Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az emberek fele már most sem tudna megélni, ha egy hirtelen baleset vagy betegség miatt nem folytathatná munkáját. Minden harmadik megkérdezett gondolja úgy, hogy nyugdíjasként is dolgoznia kell majd.
A megkérdezettek mindössze 26 százaléka gondolja úgy, hogy mostani jövedelmének minimum 80 százalékát kézhez fogja kapni, a válaszadók 40 százaléka pedig jelenlegi fizetésének felére vagy annál is kevesebbre számít az államtól időskori juttatásként – derül ki az Union Biztosító nyugdíjcélú megtakarítást vizsgáló felméréséből. A 26-35 évesek közel harmada szerint a jelenlegi fizetésének 10-20 százalékát kellene már most nyugdíjcélú megtakarításra félretennie, hogy legalább a mostani színvonalon élhessen majd.
Fiatalon akár már havi 5 ezer forint is elegendő lehet ahhoz, hogy nyugdíjasként milliókat kapjon kézhez valaki.
A magyarok 60 százaléka egyáltalán nem tesz félre öregkorára, a 36-40 évesek 67 százaléka nem rendelkezik semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással – derült ki az Union felméréséből. Akiknek lenne miből, azok sem feltétlenül gondoskodnak anyagi biztonságukról. „Még azok között is, akik jövedelmükből minden hónapban meg tudnak takarítani kisebb-nagyobb összeget, 25 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem tesznek félre nyugdíjas éveikre” – magyarázta Bóna Katalin, az Union Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója.
| Munkából a sírba |
| Az UNION felmérése szerint minden harmadik ember gondolja úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérését követően is dolgoznia kell majd a megélhetéséhez. A megkérdezettek fele pedig kétségbeesik, ha belegondol, hogy miből fog élni idős korában, ha mégsem lesz képes aktívan dolgozni. Egyre kevesebben bíznak abban is, hogy 60-65 éves korukban nyugdíjba vonulhatnak, a válaszadók 40 százaléka szerint mire nyugdíjba megy, már minimum 70 év lesz a nyugdíjkorhatár. |
Az UNION felmérésében megkérdezettek közel fele úgy érzi, hogy nehezen igazodik ki a különböző nyugdíjcélú megtakarítások között, a legbizonytalanabb éppen a nyugdíj előtt álló 56-60 éves korosztály. A válaszadók 42 százaléka azzal sincs tisztában, hogy évi 20 százalék adójóváírást igényelhet vissza nyugdíj-megtakarításának befizetései után.
„Aki nem köt nyugdíjbiztosítást vagy más nyugdíjcélú megtakarítást, az a megtakarítási formától függően évi 130 000-150 000, de együttesen maximum 280 000 forintos adójóváírástól is elesik, amivel az állam hozzájárul a nyugdíjbiztosításokhoz és a további nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez” – magyarázta az Union szakértője.
A megkérdezettek fele mondta azt, hogy már most sem tudna megélni, ha egy hirtelen baleset vagy betegség miatt nem folytathatná munkáját. További 40 százalék azok aránya, akik nem biztosak benne, hogy képesek lennének megélni a jövőben, és csupán minden tizedik válaszadó érzi magát felkészülve az ilyen váratlan helyzetekre. „Azok körében is, akik minden hónapban kisebb-nagyobb összeget félretesznek jövedelmükből, 70 százaléknyian úgy vélik, nem tudnának megélni, ha hosszabb időre kiesnének a munkából.”
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
