Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Állított ki a Velencei Biennálén, részt vett a skót parlament tervezésében, dolgozott a Prezi prototípusán, jelenleg kézműves édességkészítőként éppúgy bemutatkozhatna, mint építészként vagy lakatosként. Üzlettársaival nemrég megnyitott egy kézművesédesség-boltot, amelyben a berendezéstől a konyhai eszközökig szinte minden saját tervezésű és gyártású. Nagy Péter Sándor nagyjából tíz évnyivel többet csinált eddig, és tíz évvel kevesebbnek néz ki, mint amennyi a valós kora. Lehet, hogy mindez azért van, mert közel másfél évtizede Barcelonában él.
Még egy óra van a sziesztáig, Nagy Péter Sándor épp csokoládémasszát kever, amiből egy munkafázissal később nagy műgonddal önt a fehér cukorbonbonokra egy másik asztalon. Egy kézművesédesség-boltban vagyunk Barcelonában, valahol a Güell Park és a belváros között, a Grácia negyed forgalmas főutcáján.
A Çukor egy sajátos concept store, melyben nemcsak az édesség képviseli a kézműves design-t, hanem gyakorlatilag minden. Saját tervezésű és építésű bútorok és konyhaeszközök mindenütt, amelyek épp oly aprólékosan és ízléssel vannak kitalálva, mint a csokik és cukorkák csomagolása. Péter hármasban, spanyol (navarrai) és francia társával tervezte és alakította ki az épp bővülés előtt álló üzlet- és látványműhely belső tereit, szinte mindent az utolsó szögig. A barcelonai magyar sajátos karrierutat tudhat magáénak: építész, kézműves, lakatos, selyemcukor- és csokoládékészítő, és ezeket a foglalkozásokat (szemmel láthatóan újabb kreatív kihívásokat keresve) egyszerre űzi.
Prezi-őstől a skót parlamentig
Péter 2000 szeptemberében érkezett Barcelonába. Akkoriban a BME-ről mindenki Valladolidba vagy Madridba szeretett volna menni Erasmus-ösztöndíjjal, de ő inkább Barcelonát választotta. Addigra öt év építészkari tanulmányok után „ideje volt, hogy világot lássak”, meséli.
Szerencséje volt, érkezése után néhány hónappal fizetett munkát kapott a legnevesebb kortárs katalán építészirodánál, az Enric Miralles-Benedetta Taglibue stúdiónál (EMBT). Péter első munkaként az iroda webszájtját csinálta közösen Somlai-Fischer Szabolcs későbbi Prezi-alapítóval, akivel még a műegyetemi Építész Szakkollégiumból ismerték egymást, és aki szintén ösztöndíjjal tanult Barcelonában.
„A Preziből ismert zoomos interfész ezen a weblapon jelent meg először, Szabi is úgy meséli, hogy ez volt a prototípus” – osztja meg Péter a ma már 40 millió felhasználó által használt prezentációs szoftver történelmi gyökereit. (Tavaly ősszel a Prezi Night Barcelonán az is szóba került, hogy a szoftver története ebben a városban kezdődött.) Akkoriban mindketten médiaművészként is nyomultak, multimedia design-nal és interaktív építészettel foglalkoztak (Nagy Hudini Péter néven, Somlai-Fischer pedig az idegen nyelven is könnyebben értelmezhető Adam keresztnevet használva.)
„Szabival 1997 és 2004 között dolgoztunk szorosan együtt, de azóta is kapcsolatban vagyunk. 2001-ben közös céget is alapítottunk hármasban, Pozna Anitával aether architecture néven.” 2002-ben Somlai-Fischer tanársegédi állást kapott a Stockholmi Egyetemen, de Európa két végéből is kollaboráltak.
Közben Nagy Péter Sándor az EBMT-nél is nagy nemzetközi elismerés övezte projektekben vehetett részt, mint az edinburghi skót parlament vagy a Gas Natural közműszolgáltató barcelonai központjának kivitelezése, a szintén barcelonai Szent Katalin Piac épületrekonstrukciója vagy a Vigoi Egyetemi Kampusz.
| A Nagysziklától website-okig |
Magyarországon is van nyoma Nagy Péter Sándor építészi munkáinak: 1999-ben részt vett az állatkerti Nagyszikla rekonstrukciós munkáiban Kis Péter vezetése alatt. A 2001-ben alapított Aether Architecture-ben 2004-ig volt igazán aktív. Az ebben az időben készült installációi között ki kell emelni az Indukció-ház sorozatot, melyet Janesch Péter kurátor beválogatott a 2004-es Velencei Biennálé nagy visszhangot kiváltó magyar pavilonjának a programjába. De nagyon kedvdeltek a Somlai-Fischerrel közös projektek közül egy fényanimációra épülő installációt, a Distributed Projection Structure-t, amely egy évig volt kiállítva a winterturi Science Center-ben. Péter kedvenc projektjei a website-ok voltak, a Miralles stúdió mellett egy madridi építész irodának is terveztek "prezis" oldalt. |
A médiaművészet 2003 után kezdett fokozatosan kiszorulni Nagy Péter Sándor életéből, ami nagyjából egybeesett azzal is, hogy szakított a neves építészirodával. „Három év után azt vettem észre, hogy túl sok időt töltöttem a Miralles-Tagliube stúdióban. És noha fantasztikus épületek megtervezésében vehettem részt, ez az egész nagyon kemény volt 24 évesen. Be akartam fejezni végre a katalán műszaki egyetemet is, mert a munka mellett nem tudtam eléggé odafigyelni a tanulmányokra. Vizsgák csúsztak meg, kezdetben egy szót sem értettem az előadásokból, mivel a Sant Cugat-n kizárólag katalánul folyt az oktatás” – mondja.
Selyemcukortól a lakatosműhelyig
2003-ben Barcelona gótikus negyedében megnyitott egy kézműves design selyemcukor-készítő műhely, a Pappabubble, melynek ausztrál tulajdonosait Péter korábbról ismerte. Felfrissülésként és az egyetem befejezésére koncentrálva elfogadta invitálásukat, és elkezdett velük dolgozni. Összesen hárman voltak, Péter, amellett hogy megcsinálta a Pappabubble honlapját, itt tanulta meg, hogyan kell működtetni egy kis léptékű műhelyt, miképp zajlik a keménycukor-készítés, és marketingben, arculatban mi lehet sikeres. A Pappabubble rövid időn belül felfutott, a világ több nagyvárosában nyitott fióküzletet, de Péter még korábban eljött, mint ahogy az ausztrál ismerősei 2008-ban eladták az üzletet egy befektetőnek.
Péter 2006-ban befejezte a barcelonai egyetemet. Elmondása szerint megint szerencséje volt: egy megbízás kapcsán szüksége volt egy lakatosra. Véletlenül akadt Manura (Emmanuel Abraham), akiről csak hónapokkal később derült ki, nemcsak lakatos, hanem végzett építész is. Közösen alapították meg az opensourceArchitecture-t, amely egyedi, vasszerkezetes design elemeket/berendezéseket készít, valamint belsőtér-kialakításokat tervez, kivitelez privát és céges megrendelésre. Az elmúlt hat évben a megbízások között akadt kiállítási stand, bisztró, kávézó vagy lakásiroda épp úgy, mint konyha, terasz, kerítés vagy kerti bútor építése. „Olyan kisléptékű cégeknek, startupoknak dolgozunk, mint amilyenek magunk is vagyunk. Csináltunk egy sor vendéglátóhelyet Barcelonában, a gótikus negyedben, de még Bordeaux-ban is. Mindegyik nagyon jól megy.”
2011-ben a lakatosműhely bővítésével kialakítottak egy co-working kreatív stúdiót, melynek tagjai hozzájuk hasonló művészek, mesteremberek, építészek. A Colectivo Bajel-ben jelenleg működik két trendi raklapbútor-gyártó cég, dolgozik Harley Davidson- és motorossisakfestő, fotós, előadóművész, grafikus. Amellett, hogy helyet ad kreatív ötletek gyakorlati megvalósítására, kiállító-, előadó és közösségi térként is működik. Járt itt már többször gyakorlaton az Építész Szakkollégium, melynek hallgatói legutóbb megterveztek és megépítettek egy egyedi kürtőskalács-büfét: a projekt végén volt is egy nagy közös sütés a tengerparton a helybéli piknikelők legnagyobb örömére.
A Colectivo Bajel abban a negyedben van (poble nou), ahol korábban évszázados nehézipari kultúrák működtek, és a nagy ingatlanboom idején „ide álmodták meg a European Silicon Valley-t, 50 méterenként Jean Novel-épületekkel”. A 22@ elnevezésű koncepcióról a válság idején kiderült, hogy életképtelen, az önkormányzat pedig megpróbálja megmenteni, ami a régi ipari negyedekből megmaradt. Bár a jellegzetes ipari kéményeken kívül szinte mindent ledózeroltak, a Colectivo Bajel mellett még van körülbelül fél tucat kezdeményezés, ami mögé beállt az önkormányzat – csakhogy legyen valami az épített örökséggel és támogassák a foglalkoztatást.
„A Colectivo Bajel nem hagyományos értelemben vett üzleti vállalkozás. Jól működik, kitermeli a saját műhelyünk fenntartási költségeit, de nem egy agresszívan nyereségorientált projekt, sokkal inkább a felkínált olcsó négyzetméterárról és egy jól működő szakmai közösségről szól” – mondja Péter, aki eleve kis méretű, nyitott, együttműködéseket megvalósító, fenntartható vállalkozásokban gondolkodik.
Elveszett ízektől a nemzeti különlegességekig
Péter a Papabubble-ból ismerte Javit (Jabier Poveda), aki a savanyúcukor kaland után csokoládékészítésnek lett a szerelmese. Már évek óta beszéltek arról, hogy csinálnak valami közöset: Javinak nem tetszett a Papabubble szűk szortimentje, ő szívesen nyitott volna egy olyan helyet, amelyik jóval experimentálisabb, többféle terméket készít. „Tavaly októberben próbából aztán elkezdtünk főzni. Majd megtaláltuk azt a műhelynek és üzletnek való helyet, ahol a Çukor most van. Egy hónapra kísérletképp megnyitottunk, február óta vagyunk folyamatosan nyitva, rövidesen bővülünk is. Hárman vagyunk benne, Javi, Manu és én, ezen kívül vannak helyi segítőink, meg Erasmus-ösztöndíjasok Magyarországról, akik gyakorlatra jöttek a Colectivo Bajel-hez, de ha ott épp kevés a munka, besegítenek a Çukor-ban is” – magyarázta Péter.
Péter selyemcukor-készítő mesterként azt vallja, hogy a cukor- és csokoládékészítés nagyon hasonlít a fémmegmunkálásra: „Számunkra mindkettő a manualitásról és a kreativításról szól. Ilyen szempontból a kettő nagyon is kompatibilis. Az, hogy vassal vagy csokoládéval dolgozom, szinte mindegy. Veszed az anyagot, felmelegíted, hűtöd, formálod. A cukor- és a csokoládé készítéshez, kevés alapanyag kell: cukron, csokoládén és gyümölcsökön kívül nemigen használunk mást. A fémmegmunkáláshoz hasonlóan itt is a kézművesség, a kreativitás és az intuició a fontos – mondta Péter. A mi fő termékünk a Çukorban a kreativitás, nem a gumicukor, a fudge (tejkaramella – a szerk.) vagy bármi más. Van egy erős kulturális háttér az egész mögött. A célunk a műhely üzemeltetése mellett egy magas színvonalú specializált gyakorlati képzés beindítása.”
A folyamatosan bővülő pille-, gumi-, kemény és hidegcukor fantáziák mellett a Çukor a világ országainak egy-egy cukornevezetességét is beépíti kínálatába: így kínálnának egyebek mellett török pismaniye-t, brazil bala del coco-t, venezuelai aliados-t, ausztrál honeycomb-ot, indai soan papdi-t épp úgy, mint magyar törökmézet. Egy újabb projektjükben nagyon régi, több évszázados barcelonai receptek alapján élesztenének újjá elfeledett ízeket. Egy történésszel összefogva próbálnak azonosítani elkészítési eljárásokat, alapanyagokat, mennyiségi egységeket: ahhoz, hogy egy 500 éves receptet értelmezni lehessen, nagyon sok keresztreferenciára és próbafőzésre van szükség – Péter szerint ez például rendkívül izgalmas kihívás.
„A Çukor még messze van a késztől. Amellett, hogy bővülünk, ki kell alakítani, hogy egy vevő hogyan tud egyszerűen eligazodni a kínálatban, hogyan tud könnyen és gyorsan vásárolni, mi pedig a leghatékonyabban eladni” – mondja Péter. A Çukor már eddig is tartott édességkészítő tanfolyamokat érdeklődőknek, de az alapítók szerint egy franchise jellegű, kicsiben dolgozó hálózat is felépíthető lenne.
Arra a banális kérdésre, hogy mi a jó Barcelonában, azt meséli, hogy amikor idejött, szinte észre se vette, és már eltelt két év. Voltak aztán könnyebb és nehezebb periódusai, amikor nem volt egyszerű összerakni a megélhetést. „De áprilisban már rövidnadrágot és papucsot húzok, és novemberig le se veszem.” Ezt pedig Magyarországon bizonyosan nem lehet büntetlenül megtenni.
| Barcelonai magyarok |
Barcelonában 2010-ben valamivel több, mint 80-an vetették fel magukat a választói névjegyzékbe, hogy mint magyarországi lakcímmel rendelkezők átjelentkezéssel a helyi főkonzulátuson ia szavazhassanak. 2014-ben már közel 700-an voltak. Egyes becslések szerint nagyjából kétezer magyar élhet Barcelonában, és elég gyakori, hogy valaki lángos- vagy kürtőskalácssütő nyitására próbál engedélyt kérni, egyébként nem túl nagy eséllyel. Barcelonában van magyar étterem, magyar delikátesz, vannak magyar mikrovállalkozások (Például a Nagy Borbála építész és társai jegyezte Didongo, amely minden hónapban újabb és újabb négy hétre szóló szóló kreatív játékcsomagot kínál minden szükséges kellékkel együtt gyerekeknek és szüleiknek). Áprilisban a főkonzulátus és a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület szervezésében Barcelona új dizájnközpontjában, a Hub Disseny-ben mutatkozott be a magyar design-ipar. |
