Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Városbújócska sorozatunkban a főváros építészeti szépségeit mutatjuk be – ebben a részben a leglátványosabb pesti mozaikok kerülnek sorra. A századfordulós házakon az építtetők gyakran feltüntettek mesterségükre utaló jeleket, vannak azonban egészen egyedülálló homlokzatok, melyeken archaikus képekkel állítottak emléket az épületben űzött foglalkozásnak. Most ezeket mutatjuk meg közelebbről.
Népszínház utca 22.
A Népszínház utca folyamatos felértékelődése ellenére ma még mindig nem tartozik Budapest előkelő városrészei közé. Annál előkelőbb az egykori Polgári Serfőzde bérháza, mely a Kiss József utca sarkán áll. A háromszögszerűen elnyúló zöld ház tetejét hatalmas mozaik díszíti. Noha a kép első ránézésre valamely bibliai jelenethez hasonlít a legjobban, valójában a sörivás dicsőítéséről szól.
Az épület a kőbányai sörgyár bérházaként, Vidor Emil tervei alapján épült 1906-ban. A felső szintjén látható 60 négyzetméteres mozaikok Dudits Andor tervei szerint, Róth Miksa műhelyében készültek. Az épület nagyobb, mint amekkorának látszik, mindkét határoló utcából nyílik egy-egy bejárata, melyekből több különálló lépcsőházba juthat a belépő. A ház állapota viszonylag leromlott, de 2015-ig részlegesen felújították, és ennek keretében megújult a hármas tagolású mozaiksor.
De mit is ábrázol a mozaik? Középső mezőjében Gambrinus királyt látjuk sörösszekerén, mint valami diadalkocsin, az elé fogott lovak pedig megittasodva, csörömpölve dőlnek egymásra. A két szélső mezőben a dolgozó nép, illetve a király vadászatról visszatérő kísérete látható. Mindkét irányba bőségesen árad az aranyszínű ital a hordókból, ki-ki kedve szerint meríthet belőle – írta a mozaikról a Művészet folyóirat 1911-ben.
Szervita tér 3.
Talán a sorban a legismertebb az egykori Török Bankház épülete a Szervita téren, melynek felső homlokzata Budapest legnagyobb mozaikját rejti. Az épületet nem azért hívják így, mert egy török bank lett volna itt, tisztességes neve Török A. és Társa bankháza volt. A vasvázas szerkezetű, üveghomlokzatú épület tetején egykor Atlasz földgömböt tartó alakja állt, mely éjszaka világított is. Ezt azonban állapotának megromlása miatt a második világháború előtt lebontották – így nézett ki egykor.
A szecessziós, historikus formajegyekkel tarkított épület Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján készült el 1906-ban. A mozaikkép ismét Róth Miksa műhelyéből való, csakúgy, mint azon szecessziós lépcsőházak üvegablakai, melyeket korábbi részünkben végigjártunk. Az Építészfórum leírása szerint a tulajdonosok úgy utasították az építészeket, hogy az épület domináljon a környező házak felett, a homlokzat jellegzetes és feltűnő legyen, vaskeretekbe foglalt nagy üvegfelületekre legyen felosztva, illetve reklámvilágítást lehessen rajta elhelyezni.
Első ránézésre úgy tűnik, mintha a mozaik egész felső része arany lenne, pedig csak a glória az. A hatást Róth Miksa azzal érte el, hogy az aranymozaikot hasonló tónusú drapp kővel keverte.
A képen Hungária megdicsőülése látható, hűen reprezentálva a nemzeti eszmében való töretlen hitet. A jelenet egyébként a bank tőkeerősségét volt hivatott jelképezni.
Az Építészfórum leírása alapján a trónon Patrona Hungariae, azaz Szűz Mária mint a magyarok védelmezője allegorikus alakja látható, díszes hermelinpalástban, a Szent Koronával és Szent István kardjával. A főalak mellett két angyalt látunk az Árpád-ház vágásos címerével és a kettőskereszttel. A Városvédő blog szerint a baloldalon mellettük a nemesség és a papság áll: Bocskai István, Zrínyi Miklós, a fiatal II. Rákóczi Ferenc és Pázmány Péter. A kép jobb felén Vasvári Pál, Wesselényi Miklós, Széchenyi István és Kossuth Lajos alakja tűnik fel.
Az épület a második világháborúban és '56-ban is megsérült, noha mindkétszer helyreállították, sosem teljeskörűen. Ez csak 2006-2008 között történt meg, ekkor korrigálták a korábbi sérülések és bontások nyomait. Az Atlasz által tartott földgömb azonban anyagi okok miatt nem került vissza.
Dob utca 85.
A legtöbb meglepetést, apró részletet a sorozatból talán legkevésbé közismert épület, a Dob utcai iskola rejti. Az 1906-ra elkészült intézmény eredetileg is iskolaként épült, Hegedűs Ármin tervei alapján, aki a Török bankház egyik építésze is volt. Hegedűs egyébként sok másik budapesti iskolaépületet is tervezett.
A mai Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola homlokzatának mozaikdíszítése Vajda Zsigmond tervei alapján, ismét Róth Miksa műhelyében készült. A korábban leromlott állapotú iskolaépület 2017 áprilisáig teljes körű felújítást kapott. Ekkor a homlokzat egészével együtt az épületen látható tégladíszítés és a mozaikok is megújultak.
A mozaikokon különböző iskolai jelenetek láthatók: játszó, éneklő gyerekek, illetve különböző taneszközök képei.
Az épület Bárczy István főpolgármestersége alatt készült el, több másik iskolával egyetemben. Ekkor épült például a Lehel utca és Dózsa György út sarkán álló Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola is, melyet szintén mozaikok díszítenek. Ahogy annak a falán, a Dob utcai iskoláén is Budapest mozaikból kirakott óriás címere látható.
Fővám tér 4.
Szintén az ismertebbek közé tartozhat a Fővám tér egyik oldalát határoló ház felső homlokzatán látható aranyló mozaik. A kép jelentése már kevésbé ismert.
Az épület 1913-ben készült el Dömötör Sándor tervei alapján. Tulajdonosa Süsz Dávid volt, aki nyomdát, könyvkötészetet és papírzacskógyárat üzemeltetett benne. A homlokzatot díszítő mozaik egy évvel később készült el, a tulajdonos kérésére nyomdai vonatkozású jelenetet ábrázol. A kép közepén Hermész áll, és bőségszarujából önti a pénzt az előtte látható nyomdász és könyvkötő lábai elé.
Megfigyelte már ezeket a káprázatos Zsolnay-porcelán-borításokat a pesti házakon?
