Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Van egy épület Budapesten, melyet Lechner Ödön tervezett, tetejét Zsolnay-porcelán borítja, de nem az Iparművészeti Múzeum az. Üvegablakai Róth Miksa műhelyéből valók, Budapest legmagasabb tornyával rendelkezik, jelölve van UNESCO-védettségre, mégis méltatlanul ismeretlenül rejtőzködik Budapest egyik külvárosában. Ismerkedjenek meg a kőbányai Szent László-plébániatemplommal.
Gyönyörű, színes tetőcserepekkel díszített templomra lehet figyelmes, aki villamossal halad át Kőbánya központján, vagy aki kitekint a miskolci gyorsvonat ablakán Kőbánya-felső térségében. Városbújócska sorozatunk cikke.
A Szent László-templom Magyarország 26. legmagasabb építménye, a 83 méteres torony pedig a legnagyobb Budapesten. Az épületet a magyar szecesszió nagymestere, Lechner Ödön tervezte eklektikus-szecessziós stílusban: román, gótikus, reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi motívumok is felfedezhetők a templomon. Lechner az épület tervezése előtt a Közel- és Távol-Keleten, majd a Loire mentén utazott, ennek tulajdonítható a templom épületének gótikára jellemző formája, illetve a belsejében megfigyelhető keleties díszítőelemek. A templomban található mozaikok és az ablakdíszek Róth Miksa műhelyében készültek, a tetőcserepek pedig a Zsolnay porcelánműhelyében.
A Szent László-templom az UNESCO világörökségi javaslati listáján is szerepel, a magyar szecessziós építészet egyik legnagyobb remekművéről van tehát szó, talán a központtól távol eső fekvésének tudható be egyedül, hogy sem a turisták, sem a városlakók által számon tartott megnézendő helyszínek listáján nem szerepel. Pedig ez a porcelánóra a kis szobrokkal önmagában megér egy látogatást:
Kilövőállásnak és istállónak is használták
A kőbányai Szent László-templom építését az tette szükségessé, hogy a katolikus hívők kinőtték a Kápolna téren álló piciny Conti-kápolnát, ezért új, impozánsabb épületre volt szükség. Az építkezésekre 1894–99 között került sor – a templom helyén a munkák kezdetén csónakázótó állt. Az építészeti pályázatot Lechner Ödön nyerte, az eredeti terv szerint így nézett volna ki a templom:
A rajzon látszanak az erős keleti hatások: Lechner centrális felépítésű, bizánci alaprajzú templomot szeretett volna, ami egyáltalán nem felelt meg a keresztény, magyar templomépítészet hagyományainak. Az építtetők ragaszkodtak a magas, csúcsíves toronyhoz – meséli Nagy Attila a templombejáráson, ezért újraterveztették Lechnerrel az épületet. „Bár lehet, hogy éppen ez okozta a templom mellőzöttségét, mert ha az eredeti terv valósul meg, biztos vagyok benne, hogy szerepelne Budapest legfőbb nevezetességei között, és most tolonganának a látogatók” – teszi hozzá Nagy.
Lechner a Szent László-templomot pár évvel korábban tervezte, mint fő műveit, a Földtani Intézetet – melyet mi is bejártunk –, illetve az Iparművészeti Múzeumot. Ezekkel az épületekkel a művész fokozatosan kivívta a konzervatív császári udvar elutasítását. Az Iparművészetit a korabeli közvélemény kifejezetten csúnyának titulálta, Lechner a Földtani Intézet tervezését is csak anonim pályázaton tudta megnyerni. Aztán halálának századik évfordulóján szobrot állítottak Lechnernek a templom előtt:
A templom főoltárát, a szószéket és a mellékoltárokat is Zsolnay-porcelán díszíti:
A háború során a németek kilövőállást alakítottak ki a templom tornyában, majd az oroszok a bejövetelüket követően lóistállónak használták az épületet. 1974-ben kezdtek neki a rossz állapotú templom átfogó felújításának, de a korabeli prioritások között ez nem igazán szerepelt – 1997-ben fejezték csak be a renoválást. Több mint 20 éven keresztül állt felállványozva a templom, a korabeli lakosok emlékezhetnek rá, akkor alig látszott valami kívülről a gyönyörű épületből – meséli Nagy. A restauráció során a megbontott tető miatt többször is befolyt a víz, a második világháborúban megsérült freskók a restauráció végére már annyira rossz állapotúak lettek, hogy inkább lefestették fehérre a falakat.
Dreher Antal saját oltárt kapott
A szószék az apostolokat ábrázolja, azt is Zsolnay-porcelán borítja:
Az egyik, Szent Antalt ábrázoló mellékoltár felépülését Dreher Antal finanszírozta, a sörgyáros felajánlását emlékszöveg is jelzi. A templom építését egyébként a főváros mellett több magánember is támogatta.
Erre példa a másik mellékoltár, melyet az Örley-család támogatott, és kérésüknek megfelelően fiatalon, 18 évesen meghalt Margit lányuk arcképét festették fel a Szent Margitot ábrázoló képre.
A templom bejáratától balra, Szent Imre herceg szobra mellett található a keresztelőkút, melynek anyaga szintén Zsolnay, de a kutat is megviselte az idő vasfoga, így az maga csak restauráció:
Restaurációk a Róth Miksa műhelyében készült üvegablakok is, ezek pusztultak el elsőként a világháború során.
A templom nyitvatartásához és fenntartásához komoly támogatást ad a X. kerületi önkormányzat. A plébánia hétfőtől szombatig 9–12 és 14.30–19 óra között minden nap nyitva tart, vasárnap reggel 8-tól az esti mise végéig folyamatosan várja a látogatókat. A belépés ingyenes.
Kik tartják a földgömböt Budapest fölött?
Amikor még a Népstadionból adtak meccseket, a közvetítés rendszeresen a Földtani Intézet földgömbjének a szuperközelijével indult, így az is találkozhatott Budapest egyik legimpozánsabb épületével, aki a szecessziót valamilyen csicsás tapétamintának hitte. A héten bejárás volt a Földtaniban, amely a leginkább eredeti állapotában megőrzött Lechner Ödön-alkotás Budapesten.
| Városbújócska |
| Városbújócska címmel indult sorozatunk városi tájképekkel, ismert és kevésbé ismert, de mindenképpen fontos és bemutatásra méltó köz(vagy magán-)terekkel, azok történetével és esztétikájával és azok különféle kontextusaival foglalkozik |
