Az adóhatóság a jogértelmezéseiben néha nem a magyar nyelv szabályai szerint jár el. Szándékosságot nem lehet feltételezni, mert hol az adózó (1-2. példa), hol a költségvetés kárára (3-5. példa) téved. Vizsgáljuk meg néhány közérdeklődésre számot tartó jogszabály értelmezését, ahol az adóhatóság jogértelmezése nyilvánvalóan ellentétes a magyar nyelv szabályaival.

1. „Az adóhatóság az (1) bekezdés szerint feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá…” [Art. 109.§ (2) bekezdés]

Vagyonosodási vizsgálatoknál az adóhatóság a törvény szövegétől eltérően „jövedelmébe” számítja be a becsült adóalapot, így jut arra a téves következtetésre, hogy a becsléssel megállapított adóalap egyéb jövedelem. Valójában adóalap-kiegészítés (2010-től belénk fog vésődni ez a fogalom).

A cikk folytatását olvassa el az Adózónán!