"Az Egyesült Államok Columbia Szövetségi Kerületi Körzeti Bírósága legújabb döntésében helyt adott Magyarország közbenső fellebbezési indítványának. A bíróság döntése helyt ad a joghatósági végzés közvetlen felülvizsgálatára irányuló magyar kérelemnek, és igazolja, hogy a Herzog-ügy amerikai bíróság előtti tárgyalhatóságával kapcsolatos véleménykülönbség valós indokokon alapul" - fogalmaz a minisztérium közleménye.

A magyar állam álláspontja szerint amerikai bíróság nem illetékes a Herzog-gyűjtemény Magyarországon lévő darabjainak kérdésében, és az ügyet egy 1973-as vagyonjogi egyezmény keretében már rendezték. A pert a magyar állam ellen a Herzog-örökösök indították a holokauszt alatt lefoglalt, több mint 100 millió dollárt érő műkincsek visszaszerzéséért.

"Örülünk annak, hogy a Körzeti Bíróság felismerte: a Herzog-ügy amerikai tárgyalását lehetővé tevő kezdeti döntése érdemes a felülvizsgálatra" - idézi a közlemény Thaddeus J. Stauber ügyvédet, a magyar állam nevében fellépő Nixon Peabody ügyvédi iroda vezető partnerét, aki szerint a döntés azt jelenti: "a bíró egyetértett a Körzeti Bíróság eljárásának függőben hagyásával, hogy a fellebbviteli bíróság azonnal megvizsgálhassa, lefolytatható-e a per."

Szeptemberben ugyanez az amerikai szövetségi körzeti bíróság - elutasítva a magyar állam februárban benyújtott pergátló kifogásait - még úgy döntött, hogy a Herzog-gyűjtemény örökösei folytathatják a pereskedést. Az illetékes bíró ugyanakkor szeptemberben a per alapját képező 44 festmény közül 11-gyel kapcsolatban elutasította az örökösök igényét.

A közlemény szerint a legtöbb perben a fellebbviteli bíróság csak azután vizsgálja felül a körzeti bíróság döntését, miután első fokon érdemi ítélet született. Vannak azonban esetek, amikor a bíróság joghatósági döntése olyan fontosságú, hogy a körzeti bíróság támogatja a döntés azonnali vagy közbenső felülvizsgálatra történő felterjesztését.

Magyarország szeptember végén indítványozta, hogy a körzeti bíróság támogassa azoknak a perdöntőnek ígérkező joghatósági kifogásoknak a fellebbviteli vizsgálatát, melyeket a bíróság a per korai szakaszában elutasított - ilyen például az a kérdés, hogy a forum non conveniens, vagyis az alkalmatlan fórum doktrínája nem szól-e a per megszüntetése mellett, vagy hogy az ügy nem érint-e bírói úton nem megítélhető politikai kérdéseket, vagy hogy az állami cselekmény doktrínája nem zárja-e ki a felperesek igényérvényesítését.

A közlemény szerint mostani döntésében a bíróság elismerte, hogy ezek a kérdések döntő fontosságú jogkérdések, hogy a bíróság végzésével kapcsolatos véleménykülönbség valós indokokon alapul és hogy egy közvetlen fellebbezés elősegítené az ügy minél gyorsabb elintézését. A bíróság ezen megfontolások alapján hozta meg azt a ritka döntést, hogy támogatja a 2011. szeptember 1-jei végzés közbenső fellebbezéssel történő felülvizsgálatát.

Herzog Mór Lipót báró dédunokája, David de Csepel és két másik örökös azt kívánja a perrel elérni, hogy több magyar múzeum szolgáltassa ki nekik az általuk őrzött Herzog-műkincseket.

Herzog 1934-ben hunyt el. Kollekcióját, amely a fénypontján összesen mintegy 2500 darabból állt, felesége 1940-ben bekövetkezett halála után három gyermeke örökölte. A második világháború és a zsidóüldözések következtében a gyűjtemény szétforgácsolódott, a náci megszállást követően számos darabja magyar múzeumokba került, az örökösök szerint azonban csak letétbe.

A Herzog-örökösök által követelt alkotásokat jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen őrzik. Georg Pencz 16. századi német festő Sigismund Baldingerről készített portréja, amelyet a német állam tavaly szolgáltatott vissza a Herzog-örökösöknek, júliusban 5 millió fontért kelt el egy Christie's-árverésen.