Minimális, 0,6 százalékos növekedést mért a KSH az ipari termelésben augusztusban, aminek a fő oka az, hogy tavaly olyankor még nem volt kint teljesen az ipar a gödörből. A járműipar 34, azon belül a gépjárművek gyártása 53 százalékkal zuhant, nagyrészt a félvezetőhiány miatt.
Nem túl szép számok érkeznek a magyar ipar teljesítményéről. A Központi Statisztikai Hivatal úgy számol, hogy idén augusztusban 0,6 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés az egy évvel korábbinál a naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Ez viszont úgy jött ki, hogy tavaly augusztusban még nem teljesen tért magához az ipar a járvány első hulláma alatti leállásokból. Ha nem az egy évvel korábbihoz hasonlítjuk, hanem havi alapon nézzük, akkor látszik, hogy február-március óta egy helyben jár az ipar.
Az augusztusi adat havi bontásban a rosszabbak közé tartozik: júliushoz képest 2,7 százalékkal csökkent a termelés.
A KSH most azt is közzétette, hogyan állt össze a friss adat.
A járműgyártás 34 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Ezt a globális félvezetőhiány miatti leállások magyarázzák,
a gépjárművek gyártása 53, a járműalkatrészeké 20 százalékot zuhant.
A számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártásában 3,7 százalékos visszaesést mértek.
Minimális növekedést azért mértek mégis, mert a feldolgozóipar közepes és kisebb súlyú alágaiban nőtt a termelés tavaly augusztushoz képest. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek gyártása is nőtt, 10,6 százalékkal. Ezt főleg a húsipar húzta fel, ott 21 százalékos növekedést mértek.
A gyógyszergyártás 10,2 százalékkal csökkent.
Mivel tavaly tavasszal soha nem látott mértékben zuhant az ipar teljesítménye, és csak az őszre lett teljes a visszapattanás, még az idei, amúgy visszafogott teljesítmény is nagy növekedést jelent: az év első nyolc hónapjában összesen 15,3 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint 2020 január-augusztusában.