A kormány munkájának eredményeként a magyar gazdaság a kiskereskedelmet is magával húzó növekedési pályára állt – jelentette ki büszkén Lenner Áron Márk, helyettes államtitkár A kereskedelem perspektívái 2015 címmel megtartott tudományos fórumán. Majd azzal folytatta, hogy szerinte az ágazatban bevezetett szabályok többsége találkozik a szektor képviselőinek elképzeléseivel, persze akadt nézeteltérésre okot adó intézkedés is, mint a vasárnapi zárva tartás vagy az online pénztárgépek bevezetése – trafiktörvényt már nem is említette.

A helyettes államtitkár azt állította, hogy nőtt a kiskereskedelmi forgalom a vasárnapi boltzár március közepi bevezetése után. Erre vonatkozóan azonban kevés adat áll rendelkezésre, a minap a statisztikai hivatal a márciusi forgalmi számokat tette közzé, de azokból kiindulva nehéz következtetés levonni a vasárnapi boltzár hatására, mert márciusban két hétvége volt csak, amelyet a boltzár érintett, ráadásul a március 29. vasárnap húsvét előtti utolsó vasárnap, akkor csaknem minden nagyobb üzletlánc is kinyitott (évente öt vasárnap ki lehet nyitni bárkinek).

Lenner elmondása szerint szombaton és hétfőn jelentősebben nőtt a forgalom.

Az államtitkár szerint az utóbbi heteknek sikerült tisztázni a vitákat a vasárnapi zárva tartás körül, a parlament elfogadta a módosító javaslatokat, és kitért arra, hogy szerinte viszonylag széles az intézkedés alól mentesülők köre, amelyek közül legfontosabbként a 200 négyzetméter alatti eladóterű üzletet működtető családi vállalkozások nyitvatartási jogát említette. Ugyanakkor Lenner azt nem említette, hogy a Balaton környékiek és a Velencei-tó melletti önkormányzatok, családi vállalkozások az idei nyári szezonra kértek felmentést a boltzáras törvény alól, de a kormányt nem hatották meg. (Két hete elfogadott törvény értelmében csak a hajnali nyitást hozhatják előre az ország bármely pontján működő üzletek 6 óráról fél 5-re, de a világörökségi területen is tilos lesz vasárnap nyitva tartani.) És a könyvesboltokban a gyerekprogramok is áldozatul eshetnek a vasárnapi zárva tartásnak, erre sem utalt a kormánytisztviselő.

900 ezer család vásárolt vasárnaponként – amikor lehetett

Kozák Tamás, a BGF kereskedelmi intézeti tanszékének docense felhívta a figyelmet rá, hogy Nyugat-Európával ellentétben, ahol az üzletek 12 százaléka bonyolítja a forgalom 75 százalékát, Európa keleti részében nagyobb szerepe van a hagyományos csatornáknak, mint a piacok, kisboltok. Emlékeztetett, hogy Magyarországon a kereskedelem 10-11 százalékkal részesedik a GDP-ből, amely a válság miatti visszaesés után most a 2000-es évek elejének szintjén áll, jelenleg 140 ezer üzlet van az országban.

Magyarország a régió sereghajtója lett vásárlóerőt tekintve, Törökország és Szlovákia is előrébb áll – jelezte a konferencián szintén felszólaló Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója. Az országon belül nőtt a leggazdagabb és a legszegényebb települések vásárlóereje közötti különbség is. Kiemelte ugyanakkor, hogy a nem élelmiszertermékek forgalmában az ötéves negatív trend megfordult, több a vásárlás és nagyobb a kosárérték az országban, habár regionális összehasonlításban még elmaradásban van. Amíg a magyarok egy vásárlásnál 2200 forintot költenek, addig az osztrákok háromszor ennyit, de a vásárlási gyakoriság, a havi 120 alkalom megegyező.

A vasárnapi zárva tartás kapcsán elmondta, hogy a rendelkezés határozottan befolyásolja a vásárlási szokásokat, ugyanis korábban közel 900 ezer háztartás vásárolt vasárnaponként. A hipermarketekben történő forgalomátrendeződésről összesített adatok csak július elejére lesznek elérhetőek.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!