A szobrokat, metszeteket és fotókat felvonultató, 2013. március 3-ig látogatható kiállítás, valamint az ahhoz kapcsolódó katalógus a szobrok gyűjteménybe kerülésével kapcsolatos legújabb tudományos megállapításokat, nemrég előkerült dokumentumokat és a műveken a közelmúltban elvégzett technikai analízist tárja a közönség elé.

A múzeum birtokában lévő művek a mester különböző műfajokban és szobrásztechnikával létrehozott legnagyszerűbb alkotásai közé tartoznak - mondta Tóth Ferenc kurátor a szerdai megnyitón, hozzátéve: Auguste Rodin valamennyi, a gyűjteményben található szobra még sohasem volt egyszerre látható. A múlt századfordulón megszerzett műveket később az 1968-ban megvásárolt A csók című bronzszobor egészítette ki.

A Szépművészeti Múzeum megnyitása előtti években felmérték a meglévő műtárgyanyagot, és kiderült, hogy az akkori jelenkor külföldi művészete hiányos, a szoboranyagban nagy elmaradások vannak. A kultuszminiszter javaslatára az Országos Képtár gyűjteményének vezetőjét, Térey Gábort nyugat-európai körútra küldték, hogy felderítse a modern szoborgyűjtemény fejlesztésének lehetőségeit - ismertette a részleteket a kurátor. 

Mint elmondta, az útvonal egyik legfontosabb állomása az 1900-as párizsi világkiállítás volt, ahol ekkor a 60 éves Rodinnek egyszerre két helyszínen is bemutatták alkotásait. Térey Gábor felvette a kapcsolatot Rodinnel, így a Szépművészeti Múzeum a legmegfelelőbb pillanatban jutott a francia szobrász öt művéhez.

A fennmaradt levelezésből jól végigkövethető a szerzeményezési folyamat, bár Rodin Budapestre írt levelei eltűntek, a megmaradt dokumentumok szolgálják az alapját a kiállítás alkalmából megjelent kiadványnak.

Tóth Ferenc felhívta a figyelmet arra is, hogy az Érckor című életnagyságú szobron végzett technikai vizsgálat új eredményeket hozott: röntgenfelvételek révén sikerült belelátni a szobor belsejébe, és feltárni azt a különleges öntési technikát, amely egészen egyedivé avatja.