Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A tavalyi nagy sikeren felbuzdulva idén is megrendezik a százéves házak hétvégéjét. A fővárosban hatvan közintézménybe, színházba és lakóépületbe lesz szabad a bejárás április 14-én és 15-én. Ízelítőül bemutatunk négy százéves „öreget”.
Ki ne lenne kíváncsi rá, melyik házban élt gyermekkorában Kádár János, vagy mit rejt a hangulatos sarokház, melyben egykor a Broadway mozi működött? Hogy milyen a Rákosi-bunker közelében diszkréten meghúzódó épület, ahol egy fiatal, regényes fantáziájú lakó csillogó szemmel mesélt arról: talán az ő pincéjüket is összeköti a bunkerrel egy titkos alagút? Az idei Budapest100 rendezvényt megelőző sajtóbejáráson négy százéves épületbe látogattunk el. Akadt, ahol a lakók lelkesen vállalták az idegenvezető szerepét, ontva magukból a régi, történelemkönyvbe illő sztorikat, míg máshol jóval visszafogottabbak voltak a titkok tudói, mondván, majd élesben, az április 14-15-ei bejáráson szerepelnek.
Az a szép, impozáns sarokház az Astoria közelében - Károly körút-Dohány utca sarok
A két és fél órásra tervezett séta első állomása a régi Broadway mozit (később Barlang, majd Ady mozit), ma a Belvárosi Színházat befogadó hetedik kerületi épület, melynek két bejárata van: egy a Károly körút, egy pedig a Dohány utca felől. A ház száz éve a Hauszmann Alajossal is együtt dolgozó Hoepfner Guido tervei alapján épült, az Első Katonai Biztosító Intézet megbízásából.
Ahogy azt két helyi idegenvezetőnktől megtudtuk - egyikük 34, másikuk 55 éve lakik itt - az 1700-as évek végén a mai Belváros területe szántóföld volt, a Dunán átevezve ide jártak piacozni Budáról. Később feldarabolták a területet és eladogatták a parcellákat. Először a Deák tér környéke épült ki: 1837-ben a mai Astoria Szállóval szemben megnyílt a Pesti Magyar Színház (1840-től Nemzeti Színház.). Akkoriban az építtető, Huszár Károly után csak „Huszár-háznak” nevezték a mai lakóház helyén álló tömböt. Mivel gyalog csak pár percnyi sétára volt a Nemzeti, a kor neves művészei közül többen itt vertek tanyát. A népszerű opera- és népszínmű énekes, Lovassy Betti, az ünnepelt színésznő, Hivatal Anikó, akit két házassága után Lendvay-Latkóczynéként ismert a város, Szerdahelyi Kálmán színész, és Kuthy Lajos író is a házban élt. Sőt, az 1864-ben megszűnt Hölgyfutár című irodalmi napilap szerkesztősége is a Huszár-házban működött. A szóbeszéd úgy tartja - az idősebb lakók szüleik elbeszéléséből úgy emlékeznek -, hogy a nagy lakásokat és kis apartmanokat rejtő épületben egykor orfeum is működött, ahol a férfiak egy-két napra feltűnés nélkül „elbújhattak” - hölgytársasággal.
A Guido tervei alapján felhúzott ház vasbeton alapokon áll, és szegecselt technikával készült - amit elsősorban hidaknál és pályudvaroknál használták. Ez látszik az átjáróban emelkedő ötemeletes, üvegezett, vasbeton függönyfalon, ami egy több mint ötven évvel ezelőtti tűzvészben meggörbült. Amikor 1956-ban a pincében működő ruharaktár kigyulladt, a félemelettől a másodikig az összes lakás kiégett, a lángok felértek egészen az ötödik emeletig. A Dohány utcai front legfelső szintjéről a zsinagógát is látni, de furcsa, vizuális telítettségérzetet kelt a háztetők sokasága.
Ahol Kádár János gyerekeskedett - Városház u. 4.
Az ötödik kerületi Városház utcában szerencsére még jó pár régi üzlet működik, túlélve a modernizmus erőszakos térhódítását. Órásbolt, ahol néhány éve a kihalófélben lévő szakmáról mesélt Hegyessy Árpád órás, a hentesbolt, ahonnan ebédidőben ingerlő kolbász- és sülthúsillat árad. Az egyik kapulalj pedig azt a Teleki Pál építtette százéves házat rejti, ahol egy ideig Kádár János élt az édesanyjával. A kapuban az egyik, programba lelkesen bekapcsolódó, 54 éve itt élő hölgy rögtön elmeséli, hogy Kádárék a félemeleten laktak, a későbbi „nagy” politikus édesanyja mosónőként dolgozott.
A lakóközösség az évtizedek alatt ha akart, ha nem, kénytelen volt összekovácsolódni, az egykori nagy, polgári lakásokból ötvenes években leválasztott, zömében harminc négyzetméteres otthonok falai ugyanis papírvékonyak. Egyetlen 120 négyzetméteres lakás maradt. Az ötödik emeleten, a padlástérben kialakított műteremlakás tulajdonosának az 1930-as években fotóüzlete volt a ház aljában - a ma már hat éve nem működő bútorbolt helyén. A műteremlakásban később Gerlóczy Gedeon építész is dolgozott, az ötvenes évektől pedig főiskolás festők találkozó- és alkotóhelye lett. Jelenleg egy idős festőművésznő él benne.
Közel az atombunkerhez - Zoltán utca 12.
A séta harmadik állomása gyalog jó negyedórányira van: a Zoltán utcában, szemben a 2200 fő befogadására alkalmas atombunkerrel, vagyis a Rákosi-bunkerrel (F4 néven is ismert), amit 1949-től 1953-ig építettek a Kossuth tér és a Szabadság tér alatt, H-alakban, majdnem 40 méter mélyen. Húsz évvel később a kettes metró alagútjához csatolták az óvóhelyet, amit Rákosi egy atomtámadásra készülve, titokban építtetett: vidékről, lefüggönyözött buszokkal hozták a munkálatokban részt vevő bányászokat. Az óvóhely varázsa az egész környéket belengi. A 12-es számú, idén százéves házat Medgyes Alajos tervezte. Akkoriban a szimmetriatengely mentén volt megosztva: mindkét oldalon egy-egy lakással. Az ötvenes években ezeket feldarabolták: szintenként három-három lakást alakítottak ki. A ház alatt egykor óvóhelyként funkcionáló, mély pince húzódik, ami ma üresen áll.
Ahol két éve elpusztult az ötödik emelet - Balaton utca 12.
A sort - és a sétát - azzal a Balaton utcai házzal zártuk, ahol 2010 januárjában egy gázrobbanás után gyakorlatilag megsemmisült a legfelső emelet. A detonáció egy ötödik emeleti lakásban történt, az ott élő idős férfi belehalt sérüléseibe. A házat lakhatatlannak minősítették és ideglenesen kiköltöztették a lakókat. Azóta az ötödik emeletet újjáépítették, és semmi nem emlékeztet a pusztításra. Az elhunyt férfi örökösei a háznak adták az idős férfi tekintélyes könyvtárból megmaradt köteteket. A százéves épület történetéről csak annyit sikerült megtudni - miután helyi informátorunk, egy idős hölgy lámpalázra hivatkozva távol maradt -, hogy korábban tiszti lakások voltak benne.
A sajtósétán csak négy, százéves lakóházba pillanthattunk be, de az idei Budapest100 programba közel hatvan épület kapcsolódott be. (A szervezők - a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és az OSA Archívum - szerint idén 210 tíz budapesti ház „ünnepli” építésének századik évfordulóját.) Lakóházakba, iskolákba és közintézményekbe is el lehet látogatni április 14-én és 15-én, többek között a Külügyminisztériumba, az egykori MAHART-székházba, a Markó utcai Igazságügyi Palotába, a Katona József Színházba és az annak otthont adó lakóházba, a Rózsavölgyi-házba vagy a Wekerletelepre.
A programokról és a látogatható épületekről bővebben az esemény honlapján olvashat.
