Vizespóló-verseny és kimondhatatlan nevű zenekar a Sziget 6. napján
Hétfőn érezhetően megritkult a Szigeten a tömeg, de akik kimentek, azok láthattak mexikói gyászmenetet, izlandi sztárpalántákat és pumpálós klubzenét. Egy nappal a vége előtt, még mindig Sziget.
© Stiller Ákos |
A zárónap előtti utolsó estén már kissé fásult rutinnal kerülgették a Szigetlakók a sártócsákat és a helyenként már halmokban álló szemetet, s eddigre már mindenki megadással állta végig a sorokat, akár a vendéglátóipari egységek, akár a mobilvécék, akár a taxidrosztok előtt.
Az amerikaiak előadása után a Wan2 felé vettük az irányt, ahol az Erik Sumo Band kezdte meg performanszát. Őket már a VOLT fesztiválon is szerettük, alaposan átmozgatták a közönséget. Ez itt sem volt másként, azonban itt korábban kezdtek, mint Sopronban, s érezhető volt, hogy a Wan2 sátrat háromnegyedig megtöltő hallgatóság még erősen a bemelegítés fázisában van. Taps és fütty volt ugyan, de az összhang valahogy nem volt meg az együttes és a közönség között. Ennek ellenére elismerés illeti Tövisházi Ambrust, valamint a vokalista hölgyeket.
Utánuk az egyik legegzotikusabb formáció, az izlandi GusGus következett, akiknek triphopból, electróból és soulból álló repertoárját nehezünkre esett elképzelni, azonban a koncert kezdete után nem sokkal már világossá vált, hogy valójában lendületes klubzenét takar, néhol kissé sötétebb tónusokkal, illetve öt zseniális énekest. Három hölgy, akik a legszebb soul-hagyományokat követve alaposan kiengedik a hangjukat, illetve két úr, akik a Gibb-fivéreket és a Bee Gees-t csempészték bele a különös elegybe. Rövidesen színültig megtelt a sátor, s nem volt hiány lábdobogással fűszerezett vastapsból sem. A GusGus alighanem bekerült az idei sziget „Nagyszínpadra velük!” rovatába, remélhetőleg a közönség ovációja a szervezőkig is elhallatszik.
Tool. Galéria, kattintson! © Stiller Ákos |
Idő közben a Világzenei színpadon megkezdődött a Sziget-veterán Sergent Garcia fellépése, aki idén inkább a latinos ritmusokra helyezte a hangsúlyt, s előadása talán egy picivel kevésbé volt tempósabb a tőle megszokotthoz képest. Ez azonban nem szegte kedvét az odasereglett közönségnek, akik becsülettel végigbulizták a koncertet. Innen távozva többen a Party Aréna felé vették az irányt, ahol Hugh Hefner „udvari zenésze” a negyed évszázada a pályán lévő DJ Hell pörgette a partizókat a szapora basszusokkal. Itt voltunk szemtanúi egy földön heverő fél-eszméletlen szigetelőnek, aki komatózus állapota ellenére a földön fekve is ropta a klubzene-himnuszokra.
Vizespóló verseny. Galéria, kattintson! © Stiller Ákos |
A Hyper koncertjéről végül a fránya logisztika miatt lemaradtunk, de sebaj, a mai napon számtalan lehetőség nyílik majd a pótlásra, például a Született gyilkosok főszereplőnőjének, Juliette Lewisnak köszönhetően, aki Juliette & The Licks nevű bandájával lép a Nagyszínpadra. De itt lesz a tavalyi felfedezett Leningrad is, akik a fesztivál egészét elnézve talán a leglazább arcok az egész Szigeten. Ma este zár az egy hetes rendezvény, így aki teheti, utoljára még bulizzon egy jót!