosi Törvényszéket, ezzel szimbolikusan megvédve az igazságszolgáltatás függetlenségét. A törvényszék Nagy Ignác utcai oldalán a bírói tisztségéről tavaly lemondott Laczó Adrienn vezette fel a sort. Az élőlánc teljesen körbeért az épület körül, sokaknak nem is jutott a szervezők által hozott készletből, így a telefonjaikkal világítottak.
Volt, ahol nem örültek
Nem mindenki örült ugyanakkor a bírák újabb megmozdulásának: a hvg.hu információi szerint a Győri Törvényszék elnöke például körlevélben emlékeztette munkatársait arra, hogy a nemzeti ünnepen elhangzott kijelentések politikai nyilatkozat részét képezik, márpedig a bírák és az igazságügyi alkalmazottak részére tilos a nyilvános politikai tevékenységben való részvétel.
„A valótlan, egyeseket sértő vélemények visszautasítása nem az egyes bírósági dolgozók feladata” – figyelmeztetett az elnök, aki szerint a politikai adok-kapokban való részvétel „a bíróság társadalomban betöltött szerepéhez képest méltóságon aluli”.
Nem ez volt egyébként első alkalom, hogy a Res Iudicata kiáll a bírói függetlenség mellett: decemberben, a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodás elleni tiltakozásul közösségi kiállást szerveztek. Itt adták át az OBT tagjainak a bírók és igazságügyi alkalmazottak tiltakozó leveleit is.
Február 22-én pedig a Magyar Bírói Egyesület szervezett több ezres tüntetést az Igazságügyi Minisztérium épülete előtt.
