Vállalkozás Tiszai Balázs 2024. november. 20. 13:51

Dübörög a debreceni CATL-gyár: már elindult a modulgyártás, jövő nyárra ezerre, 2026-ig kétezerre duzzad a dolgozók létszáma

Tiszai Balázs
Szerzőnk Tiszai Balázs

A modulgyártás már szeptemberben beindult a CATL magyarországi gigaüzemében, 2025 elején munkába áll a második gyártósor is. A debreceni szürkevíz felhasználásáról pedig már megállapodtak a várossal, ezt hamarosan formalizálják is.

A gyár minden engedéllyel rendelkezik az építkezéshez és a termeléshez, a modulgyártás már beindult, és jövőre két nagyobb hullámban vesznek fel dolgozókat – derült ki a kínai CATL akkumulátorgyártó óriás sajtótájékoztatóján, melyet Debrecenben tartottak szerdán, a helyben épülő üzem állásáról.

A tájékoztatón ott volt Jason Chen, a CATL európai működésért felelős ügyvezetője, aki arról beszélt, hogy a debreceni beruházás első szakasza már célegyenesben van: az üzem szerkezetileg kész, most az áram és a csatornázás bekötése zajlik, már megy a belső mechanikai installáció, és minden a terveik szerint halad – 2025-ben tehát, ahogy korábban célul kitűzték, el tud indulni az akkumulátorgyártás.

Elindult a modulgyártás

Félig már most is megy: tesztüzem után szeptemberben egy gyártósoron elindult már a modulgyártás egy, a már majdnem teljesen kész gyár mellett fekvő, 60 ezer négyzetméteres épületben. Ezt a csarnokot a CATL addig bérli, míg el nem készül a saját üzeme, hogy a köztes időben is tudjon már termelni. A modulgyártás még nem az akkumulátorgyártás veleje: az majd a legkisebb egység, a cellagyártás elindulása lesz, ez továbbra is jövőre várható, viszont 2025 elején már üzembe helyezik a második modulgyártó sort is. Addig is Kínából importált cellákat szerelnek össze modulokká, de jövőre, a “rendesen” beinduló gyártás első szakaszában is ez lesz még a jellemző, míg finomhangolják a gyártósorokat. A gyártás felfuttatása ezért nem folyamatos, hanem szakaszos lesz.

Nem egy-két évre jöttünk, évtizedekre tervezünk Debrecenben, és a város “jó szomszédjává” akarunk válni

– mondta Chen, aki bízik benne, hogy ennek az első jelei már látszanak is.

A már működő németországi CATL-üzemmel együttműködve remélik, hogy értékes és jelentős hozzájárulást adnak majd az európai autóiparhoz és a zöld átálláshoz.

A Contemporary Amperex Technology (CATL) Co. Ltd. debrecen gyára.
Reviczky Zsolt

Gyorsan nő a dolgozók száma

A dolgozók felvétele tempósan zajlik: 2023-ban még 100 munkavállalójuk volt, most már 400 van, de 2025-ben két nagy felvételi hullámot terveznek: jövő nyárig ezerre, 2025 végéig pedig közel kétezerre duzzad majd a kínai cégnél dolgozók létszáma, majd 2026-ban érik el a tervezett, végső, 2600-as létszámot – erről már Sidló Noémi, a debreceni CATL kommunikációs és pr-vezetője beszélt.

A Brunp Európában is tervez újrahasznosítást, erről most tárgyalnak – hozta szóba a tájékoztatón Szilágyi Balázs, a cég közügyekért felelős vezetője. A Brunp a Debrecenben építkező kínai akkumulátorgyártó CATL-nak a leányvállalati holdingja, és mint azt korábban megírtuk, szeptemberben Budapesten már be is jegyezték a Brunp Recycling Technology Hungary Kft.-t. A tájékoztatón Chen azt mondta, a Brunp akkufeldolgozójának még nincs meg a helye, egyelőre csak a tárgyalások folynak róla.

Próbálnak a helyi munkaerőre támaszkodni

A HVG kérdésére, miszerint a termelés során mennyire támaszkodnának magyar partnerekre, Sidló azt mondta: már most több mint 90 százalékos a magyar beszállítók aránya az építkezésben és a termelésben is, és törekednek a helyi munkaerőre támaszkodni. A helyi beszállítókkal való együttműködés pedig majd az akkufeldolgozásban is cél lesz, de bizonyos esetekben nem, hogy a magyarországi, de az európai beszállítás is kihívás – fűzte hozzá Szilágyi.

És mi lesz a vízzel?

Felmerült a kérdés, hogy mi a helyzet az üzem majdani úgynevezett szürkevíz-felhasználásával. Olyan pletykák terjedtek el ugyanis Debrecenben, hogy nem lesz belőle elég, és majd a helyi ivóvízzel kell kipótolni. Erre Szilágyi azt mondta, napi 40 ezer köbméter tisztított szennyvíz (szürkevíz) áll rendelkezésre Debrecenben, ez nemcsak nekik, de más gyáraknak is elég lesz.

A szürkevíz-felhasználással kapcsolatos tárgyalások már véget értek, hamarosan formalizálják a megállapodást

– mondta Szilágyi Balázs, a cég közügyekért felelős vezetője.

Az épülő akkumulátorgyár.
Túry Gergely

Tudásátadás is jöhet

A hírek szerint kedden szállt le az első cargoszállítmány a debreceni reptéren – felmerült a kérdés, hogy a CATL-nek hozott-e szállítmányt. A válasz: a CATL csak kivételes esetben folyamodik légi szállításhoz.

A Financial Times kedden arról írt, hogy értesülései szerint az EU decemberben 1 milliárd eurós támogatási programot indít akkumulátorfejlesztőknek. Ez kifejezetten a kínai cégeket érinti, mert a támogatás egyik feltétele, hogy a pályázó gyárat létesítsen az EU-ban, a másik pedig a hírek szerint az lesz, hogy a pénzért cserébe meg kell osztani Európával a technológiai tudást – hasonlóan ahhoz, ahogy Kína is csak a know-how megosztásáért cserébe ad támogatást a betelepülő nyugati cégeknek.

Ez a CATL Debrecent értelemszerűen a tudásmegosztással kapcsolatban érinti csak, hiszen a gyár már áll. Lapunk kérdésére, hogy mi a kínai cég álláspontja ezzel kapcsolatban, illetve változtat-e ez bármit az Európa-stratégiájukon, Chen azt mondta:

a fókusz most a debreceni gyár befejezésén, elindításán van.

Később akár foglalkozhat a cég kutatás-fejlesztési kérdésekkel is, de egyelőre az alapokon van a fókusz. Szilágyi pedig hozzátette: még tanulmányozzák a programot, még nem tud érdemben válaszolni, de a technológiai tudás megosztására alapvetően nyitott a CATL, hosszú távú terveik között kiemelten szerepel a tudásátadás, erről európai és amerikai partnerekkel is tárgyalnak már. A Ford autógyártóval pedig már konkrét megállapodásuk is van.

Nem azért leszünk akkubontó-nagyhatalom, mert akarjuk, hanem azért, mert most már nincs más választásunk

Az EU-s szabályozás kimondja: ahonnan az akkumulátor való, ott kell gondoskodni az újrahasznosításáról is. Miután a kormány kiárusította az országot a távol-keleti akkugyáraknak, kényszerpályán mozog, pedig az akkubontás nem megtérülő üzletág, és ugyanúgy súlyos környezetvédelmi kockázatokat hordoz, mint az elsődleges gyártás. És annak a bontási módnak, melyet az uniós szabályozás lehetővé tesz, még a vízigénye is ugyanakkora.