Városbújócska sorozatunkban a főváros építészeti szépségeit mutatjuk be – ebben a részben a leglátványosabb pesti mozaikok kerülnek sorra. A századfordulós házakon az építtetők gyakran feltüntettek mesterségükre utaló jeleket, vannak azonban egészen egyedülálló homlokzatok, melyeken archaikus képekkel állítottak emléket az épületben űzött foglalkozásnak. Most ezeket mutatjuk meg közelebbről.
Feledésbe merült építészeti remekművek kísérnek minket, bármerre is járunk Budapest belső kerületeiben. Városbújócska sorozatunk legújabb részében a legszebb Zsolnay-porcelánnal borított házfalakat mutatjuk meg. A négy felkeresett épületet a szecesszió leghíresebb magyarországi képviselői tervezték.
Városbújócska sorozatunkban Budapest rejtett építészeti különlegességeit mutatjuk be. Egyre többen figyelünk föl Budapest díszített homlokzataira, de vajon azt például észrevette már, hogy micsoda kőbe vésett emberi és állati alakok figyelik útját, amikor Budapest utcáin sétál? Öt pesti ház homlokzatainak őrzőit leplezzük most le.
Van egy épület Budapesten, melyet Lechner Ödön tervezett, tetejét Zsolnay-porcelán borítja, de nem az Iparművészeti Múzeum az. Üvegablakai Róth Miksa műhelyéből valók, Budapest legmagasabb tornyával rendelkezik, jelölve van UNESCO-védettségre, mégis méltatlanul ismeretlenül rejtőzködik Budapest egyik külvárosában. Ismerkedjenek meg a kőbányai Szent László-plébániatemplommal.
A november végén induló felújítás előtt számos festményt, domborművet fotóztunk a Lehel tér és Újpest-Központ között, olyan alkotásokat, amelyek nagy részét nemigen láthatjuk többé eredeti helyén. Íme, az eredeti állapot, képekben. Ez a cikk egyben Városbújócska címmel induló, városi tájképekkel, ismert és kevésbé ismert, de mindenképpen fontos és bemutatásra méltó köz(vagy magán-)terekkel, azok történetével és esztétikájával és azok különféle kontextusaival foglalkozó sorozatunk első darabja.