„Magyarországon éves szinten mintegy 30 milliárd forint adókedvezményt vesznek igénybe a vállalkozások a kutatás-fejlesztési tevékenységük után. Ez az összeg jóval magasabb is lehetne, ha a cégek tudatosabban alkalmaznák a kedvezményeket. A gyakorlatban azonban főként a nagyvállalatok – azok között is elsősorban a gyógyszer- és autóipari cégek – használják ki ezt a lehetőséget. Kisebb cégeknél viszont sok esetben nehézséget okoz annak beazonosítása, hogy mely tevékenységek jogosíthatnak K+F kedvezményekre” – mondta Varga Erzsébet, a Ryan amerikai adótanácsadó cég szakértője.

Pedig a magyar jogszabályok kedvező környezetet teremtenek a K+F tevékenységnek, amit az Európai Bizottság közelmúltban közzétett, 33 ország K+F adókedvezményeit összehasonlító elemzése is alátámaszt. A gazdasági növekedésben is kulcsszerepet játszó kutatás-fejlesztési tevékenység után Németország és Észtország kivételével valamennyi tagállam, így hazánk is biztosít adóelőnyöket. Az összehasonlítás szerint a leghatékonyabb kedvezményeket Franciaország, Norvégia és Dánia kínálja, de a szellemi tulajdon támogatása terén – amelyet csupán a vizsgált államok egyharmada biztosít – hazánk is kedvező helyen szerepel.

Bár Magyarországon számos kkv is végez olyan tevékenységet, ami a jogszabály alapján kutatás-fejlesztésnek minősülne, sokszor ezzel nincsenek tisztában. Gyakori példa, hogy szoftverfejlesztő cégek sem veszik igénybe a kedvezményt. Megfelelő dokumentációval alátámasztva pedig nem csak ezek a vállalkozások számolhatnák el a fejlesztő munkájukat, hanem azok is, amelyek egy új számítógépes rendszert adaptálnak saját környezetükben.

„ A vállalkozások bizonyos feladataikat teljesen hétköznapinak értékelnek, így fel sem merül, hogy azok után jelentős K+F kedvezményeket vehetnének igénybe. Az is előfordul azonban, hogy tartanak a K+F tevékenység alátámasztásához szükséges adminisztratív kötelezettségektől és félnek attól, hogy az esetleges hibák miatt komoly szankciókkal kell szembenézniük – mondta Varga Erzsébet.

Magyarországon a K+F tevékenység után többféle kedvezmény érvényesíthető. A társaságiadó-alanyok azon túl, hogy költségként számolhatják el a vállalkozás érdekében felmerült K+F költségeket is, adóalapjukat tovább csökkenthetik a saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségeivel - így kétszeres kedvezményt tudnak érvényesíteni. Ha a vállalkozás a kutatás-fejlesztést bizonyos kutatóhelyekkel (pl. felsőoktatási intézménnyel, MTA-val, vagy ezek kutatóintézeteivel) együttműködésben végzi, háromszoros kedvezményt vehet igénybe. A K+F tevékenység közvetlen költségei ráadásul a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapját is csökkenthetik. A kutatás-fejlesztés eredményeként létrejött szellemi termékek pedig kiemelt kedvezményt kapnak: az ezekből származó jogdíjbevételnek csak 50%-a képezi a társasági adó alapját.