Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Visszamondott szerződések, elbizonytalanodó megrendelők, elakadt projektek, veszteségminimalizálás – csak néhány jelenség, amit az építőipari termékek árának drasztikus emelkedése okozott az ágazatban. Az áremelkedés kihat majd a banki hitelfelvételre és végső soron a nem építőipari termékekre is.
Mindennek drasztikusan emelkedett az ára, aminek a fához vagy a vashoz köze van– mondta hvg.hu-nak Kulcsár Bálint építőanyag-kereskedő, a Cédrus 93 Kft. ügyvezetője az építőipari anyagok drágulásával kapcsolatban.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki építkezik vagy felújít: a vasárunál 100-150 százalékos áremelkedést tapasztalt, de még drasztikusabb a faáru drágulása. A korábban 9500 forintba kerülő 22 milliméteres OSB-lapért 30 ezer forintot kell kifizetni, az építési fa köbméteréért pedig három-négyszeres árat kérnek: az év eleji 80-90 ezer forinthoz képest most – kereskedőtől függően – 220-240 ezret is. Kulcsár Bálint szerint jól jellemzi a helyzetet faipari beszállítójának beszámolója, aki azt tapasztalta, hogy a szlovák és ukrán fatelepeken már lezárt borítékos licit zajlik, és az európai vevők nem tudnak versenybe szállni a 2-3-szoros árat kínáló kínai és amerikai kereskedőkkel.
Az építőiparban hónapok óta megfigyelhető áremelkedés miatt már vizsgálódik a GVH, de úgy tűnik, hogy a kormányt váratlanul érte, és ugyan Orbán Viktor miniszterelnök pénteki interjújában rendkívüli intézkedéseket lengetett be, ezekről egyelőre annyit tudni, hogy ha lesz is hatásuk, az legkorábban is csak őszre várható.
Megsárgulnak a falevelek, mire gyümölcsöt hozhat Orbán építőanyagárak elleni hadjárata
Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióműsorában vázolta, milyen intézkedésekre készül a kormány az építőiparban tapasztalható áremelkedések kapcsán. Az intézkedések egy része egyelőre homályos, ami konkrét, annak legkorábban ősszel lehet hatása az árakra.
A drágulás hátterében álló külpiaci folyamatokon kívül, amikre szakmai szervezetek is figyelmeztettek, a magyar kormány gazdaságélénkítő intézkedései is hozzájárultak, erről ebben a cikkünkben írtunk.
De milyen hatással van az árrobbanás a hazai építőiparban aktív vállalkozókra és kereskedőkre?
Kulcsár Bálint szerint ők kereskedőként arra kényszerültek, hogy az érintett termékek esetében 18-20 százalékról 15-16 százalékra csökkentsék az árrésüket, és ugyan árbevételben hozzák a tavalyi szintet, de a forgalom volumene csökken.
Egyre többen halasztanak
– mondja a kereskedő, aki tud olyanról, aki leállította a padlásfelújítást, ahova 150 négyzetméternyi OSB-lapra lett volna szüksége. Mások is hasonló folyamatokról számolnak be: akik már elkezdték a felújítást, többnyire befejezik, de akik csak most kezdtek volna bele, inkább kivárnak.
A kereskedő is inkább kivár, legalábbis egyes árukból már ő sem mer rendelni, mert tart tőle, hogy a nyakán marad, annál is inkább, mert járt már így az elmúlt hetekben: akkor rendelt polisztirol szigetelőanyagot, amikor magas volt az ára, ám az elmúlt 2-3 hétben már 15-20 százalékos árcsökkenést tapasztalt.
Érzik az árrobbanás hatásait az építőipari vállalkozók is, legyen szó lakásfelújítással foglalkozó mikrovállalkozásról, lakásépítésben utazó közepes méretű cégről, vagy ipari megrendeléseket teljesítő multiról.
Nagyon sok megrendelő hátrált meg a drágulás miatt, erről már egy lakásfelújításokkal foglalkozó, név nélkül nyilatkozó vállalkozó beszélt lapunknak. Többen inkább csökkentik a megrendelés műszaki tartalmát, például csak egy-egy fontosabb helyiséget újítanak fel. A vállalkozó jelenleg is egy olyan helyszínen dolgozik, ahol a megrendelő teljes házfelújítást tervezett, de végül a magas árak miatt úgy döntött, hogy részletekben fogja megcsináltatni.
A betont napi áron adják, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy előre kell kifizetni a megrendelés napján érvényben lévő árat a teljes alapanyagra, majd minden nap, mikor betonozás folyik, rendezni az aktuális árfolyam-különbözetet is
– mondta lapunknak egy lakásépítéssel foglalkozó, közepes méretű vállalkozást irányító cégvezető. Az ikerházak és társasházak tervezésével és kivitelezésével foglalkozó cég vezetője szerint azoknál a folyamatban lévő ingatlan-fejlesztéseknél, ahol a kivitelezést még az építkezés kezdetén vagy az alatt eladott lakások árából is finanszírozzák, nem tudják tartani az eredeti árakat. A drágulás miatt csak 20-30 százalékkal magasabb négyzetméterárakon tudja befejezni a beruházást,
ezért inkább szerződést bont, és duplán visszafizeti a foglalót a korábbi vevőknek.
A drágulás mellett ugyan ez is pluszköltség lesz, de ezt már beépíti a majdan elkészült lakások új áraiba.
Ahhoz azonban, hogy saját erőből befejezze a fejlesztést, jelentős saját tőkére is szüksége van, amit részben banki hitelből próbál előteremteni. Csakhogy a piaci bizonytalanságok az ilyen esetekben segítséget jelentő vállalati hitelekre is kihatnak: “A bankok üzleti tervet kérnek a pályázat mellé, amit úgy nehéz elkészíteni, hogy még egy hétre előre sem tudjuk megmondani az árakat.” Hitel nélkül viszont megállnak az építkezések, ha elfogy a saját tőke. A bankok is bajban vannak azonban, mert a korábban kihelyezett hiteleket csak a lakások használatba vétele után kezdik törleszteni a cégek, akik zöme viszont a jelentős drágulás miatt inkább kivárna az építkezés befejezésével.
A már befejezett projekteket viszont csak akkor tudják eladni, ha megvan rá a használatbavételi engedély, azt azonban a vállalkozó szerint nagyon lassan adja ki az Építési Felügyelet.
Azaz a kész épületek akár hónapokat is állnak, bennük a kivitelező pénzével és nyereségével, amiből a többi építkezést finanszírozná.
A használt lakásokat felújítók ugyanúgy szenvednek: a kivitelezők egy hétre sem tudnak előre árat mondani a folyamatos áremelkedés és kiszámíthatatlan piac miatt. A szerződéseknél két opció közül választhatnak. Vagy iszonyatosan túlárazzák a munkát, belekalkulálva a várható magasabb árakat (és így valószínűleg elvesztik az ügyfelet), vagy olyan árat szabnak meg, ami miatt szinte biztos, hogy mínuszban lesznek. A tavaly kötött szerződéseknél ráadásul sokszor már a nullszaldó is esélytelen, így a cél gyakorlatilag a veszteség minimalizálása lett. Ha egy kivitelező inkább nem jelenik meg az építkezésen, és a megbízónak más céggel kell elvégeztetnie a munkát, az eredeti árhoz hozzáadódó extra költségeket a visszalépett kivitelezőnek kell megfizetnie, vagyis
egy szerződésbontás sem megoldás, a projektek mindenhogy veszteségesek lesznek.
Van azonban, aki inkább lenyeli a veszteséget. Simon János nagykőrösi építési vállalkozó januárban két közbeszerzésre is pályázott, ezeken a közelmúltban ki is hirdették győztesnek, ő pedig csak reménykedik abban, hogy ki is tudja gazdálkodni az elszabadult árak miatt azóta megemelkedett költségeket. A 20-22 fős céget irányító vállalkozó azt mondta, hogy a jó üzleti kapcsolat fennmaradása érdekében akár azt is bevállalja, hogy bukjon ezeken. Ez szerinte még beleférhet az éppen százmillió forint feletti megrendeléseknél, de többet nem bírna elviselni a cég. Más esetekben viszont igyekeznek frissíteni a költségvetést.
A vállalkozó nem bízik abban, hogy esni fognak az árak.
Évtizedes múltra visszatekintve semmi nem ment lejjebb, legfeljebb megállt az áremelkedés.
Hasonló problémákkal szembesülnek a nagyvállalatok is. Bán Gábor, az egyik nagy csarnoképítő cég munkatársa szerint ők is nehezen tudnak egy hétnél messzebbre tervezni a beszerzéseknél, ami rontja a projektek elnyerésének esélyét is, hiszen egy hónap elején beadott pályázatról gyakran csak a következő hónapban döntenek, amire már nem stimmelnek az eredetileg megadott árak. Így, még ha el is nyerték az építkezés jogát, az anyagárak emelkedése miatt a megbízó visszamondhatja a felkérést.
Támogatásra optimalizált egyenszerződések
A kisebb építkezéseknél egyre gyakoribb a kivitelező alvállalkozók szerződésszegése a fenti okok miatt, akik így próbálják minimalizálni a veszteséget. Ezért újabban a szerződésekben már igyekeznek rögzíteni egy euróárfolyamot, hogy csökkentsék az esetleges veszteséget, illetve azt is belefoglalják, hogy vis major esetén (az árak megduplázódását már annak tekintik) újra lehessen tárgyalni a szerződést.
Bán Gábor egyébként arra az érdekességre is felfigyelt, hogy az alvállalkozók néha már annyira az állami otthonfelújítási támogatásra pozicionálták magukat, hogy eleve a 3 milliós támogatási összegre szabott szerződésmintákat küldenek, még neki is, aki nem magánmegrendelő, ráadásul ennek sokszor csak a töredékébe kerülne a munka.
Minden más is drágulhat, és jönnek a kóklerek
Az árazás náluk az egyedi igények miatt személyre szabott, a törzsvevőknél inkább lejjebb veszik a profitot a további közös munkák érdekében. Bizonyos projektek itt is leálltak vagy kivárnak, mert a megrendelőnek veszteséges lenne befejezni. A nagy vevők többnyire nem mondják vissza a megrendeléseket, hiszen meglévő igény miatt építtetnek. Bán Gábor azonban figyelmeztetett, hogy a dráguló beruházások miatt a jövőben minden terméknek nőhet az ára, akár van köze az építőiparhoz, akár nincs, hiszen a gyártók és kereskedők kénytelenek lesznek belekalkulálni ebbe a megnövekedett költségeket.
Az egyik általunk megkérdezett kivitelező attól tart, hogy az építőipari válság végére már csak a multik maradnak talpon, akik viszont nem bírják majd kapacitással, mellettük pedig egyre nagyobb szerephez jutnak az olcsón dolgozó, de szakmaiatlan kivitelezők. Utóbbiak hibáinak javítása ugyanakkor biztos bevételi forráshoz juttatja – legalábbis jelenleg – a szakszerű vállalkozásokat. A lapunknak nyilatkozó kivitelező szerint nekik jelenleg csak az ilyen javítási munkákból származik profitjuk, és a fentebb idézett kisvállalkozó is arról számolt be, hogy megbízásainak felét a kontár vállalkozók utáni helyreállítás tette ki az utóbbi időben.
Az általunk megkérdezett építőipari szakemberek szerint az Orbán Viktor által belengetett intézkedések nem fognak érdemben segíteni az iparágon. Egy külföldi megbízásokkal is rendelkező vállalkozó szerint inkább a francia és belga példát kellene követni, ahol az állam egyedi elbírálás alapján nyújt, akár azonnali anyagi segítséget – például az árkülönbözet megfinanszírozásával – annak érdekében, hogy egy adott kivitelező be tudja fejezni az áremelkedések miatt elakadt projektjét.
Orbán tanácsadója: További építőipari termékekre vethetnek ki extraprofitadót
