Akár 200-300 milliárd forint árbevételtől is eleshettek a gabona- és az egyéb terménypiaci szereplők az idén, mert nem kötöttek időben szerződéseket a várható gabonatermés értékesítésére – tette közzé kalkulációit november közepén az agrárszektor.hu. E határidős szerződések alapján a gazdák jó előre meghatározott mennyiséget meghatározott áron le tudnak kötni, ezzel biztosítják bevételüket, a kereskedők pedig így biztosan terméshez jutnak, amit a feldolgozóipar is betervezhet, vagyis a teljes vertikális lánc egész évre előre tud tervezni.

Ezt az állapotot telibe durrantotta egy tavaly decemberi rendeletmódosítás, amelynek értelmében a gazdálkodók maximális védelmet kapnak arra az esetre, ha terményeiket elháríthatatlan külső ok (vis maior) – például természeti csapások – miatt nem tudják megtermelni. Ehhez nem kellett bírósági végzés, elég volt egy falugazdász igazolása. Számos gazda élt is a lehetőséggel, kiléptek szerződéseikből, mivel így drágábban tudták eladni terményüket – tavaly aszályos év volt, ami hajtotta az árakat –, a kereskedők meg hoppon maradtak. Idénre a kereskedők már tanultak a leckéből, nem iparkodtak szerződéseket kötni a gazdákkal, akik a tavalyi példán tanulva szintén nem erősködtek a kereskedőkkel megállapodni. Csakhogy idén jó éve volt a mezőgazdaságnak, ez pedig azt jelentette, hogy a termés mennyisége is kiválóan alakult, vagyis a kínálati bőség miatt az árak megindultak lefelé. A termelők így kénytelenek az azonnal esedékes – prompt – árakon értékesíteni a gabonát. A kereskedők pedig szintén rosszul járnak, ők is kevesebbet tudnak kérni a terményért a feldolgozóktól. (A folyamat levezetését az Alapblog is szépen leírja).

A vis maioros megoldás fonákságára már a kormány is igyekszik reagálni, három fideszes képviselő módosító javaslattal találna megoldást a kialakult helyzetre. A javaslat szűkebb keretek közé igyekszik szorítani a problémás területet, az eladóknak a szerződésekben nemcsak arról kellene nyilatkozniuk, hogy az adott terményt saját nevükben és kockázatukra termelik, hanem egyedi azonosításra alkalmas módon meg kellene jelölniük azokat a földterületeket is, amelyeken a megállapodásokba foglalt árumennyiséget megtermelték. A dokumentumokban rögzíteni kellene a megjelölt területeken szokásos hektáronkénti termésátlagot, illetve a vis maior igazolások részletes feltételeit és a minőségmeghatározás vagy a vitarendezés módját is.

A gazdálkodók a vis maior miatt kieső gabonájukat más tábláikról is pótolhatják, ha ezt szerződéseikben bevállalják. Ha azonban nem így döntenek, vis maior esetén csak a megállapodásokban szereplő földterületekkel kapcsolatban jelentkezhetne teljesítési kötelezettségük. A nagy kérdés ugyanakkor az, hogy mi lesz a kockázatmegosztással a termelő és kereskedő között, mivel a javaslat továbbra is a vevői oldalon fennálló gazdasági erőfölény tompítására hivatkozik a tervezet általános indoklásában.

Nem mindegy, hogy 60, vagy 40 ezerért lehet eladni a kukorica tonnáját

Relatív, hogy kit mekkora kár, vagyis inkább haszonelmaradás érinthetett ebben a szezonban a határidős ügyletek megszűnése miatt, ez változó annak függvényében, hogy a termelő májusban vagy csupán pár hónappal korábban kötött volna szerződést terményére – fejtette ki Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Az tény viszont, hogy míg korábban már május elején 2 millió tonna körüli kukoricára leszerződtek a gazdák, a határidős ügyletek megkötése az idei szezonra nem volt jellemző.

Ami összejött tavaly, az idén nem: a gazdák és a kereskedők is komoly veszteségeket szenvedtek

Stiller Ákos

A vis maior probléma már több éve tart a főtitkár szerint, de a kereskedői oldalon áthidalhatatlan jogbizonytalanságot a tavaly decemberi rendeletmódosítás teremtett. A határidős ügyletek megkötésének hiánya az egész ágazatra hatással van, és a termelőkön, kereskedőkön túl a feldolgozóipar számára is gondot okoz a tervezésben Pótsa Zsófia szerint. Korábban az előrelátó termelők és kereskedők már év végén elkezdték megkötni a jövő évi szerződéséket. Ha egy kereskedő tudja, hogy mennyit és hova szállít, akkor ehhez a szükséges logisztikát is meg tudja tervezni és szervezni.

A Gabonaszövetség főtitkára szerint a termelők és vásárlók egyaránt nagy lehetőségektől estek el idén. Egyáltalán nem mindegy például, hogy 60, vagy 40 ezer forintért cserél gazdát a kukorica egy része. "Meglátásom szerint a magyar agrárium számára versenyhátrányt és komoly gazdasági kárt okozott a betakarítás előtt eladható termények volumenének drasztikus csökkenése" – emelte ki Pótsa Zsófia. A határidős szerződés eddig sem volt kötelező, csupán egy lehetőség volt mind a termelő, mind a felvásárló számára, ám ettől idén mindannyian elestek, mivel a határidős ügyletek megkötése nagyon kockázatossá vált a magyar jogszabályi környezetnek köszönhetően.

Egy felelősségteljes termelő amúgy sem kötötte le betakarítás előtt az összes várható termését, hagyott magának mozgásteret. Az viszont elfogadhatatlan, hogy 30 százalékos terméskieséssel a vis maiorra hivatkozva felrúgható egy megállapodás – emelte ki Pótsa Zsófia.

Minden vállalkozótól – és a termelő ugyanúgy vállalkozó, mint a kereskedő – a Gabonaszövetség főtitkára szerint elsődlegesen elvárható, hogy a saját érdekkörébe eső körülményeket ő maga mérje fel, és azt ne a szerződő partnernek kelljen kockázatként átvállalnia. A kereskedők nem vállalhatnak termelői kockázatokat, és ugyanúgy nem háríthatják át a termelőre a kereskedői kockázatokat. A termelőknek nyilván nagyobbak a kockázatai – ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, igaz, az ilyen esetekre ott van a biztosítás, a káralap, az állami és uniós támogatások. Ezeket mind ki kell használni, akár új forrásokat kell teremteni, hogy a gazdák és termelők be tudják magukat biztosítani, de sokan még ma sem kötnek például biztosítást a természeti károk pénzügyi kivédésére – hangsúlyozta a főtitkár.

Pótsa Zsófia szerint a helyzetre annak a már a törvényhozás előtt lévő módosító javaslatnak kell megoldást kínálna, amelynek végleges formája még nem ismert, a Gabonaszövetség is a parlament honlapjáról tájékozódik. Az eredeti módosító javaslat már felsorolja a termelő kötelezettségeit is egy határidős ügylet kapcsán, de a november 28-án benyújtott bizottsági módosító javaslat egy pontja az eddigi törekvéseket semmisíti meg egy tollvonással. Az említett módosító javaslat jogot adna a termelőnek arra, hogy a teljesítés akadályáról ne legyen köteles értesíteni a vevőt. A tervezet szerint a termelőnek csupán az lenne a kötelezettsége, hogy miután megvan az (vis major) igazolása a terméskiesésről, azt utólag benyújtsa a vevőnek. Ami érthetőbben a Gabonaszövetség főtitkára szerint ennek alapján például elképzelhető, hogy a vevő egy júniusi káreseményről akár csak a következő év januárjában értesül. E módosítás elfogadása nem hogy segítené, de  tovább rontaná az előre történő felvásárlás lehetőségeit – emelte ki Pótsa Zsófia.

A Gabonaszövetség főtitkára bízik abban, hogy a parlament olyan módosító javaslatot fog elfogadni, amely eleget tud tenni annak a piaci igénynek, hogy a mezőgazdasági termények piacán ismételten legyen lehetőség az úgynevezett határidős ügyletek megkötésére. Ezért nagy érdeklődéssel várják a parlamenti vita végét, illetve a javaslatról történő szavazást, végleges véleményt majd csak akkor fognak tudni mondani az új szabályozásról.

A biztosítás a kulcs

Ez a fegyver fordítva sült el – fejtette ki Tóth Péter, az Agrár-Európa Tanácsadó Kft. ügyvezetője. A szándék abban az értelemben jó volt, hogy a termelők kiszolgáltatottságát csökkenteni kell, ám az ügyvezető szerint egy olyan kiegyensúlyozott rendszerre kell törekedni, ahol az eladó és a vevő érdekeit is figyelembe veszik. Az Egyesült Államokban például szintén létezett közvetlen mezőgazdasági támogatás, ám egy 2013-as törvényben már úgy döntöttek, hogy ezt a támogatási formát ki kell vezetni. Tóth Péter szerint ehelyett inkább a termés- és árbiztosításra koncentrálnak.

Nem mindegy, hogy 40, vagy 60 ezerért lehet eladni a kukorica tonnáját

Horváth Szabolcs

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a rossz időjárás miatt tényleg nem terem annyi, amennyire a gazdák kötelezettséget vállaltak, a biztosítás egyik lépcsője itt aktiválódhat. Másfelől pedig, ha egy bizonyos árszintnél alacsonyabban tudnák eladni terményüket, akkor ott szintén aktiválódna egy újabb lépcső. A biztosítás 60 százalékát ráadásul az állam állja, csak a maradékot kell fizetnie a gazdáknak az Agrár-Európa ügyvezetője szerint. A választók felé így könnyebben meg is magyarázható ez a támogatási forma, mivel ezáltal termelés- és jövedelembiztonságot biztosít az állam, és nem közvetlenül a gazdák zsebébe önti a dollárokat.

Tóth szerint ugyanakkor Magyarországon egyelőre a biztosítók kevésbé rendelkeznek ilyen biztosítókkal, ráadásul a hazai gondolkodásban még mindig a természeti katasztrófára – például belvízre, fagykárra – történő biztosításkötés dominál, a termésmennyiség biztosítása helyett. Ha egy ilyen, kiszámíthatóbb rendszer működne itthon is, akkor a termelők és a kereskedők is nagyobb számban csatlakoznának – fejtette ki Tóth Péter.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!