Eljuthat-e egy légitársaság odáig, hogy a döntést követően két hét alatt felállít egy új bázist egy általa addig nem használt repülőtéren - merül fel a Ryanairrel kapcsolatban. Úgy tűnik, igen, mindenesetre jövő péntekig kiderül, akkor már fel kell szállniuk az első gépeknek.

Az unióban mindeki szabadon repül, ahova akar, a légitársaságoknak csak le- és felszállási időt kell kapniuk adott repülőtéren a légiirányítástól, meg kell fizetniük a leszállási- és egyéb díjakat, repülési tervet kell benyújtaniuk, és ezzel már jogosultak az EU-n belül bármely repülőtér használatára - világosította fel Hardy Mihály, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport kommunikációs igazgatója az MTI-t.

A bázis megnyitással kapcsolatban Hardy Mihály kifejtette: az ehhez szükséges feltételeket, mint például az irodák, helyiségek, műszaki raktárak bérbeadását és az egyéb szolgáltatásokat a Budapest Airport biztosítja, ezekről kell majd a szerződés. "Az ingatlanos kollégák még a hétvégén is dolgoznak a részleteken, hiszen rövid idő alatt nagyon sokféle igény futott be a Malév-csőd óta más légitársaságoktól is" - fűzte hozzá. 

Persze legfőképpen gépek és személyzet kell, előbbiből van bőven a Ryanairnek, mert télre leállítottak a 300-ból 80-at. Munkaerőből sincs hiány, eddig is több száz magyar alkalmazottja volt a cégnek, közülük a szerencsések most hazaköltözhetnek a pesti bázis közelébe.

Miután a Ryanair közölte, hogy kedvezményes díjakat és támogatásokat kaptak a reptértől és a magyar államtól, megy a találgatás a sajtóban, hogy kivételezett helyzetbe került-e az ír cég.  Hardy Mihály tájékoztatása szerint semmiféle többletkedvezményt nem kapott a Ryanair, csak amit más légitársaságok is megkaphatnak. Minden légitársaság számára egyformán hozzáférhetőek a Budapest Airport kedvezményei, amelyek egyébként letölthetőek a repülőtér honlapjáról - tette hozzá.

A Ryanair modelljének része, hogy marketingtámogatásnak nevezett extra pénzekért cserébe indít járatokat és hoz akár milliós számban turistákat egy adott reptérre. Ezek a támogatási szerződések jellemzőn titkosak, noha gyakran adófizetői pénzről van szó. Sajnos a Ryanair esetében is hallgatnak a felek arról, hogy mekkora összeget kap a légitársaság.