Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Dohányfüst, hangos hitviták, kézről kézre adott napilapok, forradalmi gondolatok, helyben megszülető verssorok és cikkek, sakk, olcsó írótálak, és a törzsasztaloknál egymás mellett burjánzó művészeti ágak adták az egykor klasszikus irodalmi kávéházak zamatát Budapesten. Néhány közülük még ma is létezik. Ady Endre bőrébe bújva néztük meg, mit nyújtanak ezek a helyek a 21. században.
Ady Endre pesti éjszakái jelentős részét az Andrássy úti Három Hollóban töltötte, az Operaház mellett. Itt írt és itt ivott. Ma az egykori kocsma helyén a Louis Vuitton luxuskirakatába botlunk. Ennek ellenére vannak olyan egykor klasszikus irodalmi kávéházak, amelyek a mai napig eredeti, vagy majdnem eredeti helyükön működnek. Kérdés, hogy érezné magát bennük ma egy magyar költő. Megnéztük, mi maradt a régi nívóból és az intellektuális nyüzsgésből.
Régen
A New York, amelyet 2011-ben a világ legszebb kávéházának választottak (néhány nappal ezelőtt a hozzá tartozó Boscolo hotelt pedig a legjobb ötcsillagos szállodának) Budapest legszívósabb kávéháza: több kort, rendszert és történelmi fordulatot túlélt. Az első tulajdonos még kifejezetten a jómódú rétegre épített, az 1900-as évektől az első világháborúig viszont, a Harsányi-fivérek vezetése alatt valódi irodalmi és művészeti fellegvárrá nőtte ki magát.
Volt itt a Pesti Naplónak, a Nyugatnak és Az Est-lapoknak is szerkesztőségi asztala, a "veseasztalnál" ültek a kritikusok, a képzőművészek Szinyei Merse Pál vezetésével fészkelték be magukat, ami pedig a filmes világot illeti, Heltai Jenő állítólag itt találta ki a "mozi" szót. A vendégkönyvben olyan nevek szerepeltek, mint Josephine Baker, Thomas Mann vagy Maurice Ravel.
A kávéházban a Harsányi-fivérek vezették be az úgynevezett írótálat is, amelyet csak írók kaphattak. Volt rajta szalámi, sonka és sajt, mindez fillérekért. A kávéházhoz fűződő egyik legkedvesebb történet szerint Csetéry Kálmán színész 25 évig ült a kávéházban ugyanannál az asztalnál, amikor pedig meghalt, ennek az asztalnak a márványlapjából csináltattak neki sírkövet a kávéház kontójára.
A II. világháborúban, Budapest ostromakor az épülettel együtt a kávéház is súlyosan megsérült. A szétlőtt, kifosztott termekben 1945-ben melaszt és krumplit árultak. Az épület a több évtizedes hányattatások után 2001-ben került ki az állam tulajdonából, az új olasz tulajdonosnak köszönhetően pedig 2006-ban nyílt meg újra, teljesen felújítva.
| Kik látogatták? |
| Osvát Ernő, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Bródy Sándor, Gárdonyi Gáza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán, Krúdy Gyula, Tamási Áron, Illyés Gyula, Devecseri Gábor, Vas István, Déry Tibor, Weöres Sándor. |
Most
A New York mostani vezetése visszatért az alapkoncepcióhoz, vagyis megint a jómódúakra épít, ami leginkább a külföldi turistákat jelenti. Amíg mi a romkocsmák félhomályához szokott szemünkkel és pénztárcánkkal csak félve tesszük be a lábunkat a pompás, fényűző falak közé, hogy megigyunk 1490 forintért egy csésze teát, addig ez egy hátizsákos turistának természetes.
A pincér lesegíti a nőkről a kabátot, alájuk igazítja a széket, a bárzongorista élőben játssza a lágy harmóniákat délelőtt tízkor is, a kávéhoz kapott aprósütemény szinte szürreálisan omlós, minden finom, előkelő és arisztokratikus, épp ezért feloldódni is nehéz. Mintha egy kastélyban vagy egy múzeumban lennénk, ahol illik fűzőt és kalapot viselni, de nem illik hangosan nevetni. Napilapok, hangos hitviták, papíron sercegő tollak, dominó, kártya és szivarfüst már nincsenek, a régi pompa viszont még most is él, a külföldiek pedig szívesen megfürdenek benne.
2013 márciusában pedig elindult a New York Művész Páholy is, amely pár hónap alatt Budapest egyik népszerű kulturális rendezvénysorozata lett.
Ahogy Krúdy Gyula az Ady Endre éjszakái című könyvében írja: "Ady Endrének voltaképpen sohasem volt pénze, és mindig volt pénze". Bár szinte az élet minden területén könnyelmű volt, a pénzére polgári józansággal vigyázott. Épp ezért dolgozott minden nap, hogy ne maradjon fillér nélkül. Így talán még a mostani New Yorkot is megengedhetné magának néha.
Eszpresszó: 990 forint
Régen
A közelben lévő könyvtáraknak, kiadóknak, egyetemnek és nyomdának hála a New York mellett a Centrál lett a magyar irodalmi élet második legfontosabb központja. Az első komolyabb jele ennek az volt, amikor Kiss József a Váci utcai Koronából átköltöztette ide Kerek Asztalát és a frissen alapított A Hét szerkesztőségét. Az új hangot képviselő Nyugat szintén itt született – hetente kétszer is volt itt törzsasztala, és az 1908-as indulástól kezdve nyolc éven át mindennaposak voltak az összejövetelek.
Ugyancsak itt kérte meg Babits Mihály Tanner Ilona (Török Sophie) kezét, és itt észlelte Karinthy Frigyes betegségének első tüneteit. Műtétje után a Centrálban kezdte el írni az Utazás a koponyám körül első vázlatait.
Rövid haldoklás után, 1949 nyarán a Centrál bezárt. Ezután volt a helyén kultúrotthon, üzemi étkezde, a hatvanas évektől kezdve pedig – jelentős átalakítás után – az ELTE klubjaként működött. Berendezésének maradványai közül a lambériát és a lépcsőrendszert, illetve annak tartozékait (mellvédek, oszlopok, kandeláberek) védetté nyilvánították. A nagyhírű vendégek nevét márványtáblák őrizték, de ezek a 70-es években eltűntek. A diákklub bezárása után egy darabig játékterem volt a Károlyi utca sarkán, az újraélesztés pedig 1999-ben kezdődött el.
| Kik látogatták? |
Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Gárdonyi Géza, Ignotus, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, majd a Nyugat köréből Ady Endre, Babits Mihály, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, később Tóth Árpád, Móricz Zsigmond vagy Szabó Lőrinc. |
Most
Ahogy a Centrál Kávéház honlapján írják: "Nem megidézni akarjuk a múltat, hanem újjáéleszteni azt a szellemiséget, mely ezt a helyet egykoron a főváros egyik legkedveltebb intellektuális központjává tette".
A Centrálban könnyű jazz szól, az egykori játékszobák, kávékonyha és egymás mellet sorakozó termek helyett egy nagy, itt-ott kopottas tér most a miénk. A kávéház elhelyezkedése a Ferenciek tere nyüzsgésével még mindig izgalmas, mégsem ragad magával egyértelműen a kávéházi hangulat, jóval inkább tapintható a funkcionalitás. Bármikor beülhetünk ide egy laptoppal és egy halom irattal, hogy elintézzük a munkaügyeinket, mégis könnyen felállunk, ha végeztünk a dolgunkkal.
A ház ajánlatát kérjük: forró Aperolt 990-ért, de bágyatag hőmérsékletével nem talál be, és mivel a New York óta tudjuk, milyen a tökéletes kísérő süti, az itteni fűrészporos verziót sem tudjuk nagyra értékelni. Legközelebb kipróbáljuk a ház másik ajánlatát, Mészáros úr Pesti kávéját 990-ért, és megkóstoljuk hozzá a mangalica kolbászból és sonkából, szürkemarha szalámiból, zsidó tojásból és kerti zöldségből összeállított Centrál reggelit 2690-ért.
Ady biztosan szívesen meginna itt egy-egy kávét (vagy pohár bort) esténként, de nem feltétlenül válna a törzshelyévé.
Eszpresszó: 450 forint
Régen
A Ray Rezső által tervezett, 1884-ben épült neoreneszánsz lakóházban, az egykori Szenes-palotában lévő kávéház korábban Kis-Gerbeaud, majd Művész Cukrászda néven működött. Sokan jártak ide az Opera környékéről – színészek, rendezők és írók törzshelye volt. Az asztaloknál régi urak, dámák, ügyvédek és művészek ültek, de a turisták és a fiatalok is kedvelték.
A Művészt Mándy Iván Kossuth-díjas magyar író tette híressé. Törzsasztalának még ma is megvan a pontos helye, annak idején pedig réztáblával jelezték, hogy ez az ő "felségterülete". Egyes visszaemlékezések szerint csak délelőttönként ült be, a tábla pedig akkor már ott volt az asztalon. Újságot és kávét kért, s általában két-három óra hosszat írt, de közben főleg a körülötte lévők párbeszéd-foszlányait hallgatta. Közben nem volt szabad hozzá szólni, csak az általa odahívottakkal beszélt.
Ma
A művészvilág ma is kedveli ezt a kávézót, van olyan író, aki rendszeresen ott tartja fogadóóráját. A régi berendezés több eleme még most is megvan, ebből a leglátványosabbak a grandiózus csillárok.
A mindent belengő valódi kávéillat, az Örkény-drámák a kisasztalon, a kellemes félhomály és a vörös asztali lámpák jól megágyaznak a kávéházi élménynek, de a háttérből bekúszó lakodalmas musical-pop összeállítás kicsit ront az egyébként otthonos összhatáson.
Itt-ott félresikerült megoldásokkal igyekeznek feljavítani az egyébként valódi értékeket felvonultató századfordulós összképet: a karácsonyról ott ragadt műanyag asztaldíszek és a süteményfotókat felvonultató, aranyozott keretbe foglalt LCD-kijelző is felvetnek kérdéseket.
Eddigi begyűjtött élményeink alapján Ady itt érezné magát a legjobban.
Eszpresszó: 590 forint
Régen
A Royal Nagyszálloda a millennium évében nyílt meg, és igazi látványosságnak számított fényűző berendezésével és nagyszerű lakosztályaival. Irodalmi és művészeti szempontból azért volt fontos, mert hangverseny- és bálterme, illetve díszterme több kiemelkedő zenei, irodalmi rendezvénynek adott helyet. Híresek voltak a Nyugat előadóestjei és a Vajda János Társaság programjai is.
A kávéházban működött 1912-20 között Az Est-asztal, és Krúdy Gyula itt ismerkedett meg Freud tanításaival, amely komoly szerepet játszott az Álmoskönyv megszületésében is. Több író a szállónak is lakója volt. Krúdy Gyula 1915-től három évig lakott itt, amikor is beleszeretett a szálló igazgatójának 17 éves nevelt lányába, Zsuzsiba. Mivel korábban a mamához fűzték gyengéd szálak az akkor 38 éves nős írót, a botrány nem maradt el, ezért költözött át Zsuzsival a Royalból a Margitszigetre.
| Kik látogatták? |
Bródy Sándor, Krúdy Gyula, Ferenczi Sándor, Mikes Lajos. |
Ma
Ha még nem voltunk a Royalban, kívülről azt is gondolhatnánk, hogy bent luxus vár minket, valójában viszont egy korrekt, kellemes cukrászdáról van szó Szamos termékekkel és kedves pincérlányokkal. Itt végre megkapjuk a napi betevő Népszabadságunkat és Magyar Nemzetünket, hogy komplett legyen a világképünk, a háttérben pedig Barry White válogatáslemeze hangol be minket, amivel nehéz mellényúlni.
Kicsit hideg van, de kárpótol minket a tudat, hogy a New Yorkban kirendelt kávé-tea kombinációt itt töredékáron megkapjuk. Fél liter tea 550 forintba kerül, és még a Parlament 36 kilós marcipánváltozatát is megnézhetjük egy vitrinben. Egy kontinentális reggelit 1990 forintért, egy omlettet pedig 990 forintért adnak.
A dizájn a gyümölcsös csendéletek, gobelinek és a nonfiguratív fali díszek összeborulásával kicsit eklektikus és esetleges, itt-ott van benne némi szocreál íz is, mégis felszabadultan lehet beszélgetni.
Nagy nyüzsgés nincsen, Ady Endre itt maximum egy csinos hölggyel enne meg egy svájci kiflit egy napfényes délutánon.
Eszpresszó: 390 forint
Pilvax Kávéház (alapítva: 1838)
Régen
A Pilvax eredeti neve Café Renaissance volt, amely Vahot Imre szerint "télen-nyáron oly tömve volt, hogy a sokaság közt alig lehetett járni". A kávéházat 1842-ben nevezték át. Mint azt az irodalom és történelem tankönyvekből betéve tudjuk, itt alakult meg 1846 tavaszán a Petőfi és Jókai vezette Tízek Társasága. 1848. március 14-én este a pozsonyi ifjúság küldötte egy biliárdasztalra állva itt adta hírül, hogy Bécsben kitört a forradalom, Petőfi pedig másnap itt szavalta el az előző éjjel végső formába öntött Nemzeti dalt. Szintén itt fogalmazták meg és fogadták el a Tizenkét pontot.
Mivel a márciusi ifjak leszedték a cégért, a kávéházat valamivel több mint egy évig Forradalmi Csarnoknak hívták, de nevezték Szabadság Csarnokának, Népharag Házának, Lázadás Iskolájának, Kaffee Herrengasse-nak és Schőja Kávéházának is. A hely 1870-ben kapta vissza a Pilvax nevet, és akkor került ki egy vitrinbe a Nemzeti dal és a Tizenkét pont mellé Petőfi biliárddákója is. 1911-ben az elöregedett épületet lebontották, az új Pilvax pedig nem messze, a Pilvax-köz 1-3. szám alatt épült fel 1927-ben.
Ma
A mára étteremmé és sörözővé alakult helynek már csak nevében van köze a legendás Pilvaxhoz. A kép igen szomorú. Mivel ebédidőben egyetlen ember sem volt az étteremben, és ha nem a menüt választjuk, egy levesért is minimum 1190 forintot kellett volna fizetnünk, úgy döntöttünk, megnézzük, mit tud a Pilvax Sörbár, ahol szintén csak mi voltunk, meg az első napját bonyolító pincérfiú.
Kikértünk két lángost és két sört – itt azt illik –, majd körülnéztünk. A falakon sztereotipikus, szexista, graffiti-jellegű képek. Egy keményen pucsító, alulöltözött nő egészalakos portréját nézve megtudjuk, miért teszik a férfiak a hűtő alsó polcára a sört, és az is kiderül, hogy a sör 1867 óta segíti hozzá a csúnya embereket szexhez.
Dús dekoltázsok, söröskriglik, focimezek, serlegek – a hely üzenete szerint ezekre van szükség egy kiadós meccsnézéshez. A vizuális sokk mellé ehetünk tatár beefsteaket, retro burgert és zsíros kenyeret is, de mi speciel az ürességtől kongó helyen, ahol sokáig még zene sem szólt, 25 percet vártunk a lángosunkra.
Ady erről a helyről még nem is hallott.
Eszpresszó: 350 forint
Régen
A Hadik Kávéház a "lágymányosi pampák” egyik legendás kávéháza volt 1906 és az 1940-es évek között. Ide járt a '20-as években Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső feleségeikkel, mert mind a környéken laktak. Írók, szerkesztők, értelmiségiek, és a kor ünnepelt bohémjei vertek itt tanyát.
Bár a kávéjáról az a hír járta, hogy elég rossz, a hely így is legendássá vált, elsősorban a törzsvendégei miatt. A Hadik, amely nevét a közeli laktanyáról kapta, egy időben elválaszthatatlan volt Karinthytól. Amíg az író a közeli Verpeléti úton lakott 1921 és 1934 között, valójában ez a kávéház volt az otthona. Minden napját, sokszor még az éjszakáit is itt töltötte, és a kávéház sakk-körének is ő volt az elnöke. A második világháború alatt a kávéház bezárt és csak 2010-ben nyílt meg újra.
| Kik látogatták? |
Kosztolányi Dezső, Déry Tibor, Füst Milán, Tersánszky Józsi Jenő, Tóth Árpád, Heltai Jenő, Rejtő Jenő, Devecseri Gábor, és olykor-olykor József Attila. |
Most
A Hadikot 2010-ben nyitották ki újra, két részre bontva: a klasszikus hangulatú Hadik Kávéházra, illetve a jóval fiatalosabb Szatyor Bárra.
A Hadik enteriőrje klasszikus, finom és ízléses. A karzaton ülünk le a Karinthy Színház törzsasztala körüli barokk fotelekbe, és azonnal otthon érezzük magunkat a háttérben folydogáló slowfox zenéjével. Az alsó szinten van egy hangulatos olvasósarok is, de ezen kívül is könnyen találunk magunknak eldugottabb beszélgetős zugokat, ha arra vágyunk.
A Hadikban rendszeresek az irodalmi estek, civil rendezvények, beszélgetések, zenei produkciók és kiállítások. Ahogy pedig azt a két hely művészeti vezetője is megfogalmazta a megnyitón, a Szatyor Bár kortárs választ akar adni a nyolcvan évvel ezelőtti bohém világnak, így valószínűleg Ady Endre is a romkocsmás hangulatú bárban érezné ma jobban magát. Ezzel együtt a Hadik biztosítja a legautentikusabb és legletisztultabb kávéházi élményt.
Eszpresszó: 350 forint
A megoldás
Ha fejben végigpásztázzuk Budapest kínálatát, pont oda képzelnénk el Adyt, ahonnan indult. A már említett Három Holló ugyanis később Eckermann néven működött tovább az Andrássy úton, amíg ki nem ütötte a Louis Vuitton, és át nem költözött a Ráday utcába. Ott 2010-ig bírta, de amikor bezárt, átvette a helyét Budapest egyik legkedveltebb kocsmája, a Jedermann. Szubjektív mustránk alapján Adynak ez a multikulti hely lenne ma a megfelelő arra, hogy írjon és igyon.
Cikkünkhöz felhasználtuk Szentes Éva és Hargittay Emil Irodalmi kávéházak Pesten és Budán című könyvét.
Ha tetszett a cikk, kövesse hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is.
