Újra balhé Pécsett: visszaküldik az Antal gyűjteményt
Visszaküldi Pécs városa az Antal-Lusztig gyűjteményt tulajdonosának, Antal Péternek. Az indoklás szerint a kollekcióból installált kiállítás - cáfolva az előzetes elvárásokat - túl kevés látogatót vonzott. „A gyűjteményem nem romlott étel, amit csak úgy vissza lehet dobni” – mondja a csalódott gyűjtő, aki folyamatos szerződésszegésről és egy lehetséges perről beszél.
A pécsi Városi Képtár honlapján ez áll: „A gyűjtemény letéti elhelyezésének és állandó bemutatásának kölcsönös szándéka 2003-ban merült fel a felekben, a tulajdonos műgyűjtőben és a befogadásra kész város vezetésében. A szerződés szerint Pécs városa azt a műemléképületét, az 1870-es években épült eklektikus Madarász-Szontágh, később Maléter-féle házat újítatta fel erre a célra, amelynek homlokzatán emléktábla hirdeti: 102 évvel ezelőtt, 1904-ben, itt nyitotta meg kapuit az első Pécs Városi Múzeum."
„Pécs városa egy bankkal kötött lízingszerződést az épület felújítására” – ismerteti a kiállítás megszüntetésének előzményeit a hvg.hu kérdésére Gonda Tibor, Pécs kulturális alpolgármestere. Mint mondja, a bank vállalta a teljes finanszírozást, cserébe az önkormányzat 15 évig, évi 40 millió forintért bérli vissza az épületet. Ezt az összeget akkor is fizetni kell, ha a Képtár üresen áll. Az Antal-Lusztig gyűjtemény évente további 30 millió forintos működési költséget emésztett fel. A Képtár üzemeltetését és a kiállítás kezelését a Pécsi Vagyonkezelő Zrt-n. belül működő Rendezvényszervező Kht. végezte. Az elmúlt néhány hónapban új menedzsment állt mindkét cég élére. Az elődök 480 millió forintos hiányt hagytak hátra, a Rendezvényszervező az ellehetetlenülés szélén áll, ezért kellett annak ügyeit az alpolgármesternek a város kulturális bizottsága elé terjesztenie. Ők az Antal-Lusztig kiállítás alacsony látogatószámát és magas költségeit összevetve nem láttak jobb megoldást a gyűjtemény visszaadásánál. Gonda alpolgármester, mint mondta, sajnálja a történteket, és reméli nem sértették meg Antal Pétert, mert nagyra értékelik a város felé tett gesztusát.
„A kezdetektől úgy érzem, hogy mostohagyermekként bánnak egy olyan képzőművészeti gyűjteménnyel, melynek szakmai értékhez kétség sem férhet” - mondja Antal Péter, a részben Debrecenben, részben – eleddig – Pécsett kiállított Antal-Lusztig kollekció tulajdonosa. „A kiállítás gondozása lelkiismeretlen és dilettáns kezekbe került a Rendezvényszervező Kht-nél. Alapszabály, hogy marketing nélkül a világon semmi sem működik. Pécsett, szerintem egyetlen forintot sem költöttek a tárlat propagálására.”
Várkonyi György művészettörténész, az Antal-Lusztig gyűjteményből válogatott pécsi kiállítás szakmai kurátora is úgy látja: a kiállítás bevezetéséhez, promóciójához hiányzott a pénz, a szándék és a szakértelem is, pedig a Képtár esetében erre különösen nagy szükség lett volna, hiszen kiesik a szokásos turistaútvonalak köréből.
A Rendezvényszervező Kht-t a megfelelő reklám elmaradása miatt ért vádakat Gonda Tibor is jogosnak látja, de mint mondja, a kulturális városvezetés túl későn szerzett erről tudomást. Az önkormányzat dolga csak a forrásbiztosítás volt, az intézmény munkájának részleteibe nem láthattak bele.
Varga Péter, a Pécsi Vagyonkezelő ügyvezető igazgatója szerint a négyszáz millió forintért felújított épületben, a lehető legméltóbb körülmények közé került az Antal-Lusztig gyűjtemény és nem tartja jogosnak a hirdetések elmaradása miatti vádakat sem. Egyrészt a Pécsi Képtár a belvárostól 300 méterre, elég frekventált található, másrészt szerinte, ha milliókat költenek reklámra, és ötször annyian nézik meg a tárlatot, az is túl kevés.
Az önkormányzat által folyósított 30 milliós támogatás egyébként a rezsi és a humánerőforrás költségeket is alig fedezi – teszi hozzá Nagy Attila, a Pécsi Képtár vezetője – minden egyéb kiadásra, beleértve a rendezvényszervezést és a marketinget, havonta mindössze 50 ezer forint állt rendelkezésre.
Antal Péter szerint, a tízéves letéti szerződés folyamatos megszegésének a gyűjtemény visszadobása csupán csúcspontja. A mai napig sem készült el például egy, a kiállítás anyagát bemutató reprezentatív album, melynek hat hónappal a megnyitó után kellett volna megjelennie. Mindezek ellenére, ő nem gondolt a letéti szerződés felmondására. „A gyűjteményemből szervezett kiállítás része volt a 2010-es Kulturális Főváros projektnek, amit nem akartam veszélyeztetni. A csalódás ellenére egyelőre nem tervezek jogi lépéseket tenni az ügyben. Jelenleg van egy újabb ígéretem az album megjelentetésére, ha ezt beváltják, részemről elfelejtem az ügyet. Ha azonban a kiadvány, ami a gyűjtemény pécsi megjelenésének egyetlen dokumentációja lenne, nem készül el, kártérítési pert fogok indítani, a kiadás költségeinek erejéig. A megítélt összegből magam fogom elkészíttetni az albumot, példányait pedig szétküldöm az ország közkönyvtárai számára.” – mondja Antal Péter, ügyvéd és műgyűjtő.
Az önkormányzat kulturális bizottságának végleges döntéstét megelőzően, a magyar művészeti közélet meghatározó személyiségei az ÉS március 12.-i számának hasábjain nyílt levélben szólították fel a testület képviselőit, álláspontjuk megváltoztatására.
Várkonyi György művészettörténész, az Antal-Lusztig gyűjteményből válogatott pécsi kiállítás szakmai kurátora csak személyes érintettsége miatt nem írta alá a levet. „Nem értek egyet az önkormányzat döntésével, egy egyedülállóan kvalitásos tárlattal lesz szegényebb a város, mely a művészeti oktatásban is nagy jelentőségű volt. Az Antal-Lusztig tárlat, a Megyei Múzeum Modern Magyar Képtárának anyagához kapcsolódva páratlan lehetőséget kínált az újkori magyar képzőművészet értő feldolgozására. Nem értem, hogy az anyag visszaküldésétől mit remélnek a döntéshozók. Alapvető probléma, hogy a múzeum üzemeltetését az önkormányzat a Rendezvényszervező Kht.-ra bízta. Ez nálunk a csőddel egyenlő”.
Az Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt alakulását botrányok kísérik Pécsett. Egyenlőre a Városi Képtár jövője is bizonytalan. Július 30-ig kell döntést hozni a sorsáról – ismertette az alpolgármester. Mivel az épületet múzeumnak alakították ki, nehézkes volna más funkcióra hasznosítani. A legvalószínűbb, hogy olyan időszaki kiállításokat rendeznek majd benne, amelyek alacsonyabb működési költségek mellett magasabb látogatószámot és profitot garantálnak.
Orosz Zoltán