Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy országgyűlési határozat értelmében hamarosan eltávolíthatják a Kossuth térről a jelenlegi Kossuth-emlékművet, és egy másik kerülhet a helyére. A kiszemelt alkotást, Horvay János Kossuth-szoborcsoportját az ötvenes évek elején szállították el a Parlament elől, mert nem felelt meg az akkori ideológiai eszméknek. Jelenleg Dombóváron őrzik, a dombóváriak viszont megtartanák. Mi állhat a tervezett szoborcsere hátterében? Utánajártunk.
A Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló júliusi országgyűlési határozat értelmében 2014. május 31-éig lecserélik a Parlament előtti szobrok egy részét - erről beszélt a napokban L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke. Ahogy arról korábban írtunk, L. Simon elmondta: a Kossuth tér „háború előtti vizuális arculatát” kívánják helyreállítani, ezért a kormány tervei szerint Horvay János szobrászművész - jelenleg Dombóváron őrzött - Kossuth-szoborcsoportja kerülhet a mostani Kossuth-emlékmű helyére.
Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere a szoborcserével kapcsolatban korábban elmondta: megdöbbentek, hogy felmerült a Kossuth-szoborcsoport elszállításának gondolata. Tiltakozásul a város lakói kulcsokat szegeztek egy fatörzsbe és aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy „ne az alkotás elszállításán gondolkodjon a kormány, hanem a restaurálás forrását biztosítsa”.
„Hivatalos értesítést még mindig nem kaptunk. Hétfőn délután zártkörű egyeztetés lesz a városban élő díszjelvényesek, díszpolgárok, lokálpatrióták, valamint a helyi közéleti szereplők bevonásával, hogy megvitassák, hogyan lehetne elérni, hogy a szobrok Dombóváron maradjanak” - közölte a hvg.hu-val a város polgármesteri hivatala. Mint mondták, a környék lakói - 1973 óta - szívükbe zárták a szobrokat, Dombóvár nem szívesen adná át vagy cserélné el ezeket, különösen, hogy eltávolításuk turisztikai és gazdasági szempontból hátrányos lenne. A szobrokat befogadó szigeterdei park ugyanis kimondottan ezek miatt vált népszerű családi kirándulóhellyé és esküvői fotók állandó színhelyévé.
Vissza a múltba: nekünk Horvay kell?
A tervezett szoborcsere több szempontból is érdekes. Horvay János gigantikus alkotását, a Batthyány-kormány tagjait kétszeres embernagyságban ábrázoló kompozíciót 1951-ben távolították el a Kossuth térről. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa ugyanis úgy döntött, hogy „pesszimista” világképet tükröz, ezért nincs helye a Parlament előtt. Az 1944-ben elhunyt Horvay, aki Bécsben, Olaszországban és Amerikában is tanult, összesen húsz köztéri szobrot készített Kossuth Lajosról, nem véletlen, hogy Lyka Károly művészettörténész, kritikus úgy nyilatkozott róla, hogy a „Kossuth-szobrok specialistája” volt.
„Hosszan, majdnem 30 évig elhúzódott a szoborcsoport felállítása, pedig Kossuth halála után azonnal meghirdették a pályázatot” - mesélt az előzményekről Pótó János történész. Horvay nyerte a 12 ezer koronával járó megbízatást, a döntés tisztaságát viszont sokan kétségbevonták. 1927-ben a Parlament előtt aztán felavatták az ominózus Kossuth-szoborcsoportot, amit elhibázott történetszemlélete miatt szintúgy sokan kritizáltak. „A szoborcsoport a Batthyány-kormányt ábrázolja: kilenc alak áll egy talapzaton, középen Kossuth. Ha Horvay Kossuthot vezetőként szerette volna kiemelni, nem a Batthyány-kormány tagjaival kellett volna körülvennie, hiszen azt Batthyány Lajos vezette, Kossuth csak pénzügyminiszter volt” - vázolta a korabeli, ma is aktuális dilemmát Pótó.
„Horvay műve már akkor sem tetszett senkinek, amikor felállították, mert egy negatív Kossuth-képet örökített meg: az elbukott szabadságharc emlékére lehajtott fejjel állnak az alakok” - mondta a hvg.hu-nak Nagy Ildikó művészettörténész, hozzátéve, hogy a helyére megrendelt emlékmű viszont megfelelt az ötvenes évek szocreál Kossuth-eszményének: a munkások, a nép körülveszi, felemeli Kossuthot, aki a szabadságért tör előre. Kinyújtott karral, felfelé mutatva, ahogy az a kommunista művészeti alkotások esetében megszokott, mi több, kívánatos volt. „Az akkori kormány szerette magát a 48-as forradalom örökösének feltüntetni, de ez nem volt egyedi jelenség, hiszen a köztéri művészet mindig is ki volt szolgáltatva az aktuális politikai törekvéseknek” - tette hozzá Nagy Ildikó.
Horvay grandiózus alkotását aztán szétbontották, és az Új Köztemetőben rakták le, innen került 1959-ben Dombóvárra. Helyére a negyvenes-ötvenes évek politikai ideáit tükröző emlékművet állítottak, melynek központi alakját, az öt méter magas Kossuth Lajost Kisfaludi Strobl Zsigmond formázta meg, a körülötte látható négy méter magas, a pártállam ideológiáját megtestesítő alakokat - melyek között van parasztasszony, munkás és értelmiségi - pedig Kocsis András és Ungvári Lajos.
Abszurd vágyak, magyar valóság
A történet viszont ezzel, úgy tűnik, nem zárult le. „Korrekt dolog, hogy a szoborcsoportot Dombóvár megmentette. Ott kéne hagyni. Jó lenne, ha vége lenne az örökös múltidézésnek” - vélekedett Nagy Ildikó, hozzátéve: abszurd elképzelés, hogy a Kossuth tér 1944 előtti arculatát visszaállítsák, mert azóta eltelt majdnem hetven év.
Pótó János szerint is ideje lenne tudomásul venni, hogy a 20. századi magyar történelem olyan, amilyen, nem kellene visszapörgetni az időt. „A tér háború előtti arculatát nem lehet visszaállítani, mert nincsenek meg az eredeti berendezési tárgyak. Ez nem úgy működik, hogy kihozzuk a régi szobrokat a raktárból és felállítjuk” - mondta Pótó János, felvetve, hogy új arculatot is ki lehetne alakítani a Kossuth téren, mai szobrokkal.
A mostani szoborsztori kapcsán egyébként érdemes feleleveníteni egy korábbi, hasonló esetet. A kilencvenes évek végén Budapestre akarták hozni a több mint 50 éve Debrecenben felállított Kígyóölőt, amely eredetileg Budapestre készült Raoul Wallenberg-emlékműnek. A Biogal gyógyszergyár viszont (18 éve ebből és három másik gyógyszerforgalmazó vállalatból alakult a hazai TEVA-vállalatcsalád) nem adta vissza, hiszen évtizedek óta ennek sziluettje volt a gyár logója. Mivel nem sikerült tisztázni, hogy az alkotás kinek a tulajdona, a XIII. kerületben végül csak egy másolatot állítottak fel.
Károlyi miatt lenne az egész?
A tervezett Kossuth téri szoborcsere valódi célja a közelmúltban sokat támadott Károlyi-szobor eltávolítása lehet - vélik a hvg.hu-által megkérdezett szakemberek. Június elején a Jobbik kezdeményezte a Károlyi Mihály-szobor eltávolítását, és egy új Tisza-István emlékmű felállítását. Az Országgyűlés akkor elutasította a Jobbiknak a Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló határozat kapcsán benyújtott módosító javaslatát, de - ahogy arra Paar Ádám elemző Vélemény rovatunkban rámutatott - valószínű, hogy "a kormánypártok, az MSZP és az LMP együttes elutasítása még nem jelenti a történelmi nézőpontok megbékélését".
Károlyi Mihály szobrát - Varga Imre munkáját - 1975-ben avatták fel a tér északi szegletében, ahol korábban gróf Tisza István 1934-ben leleplezett emlékműve állt. Utóbbit, ha akarnák sem lehetne újra „összerakni”, a Zala György által készített - korabeli vélemények szerint is anakronisztikus - kompozíció középpontjában álló Tisza-szobrot ugyanis 1945 tavaszán ledöntötték, később pedig valószínűleg beolvasztották a nagy Sztálin-szoborba vagy egy másikba.
A két mellékalak-kompozíció viszont még megvan: a jobboldali csoport 1948 óta Esztergomban Magvető címen látható. A másik néhány éve még a Hűvösvölgyi úti laktanyában, a focipálya sarkánál állt, ma viszont a keceli hadiipari szoborparkban van. A hatalmas oroszlánt, ami Tisza István szobra felett, egy oszlop tetején terpeszkedett, a hatvanas évek végén szétfűrészelték, a nyersanyagot pedig szobrászoknak adták oda. Érdekes, hogy az oroszlán feje megmaradt: évtizedek óta Csíkszentmihályi Róbert szobrász kertjét díszíti.
