„Kiszálltam az autóból, és ahogy a bungalók felé mentünk, Aziz hirtelen két gyorsan közeledő terepjárót vett észre (...) odakiáltott nekem: »Gyorsan, gyorsan, nem szabad, hogy meglássanak!«, én pedig futásnak eredtem a bungalók felé, de addigra már észrevettek. Később megtudtam, hogy távcsővel szúrtak ki, külföldiek után kutattak. Nem viseltem fátylat, mert nem volt a közelben senki. A sivatag közepén voltunk, a bungalók üresek voltak, így nem merült fel bennem, hogy álcázzam magam. De ők megláttak, és rögtön tudták, hogy nyugati turista vagyok”. (...) A támadók megragadták Marianit, és betuszkolták az egyik terepjáró hátsó ülésére.

Amikor rám zárták a terepjáró ajtaját, mindnyájan megértettük, hogy nem rablókkal vagy csempészekkel, hanem emberrablókkal van dolgunk. Kétségbeestem, összeszorult a szívem és levegőért kapkodtam

– meséli Mariani. – Később, amikor megkérdeztem tőlük: »Kik maguk?«, ők felém fordultak, és büszkén azt felelték: »Al-Káida!«” Mire leszállt az éjszaka, Mariani egyedül találta magát egy autóban a sivatag közepén, az AQIM 14 tagjával."

Maria Sandra Mariani, a középkorú, Afrika-rajongó, a kontinensre turistaként érkező, végül 11 hónap után szabaduló nő története nem együdálló. Loretta Napoleoni számos hasonló történetből fűzte össze Emberkereskedők című legújabb könyvének vázát, amelyhez nem csak egykori túszok, hanem emberkereskedők, túsztárgyalók vagy a mentőakciók résztvevőinek beszámolóit is felhasználta a téma minél részletesebb bemutatásához. Nem csak azt érthetjük meg ezekből a sztorikból, hogy miért olyan kifizetődő biznisz az emberrablás, hanem azt is, hogyan rangsorolják az európai kormányok a túszokat "értékük" szerint, vagy milyen körülmények várják az elrabolt európai turistát.

Napoleoni neve nem ismeretlen hazánkban, terrorizmus-szakértőként a világ számos meghatározó lapjában publikált, előző, az Iszlám Állam belső felépítését bemutató Az iszlamista főnix című könyvének aprópóján interjút is adott a hvg.hu-nak, amelyben azt vallja, Európának a külső támadások helyett új stratégiát kellene sürgősen találnia a terrorszervezet terjeszkedésének megfékezésére, és ebben nem lenne szabad Amerikát követnie.

Loretta Napoloeni újra Magyarországra látogat, az Emberkereskedők magyar kiadásának alkalmából. A HVG Filmklub keretében, április 24-én tartott előadásában valószínűleg felvázolja majd, hogyan vezetett a World Trade Center leomlását követő amerikai törvényszigorítás, a Patriot Act, a kolumbiai drogkartelleken keresztül egészen az emberrablás és az emberkereskedelem egyre merészebb eszközeinek kialakulásához.

Előadását a témához erősen kötődő filmvetítés követi: a menekültválság gócpontjában, Lampedusa szigetén játszódó Tűz a tengeren két nézőpontból mutatja be a menekültválságot. A Berlinben 2016-ban Arany Medvével díjazott, majd egészen az Oscar-jelölésig jutó filmről ezt írtuk korábban:  "Rosi filmjének trükkje, hogy egymás mellett mutatja meg a sziget hétköznapi életét és a nyílt tengeren zajló menekültdrámát. Miközben egy helyi kisfiút követhetünk jópofa szituációkban (családi vacsoránál, orvosnál, játék közben), ezzel párhuzamosan Rosi testközelből, kommentár nélkül mutatja meg a mentőakciókat, és ahogy a menekültek szó szerint az életükért küzdenek."

A HVG Filmklubra jegyeket itt vásrolhat, minden további részlet a Facebook-eseményben:

HVG Filmklub - Tűz a tengeren

A HVG Filmklub bemutatja: Tűz a tengeren - Olasz-francia, feliratos dokumentumfilm Mi mozgatja a menekülthullámot? - Beszélgetés Loretta Napoleonival, a...