Orhan Pamuk Hazájában perbe fogták © AP

Az 54 éves író műveiben - az indoklás szerint - "szülővárosának melankolikus lelkét keresve új jelképeket alkotott az egymással ütköző és egymással összefonódó kultúrákra" az akadémia indoklása szerint.  A 10 millió svéd koronával (1,1 millió euróval) járó díjat tavaly Harold Pinter angol drámaíró kapta.

Orhan Pamuk 1952-ben született Isztambulban. Hároméves New York-i tartózkodását leszámítva egész életét ebben a török nagyvárosban töltötte. Előbb építészi, majd újságírói diplomát szerzett. 1974-ben kezdett el írni, és már első regényével díjat nyert hazájában. Későbbi regényeit is számos díjjal jutalmazták, s nemcsak odahaza, hiszen a török szerző műveit eddig már 24 nyelvre fordították le. Franciaországban például 1991-ben és 2002-ben is Pamuk kapta a Legjobb külföldi könyv díját.  (Életrajzi adatok: Ulpiushaz.hu)

Hazájában az utóbbi évekeben sok támadás érte. Perbe fogták, mert következetesen képviselte Törökország történelmi bűneivelvaló őszinte szembenézést.

Pamuk magyarul

A fehér kastély (Beyaz Kale), regény; fordította: Komáromy Rudolf Az új élet (Yeni Hayat), regény; fordította: Takács M. József Hó (Kar), regény; fordította: Ladányi Katalin

A bíróság végül 2006 januárjában ejtette a vádat ellene. Egész pontosan "a törökség nyilvános megrágalmazása miatt" akartak felelősségre vonni. A legnépszerűbb török kortárs író azzal vonta magára a nacionalista erők haragját, hogy közel egy éve egy svájci lapnak úgy nyilatkozott, a múlt század elején egymillió örményt, a második felében 30 ezer kurdot öltek meg hazájában, de rajta kívül senki nem mer beszélni erről.

Orhan Pamuk könyveit a külföldi kritikusok leggyakrabban Umberto Eco, Italo Calvino, Franz Kafka és García Márquez műveihez hasonlítják; a New York Times egy "új csillag" születéséről írt vele kapcsolatban A fehér kastély megjelenésekor, a The Guardian pedig a "XXI. század 21 legjobb írója" közé sorolta a "mágikus realizmus" egyik legzseniálisabb képviselőjének tekintett Orhan Pamukot. Pamuk neve egyébként az író politikai megnyilvánulásai miatt is gyakran kerül az újságok címlapjára: támogatja a kurd nép küzdelmét, s ő volt az első muzulmán értelmiségi, aki annak idején kiállt a fatwával sújtott Salman Rushdie mellett.

Amikor csütörtökön délután Törökországban elterjedt annak híre, hogy Orhan Pamuk a török írók közül elsőként megkapta az irodalmi Nobel-díjat, megfigyelők és kritikusok egymást felülmúlva zengték a dicshimnuszokat az 54 éves alkotóról.

"Nagyon szép meglepetés" - közölte Celal Üstel, a Milliyet nevű újság kritikusa. Kollégája, Zeki Kostun azt hangsúlyozta, hogy Pamuk Nobel-díja "ellenszérumként" hatott a török lakosság körében, amely provokációnak fogta fel a francia parlamentnek az örményekkel szemben elkövetett népirtásban játszott török szereppel kapcsolatos döntését.

Az elmúlt években a török kormány nem volt ugyan mindig büszke az ország legismertebb írójára, de csütörtökön csatlakozott a dicséreteket zengő kórushoz. "A díjat egész Törökország kapta" - közölte az ankarai kulturális minisztérium illetékese.

A televíziós hírekben Pamuk díjának híre teljesen háttérbe szorította a francia parlamenti állásfoglalás miatt érzett bosszúságot. "Első Nobel-díjasunk" - közölte az egyik televíziós állomás.

Pamuk kollégái is magukon kívül voltak az örömtől. Refik Durbasz költő "a török irodalom győzelméről" beszélt. Kollégája, Ahmet Telli szerint Pamuk díja esélyt nyújt arra, hogy a török a világirodalom egyik fontos nyelve legyen.

A legrangosabb irodalmi díj új birtokosát a stockholmi bejelentés után órákban mintha a föld nyelte volna el. Pamuk csütörtökön az Egyesült Államokban előadókörúton volt. Ezen kívül új könyvén dolgozik: szerelmi történeten, amely nagyon elüt majd a thriller műfajához sorolt Hó című bestsellerétől.

Az 54 éves Pamuk könyveiben gyakran van szó arról a kiáltó kontrasztról, amely jellemzi Törökország keleti és nyugati felét, illetve az iszlámhoz és a világisághoz való viszonyát. A megosztottság Pamuk megítélésében is felbukkan: az ő műveiből kel el ugyan a legtöbb, de egyben ő a legvitatottabb író is.

Pamuk az elmúlt két évben egyre inkább politikai figurává vált. Szenvedélyesen érvel Törökország Európa-elkötelezettsége mellett, Olli Rehn bővítési biztos a barátai és csodálói közé tartozik. Pamuknak odahaza "törökgyalázás" címén bíróság elé kellett állnia. A pert kicsivel később leállították, de Pamuk a török nacionalisták szemében továbbra is gyűlölt figura. Jobboldali kritikusok azt vetik Pamuk szemére, hogy az örményekkel kapcsolatos kijelentéseit csak azért hangoztatta, hogy behízelegje magát a Nobel-díjat odaítélő bizottságnál.

A jobboldali nacionalista körök csütörtökön azonnal fel is melegítették a vádat. Kemal Kerincsiz, az isztambuli Pamuk-per ügyésze a Nobel-díjat a következő szavakkal kommentálta: "ez a személy" nem irodalmi kiválóságáért, hanem az örményekről mondottakért kapta a kitüntetést. A jobboldali ügyész összefüggést lát Pamuk Nobel-díja és a Franciaországban elfogadott törvény között, amely büntetendőnek minősíti, ha tagadják az örményekkel szemben elkövetett genocídiumot. "A két dolognak egy a célja: az európaiak meg akarják osztani Törökországot" - mondta Kerincsiz.