Kult Stemler Miklós 2014. július. 14. 15:48

Több történet van, mint amennyit meg tudnék írni – interjú a Trónok harcának írójával

Hiába merülnek el világszerte tízmilliók George R. R. Martin fantáziavilágában, időt még a minden idők egyik legbefolyásosabb fantasyírójának számító amerikai szerző sem tud teremteni, holott leginkább erre lenne szüksége a Magyarországon is tömegek által várt Winds of Winter befejezéséhez. A Trónok harca írójával beszélgettünk.

Délután egy óra múlt öt perccel, és mérgezett egérként rohangálok a tömegben, George RR. Martin személyi asszisztense után kutatva. A Neuchateli Nemzetközi Fantasztikus Filmfesztiválon vagyunk, ahol a Trónok harca szerzője 25 perc múlva tart felolvasást, de engem ez ebben a pillanatban egyáltalán nem érdekel: öt perce kellett volna találkoznom Raya Goldennel, aki révén aztán magával a szerzővel találkozhatom tíz perc erejéig, de ez a tíz perc vészesen fogyatkozik.

Céltalannak tűnő rohangálásom 13:10-kor váratlan sikert ér el: mire észbe kapnánk, egy belső udvarban vagyunk, ahol egy padon némileg fáradtan, de teljes életnagyságban ott üldögél George RR. Martin.

Bár a fél évtizeddel ezelőtt még „csak” a legnépszerűbb kortárs fantasyírónak számító amerikai szerző az elmúlt években világsztár státuszra tett szert, köszönhetően a Tűz és jég dalából készült tévésorozat mindent elsöprő sikerének, mindennek nincs sok nyoma: testőrök, titkárok és mindenféle segítők hada helyett összesen hárman sütkéreznek a pár pillanatra előtűnő napon. Ők Martin „minionjai”: a kifejezés alapértelmezésben leginkább segítőt, kegyencet jelent, de a fantasytörténetekben jellemzően a gonosz nagyurak rendelkeznek minionokkal.

George RR Martin Dijonban 2014. július 3-án
AFP / Philippe Merle

„Szóval Magyarországról érkeztek? Még sosem jártam ott” – kezdi. Válaszunkra, miszerint már csak azért sem ártana meglátogatni országunkat, mert két „félmagyar” karakter is szerepel a Tűz és jég dalában (Sandor „Véreb” Clegane és Janos Slynt), elégedetten bólint: „Igen, és Gregor is.” Nem kívánunk belebonyolódni abba, hogy mostanság inkább a Gergelyt használjuk (bár a könyvek sikere ezen akár változtathat is), ehelyett belevetjük magunkat az interjúba.

hvg.hu: Több tízmillióan várnak világszerte a Winds of Winter megjelenése, beleértve engem is. Azt nem kérdezem, hogy mikorra végez a könyvvel...

George R. R. Martin: Helyes.

hvg.hu: ...az viszont érdekelne, hogy mik jelentik a fő kihívást.

G. R. R. M.: Elsősorban az idő és az energia. Bármennyire is szeretnék úgy tenni, nem 35 éves vagyok, hanem 65, és ez azt is jelenti, hogy lassabb vagyok. A fő problémát azonban az jelenti, hogy a könyvek és a tévésorozat sikere rengeteg új kötelezettséggel jár, például ehhez hasonló interjúk adásával (nevet) és különböző eseményeken való részvétellel, mindez pedig időbe kerül. Emellett sok más projekten is dolgozok – valószínűleg túl sokon. Folyamatosan próbálok lefaragni ezekből, de ez nehéz, mert sok közülük nagy örömet okoz, és mindig óriási kísértést jelent, amikor megkérdezik, hogy meg szeretném-e csinálni ezt vagy azt. A helyzet az, hogy a válaszom szinte mindig igen, és akkor persze meg is kell csinálnom ezeket a dolgokat. Sokszor valami nagyon egyszerűnek tűnik, és menet közben derül ki, hogy rengeteg időmet és energiámat veszi el. Raya és „minion” társai dolga, hogy nemet mondjanak helyettem, mert én túl sokszor mondok igent – ami azt illeti, nem is értem, hogy hogyan jutottak túl rajtuk (nevet).

hvg.hu: Egy filmfesztivál díszvendége, saját mozival rendelkezik, arról nem is beszélve, hogy hosszú forgatókönyv-írói karrier áll ön mögött. Hogyan változtatta meg a mozgóképekkel ápolt közeli kapcsolata az íráshoz való viszonyát?

G. R. R. M.: Forgatókönyvet írni szerintem könnyebb, mint könyveket, ami nehezebb, hogy ebből aztán bármi megvalósuljon. Egy könyv megírása nagy kihívás, de aztán odaadod a kiadódnak, és onnantól kezdve az ő dolguk. Egy forgatókönyvnél rengeteg minden hátra van még: rendezőt kell szerezni, pénzt, ki kell választani a szereplőket, meg kell oldani a forgalmazást, be kell kerülni a fesztiválprogramokba és akkor még nem is beszéltünk a nagy stúdiókon belüli manőverezésektől. Szóval az íráson túl még rengeteg tennivaló van. Ezek egy része örömteli dolog, mint például a szereplők kiválasztása, de jelentős része egyáltalán nem örömteli. Nem szeretem a belső egyezkedéseket, a pénz összegyűjtését, ezért is hagytam ott 10 év után Hollywoodot, és kezdtem el újra könyveket írni.

hvg.hu: Mennyire használta fel ezt a tapasztalatot a Trónok harca írásakor?

G. R. R. M.: Annyiból mindenképpen, hogy milyen adaptációját képzeltem el a könyveknek. Ezért választottam a sorozatformátumot a játékfilm helyett, és ez befolyásolt abban is, hogy kikre bízom ezt a feladatot: az HBO-ra, Dan Weissra és David Benioffra. Ők viszik előre a sorozatot: én csak egy forgatókönyvet írok évadokként, és hagyom, hogy ők aggódjanak mindenért, miközben nekem ott vannak a könyvek aggódnivalónak.

Névjegy

George R. R. Martin (szül.: 1948., Bayonne, New Jersey, Egyesült Államok)

Amerikai író, forgatókönyvíró. Leginkább fantasy, horror, és science fiction műfajban alkot.

Már gyerekkorában rémtörténeteket írt, amiket a környékbeli gyerekeknek adott el fillérekért. Első novellája 1971-ben jelent meg a Galaxy magazinban. Első regénye, a Dying of the Light, 1977-ben jelent meg.

1986-tól Hollywoodba költözött, a CBS-nél dolgozott az Alkonyzóna című tévésorozaton. Majd a Beauty and the Beast című televíziós sorozatnál konzultáns lett, később producerré, co-executive producerré lépett elő. Később stúdióknak szállított sorozatötleteket, de elege lett abból, hogy „négy öltönyös fickónak” (a stúdiók embereinek) írja meg ötleteit, ezért visszatért a regényíráshoz.

1996-ban jelent meg A Jég és Tűz dala című, igen terjedelmes sorozatának első kötete, a Trónok harca. A sorozat egyöntetűen pozitív fogadtatásra lelt az olvasók , kritikusok, kiadók és más szerzők részéről. A ciklus negyedik kötete, a Varjak lakomája első helyezést ért el a New York Times és a Wall Street Journal könyveladási listáján is.

A sorozat megfilmesítési jogait az HBO szerezte meg, és 2007-ben bejelentették, hogy tévésorozatot forgatnak belőle.

hvg.hu: A Tűz és jég dala mélyrehatóan átalakította a fantasy műfajt az elmúlt két évtizedben. Mennyire változtatta meg az életét, bánja, hogy nincs ideje az egyéb történetei megírására, folytatására?

G. R. R. M.: Mindig azt szeretném, hogy több időm legyen. Szeretném, ha több nap lenne egy héten, több óra egy napon, és ha egy 25 éves energiájával rendelkeznék. Mindig van a fejemben egy csomó történet, több mint amit valaha is meg tudnék írni. Sokszor csak beugrik egy ötlet, és csak azzal akarsz foglalkozni, minden mást félretéve, de nem lehet, mert épp egy másik történet közepén vagy. Aztán amikor végre jutna időd az ötletre, azt látod, hogy már kifakult, eltűnt, vagy egész egyszerűen már nem érzed a kezdeti lelkesedést. De sajnos nem lehet megcsinálni mindent, adott számú óra van csak egy napon, és egyszerre csak egy történettel lehet foglalkozni – legalábbis nekem, mert ismerek olyan írókat, akik párhuzamosan többön is tudnak dolgozni, reggel könyvet írnak, délután már forgatókönyvet.

Jelenet a Trónok harcából
AFP

hvg.hu: A Trónok harca sorozat mellett a közelmúltban felmerült, hogy egy korábbi regényéből, a Lázálomból mozifilm készülhet. Mit tud erről mondani, van már konkrét időpont, van-e egyáltalán realitása ennek?

G. R. R. M.: Nem tudom, hogy ez megvalósul-e. Ami biztos, hogy létezik egy általam írt forgatókönyv, amivel elégedett is vagyok. A Lázálom jogait már többször megvették korábban abból a célból, hogy mozifilm készüljön belőle, legutóbb a kétezres évek elején a Touchstone Pictures. Ekkor írtam meg a forgatókönyvet, de végül a stúdió úgy döntött, hogy nem készíti el a filmet. Mindez ahhoz vezetett, hogy a könyv jogait most már bárkinek eladhatom, viszont az általam írt forgatókönyvet nem, azt ugyanis a stúdió birtokolja. Én azt szeretném, hogy az általam írt forgatókönyvből készüljön el a film, ehhez azonban nem velem kell megegyezni, hanem a Touchstone-nal. Ez igencsak bonyolulttá teszi a helyzetet, több rendező viszont kifejezetten lelkes volt a forgatókönyvem elolvasása után, több nagynevű is, de mivel nincs megállapodás, természetesen nem mondhatom el, hogy kikről van szó. Nagyon jó lenne, ha el tudnánk indítani a filmet, de nem tudom, hogy ez mikor fog megtörténni, ha egyáltalán megtörténik. Hollywoodban folyamatosan újabb és újabb megállapodások születnek, és aztán talán a tizedikből lesz is valami. Mindig izgalmas a megállapodásokat tető alá hozni, és reménykedni abban, hogy végül talán meg is valósul valami. Persze a legtöbb esetben nem, de akkor is kapsz egy zsák pénzt, és az sem rossz. (nevet)

hvg.hu: Többször említette már, hogy tudja, hogyan fejezi be A tűz és jég dalát...

G. R. R. M.: Nagy vonalakban. Mindig hozzáteszem, hogy nagy vonalakban.

Jakab Fruzsina

hvg.hu: Így van. Tolkien óta azt is tudjuk, hogy a történet és a világ magától is tud nőni elmondása által. Hogyan nőtt Westeros és A tűz és jég dala?

G. R. R. M.: Óriási mértékben, elég csak ránézni. Először trilógiát terveztem, azon már rég túl is lennék. Most már „szeptológiáról” van szó, még két könyvet meg kell írnom. Nem tudom, hogyan történt mindez, egyszerűen csak így alakult. Leírsz egy szót, leírsz még egyet, és azon veszed észre magad, hogy már sokkal többet írtál, mintsem gondoltad volna, újabb és újabb szereplők jelennek meg, a szituációk pedig egyre bonyolultabbak – remélhetően az olvasók számára is izgalmas módon.

George R. R. Martin még 40 évre tervez

Bármennyire is fáradtnak tűnt néha Martin az interjú alatt, a felolvasásra felpörög. Láthatóan az olvasótalálkozókon érzi igazán elemében magát, nem hiába jár több mint 40 éve különböző konvenciókra. A kifejezetten társasági lény szerző annak idején alapítója volt a Hugo-vesztesek legendás partijainak, azóta persze jó párszor elhozta az SF műfaj legrangosabb díját. 
A szerző az írás alatt álló Winds of Winterből olvas fel egy fejezetet, ami a honlapján egyébként elérhető, de nyilvánosan még nem olvasta fel. Martin remek író és jó felolvasó, de az igazi csemege a kérdezz-felelek blokk. Többek között megtudjuk, hogy a Trónok harca mellett a közelmúltban Martin egyéb pilotok (potenciális sorozatok alapjaként szolgáló részek) forgatókönyvét is leadta az HBO-nak, nem csoda, hogy elmondása szerint egyáltalán nincs ideje lustálkodni. Azt sem rejti véka alá, hogy az óriási figyelem terhes a számára, a siker és a sikerből származó kötelezettségek sokszor nyomják a vállát. Emellett megnyugtat mindenkit: még 40 évre tervez. Viharos taps fogadja szavait, de azért reméljük, hogy a Winds of Winterre egy évet sem kell várnunk.

AFP / DPA / Dennis Van Tine

 

 

hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.