Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióműsorában vázolta, milyen intézkedésekre készül a kormány az építőiparban tapasztalható áremelkedések kapcsán. Az intézkedések egy része egyelőre homályos, ami konkrét, annak legkorábban ősszel lehet hatása az árakra.
Az építőipari árak azért szaladtak el, mert megnőtt a kivitel bizonyos termékek esetében – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közrádióban. Orbán ezzel arra utalt, hogy az áremelkedéseket világszerte tapasztalható hiány okozza, és vannak olyan termékek, amelyeket Magyarország exportál – ugyanakkor ezekből import is érkezik. Az export korlátozásával az elképzelés szerint több marad belföldi használatra, enyhül a belföldi hiány, csökken az árakat felfelé hajtó nyomás.
A kormány első körben bejelentési kötelezettséget vezet be bizonyos építőipari termékekre. Ez csak adminisztratív teher lesz az érintett vállalkozásoknak, ettől nem várható érdemi változás. Azon túl, hogy az államnak pontos információi lesznek az építőiparianyag-exportról.
Konkrét kiviteli korlátozás is várható, de mivel a külkereskedelemre vonatkozó szabályok meghatározása uniós jogkör, ez legkorábban októbertől élhet, ha Brüsszel áldását adja rá. Orbán nem árulta el, pontosan milyen konstrukcióban valósulna meg ez a korlátozás és mely termékeket, alapanyagokat érintené.
Mivel az exportkorlátozás legkorábban októbertől lépne életbe, az árakra ennek legkorábban akkor, vagy esetleg év végén lehet hatása.
A kormány állami elővásárlási jog bevezetését tervezi a szóban forgó termékekre. Nem világos, hogy ez pontosan hogyan működne, az állam ugyanis jelenleg nem építőipari szereplő és nem vásárol építőanyagokat se felhasználás, se továbbértékesítés céljából. Más szóval
nincs olyan cég vagy szerv, ami élni tudna egy esetleges állami elővásárlási joggal.
Ha az állam (illetve bármely része, legyen szó akár minisztériumról, önkormányzatról, állami vállalatról) építeni akar valamit, akkor ezzel megbíz egy vagy több építőipari céget. Ha nagyobb feladatról van szó, akkor egy generálkivitelezőt.
A miniszterelnök bejelentésének negyedik pontja, hogy a kormány „extraprofit-adót” tervez bevezetni bizonyos termékeknél. A kavicsot és a sódert említette, kilátásba helyezve egyéb termékeket. Az adó úgy nézne ki, hogy az állam egy meghatározott árszint felett az összeg 90 százalékát adó formájában elvonja. Vagyis az állam azt mondja, hogy egy tonna kavicsot x áron lehet eladni – aki x-nél nagyobb áron adja, az az x feletti összeg 90 százalékát leadózza az államnak,
az állam praktikusan elveszi az általa meghatározott ár feletti összeget. Így az érintett termékek tulajdonképpen hatósági árassá válnak,
hiszen melyik kereskedő adná a még különadómentesként meghatározott összegnél drágábban a terméket, ha az afölötti pénzt úgyse tarhatja meg? A hatósági ár piaci körülmények közt nem működik, az állam ezért szinte kizárólag közszolgáltatásoknál alkalmazza – a miniszterelnök bejelentéséből nem derült ki, hogy pontosan mely termékekre vezetnék be a különadót. Vélhetően a termékkör nem lesz széles, szóval arra kár számítani, hogy a felújító háztartások hatósági áron kapják majd a falfestéket vagy a gipszkartont.
Az adó formája is kérdéses. Áfaként nehéz értelmezni, hiszen egy termék esetében nem alkalmazható két kulcs (az egyik egy összeg alatt, a másik egy bizonyos összeg felett), ráadásul abba az Európai Bizottság sem fog belemenni, hogy egy extra, magasabb kulcsot alkalmazzon a magyar állam. Az sem túl életszerű, hogy jövedéki adót vessenek ki az építőanyagokra, ezek a termékek nem is tartoznak ebbe (a szeszes italokat, a dohányt és az energiatermékeket terhelő) adónembe. A kereskedők (extra)jövedelmének megadóztatása lehet egy út, ám ez épp annyira bonyolult, mint amennyi csalásnak adhat utat.
A két utóbbi intézkedés ráadásul konkrétumok nélkül nehezen értelmezhető – legalábbis problémásak, a hatékonyságuk pedig minimum kérdéses. A termékexportra vonatkozó bejelentési kötelezettségnek aligha lesz bármi hatása az árakra, az exportkorlátozásnak még lehet, de legkorábban ősszel.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.