Vagyonvizsgálat: melyek a hitelt érdemlő bizonyítékok?
Az adózó legtöbb esetben gyanútlanul sétál be az adóhatósághoz a kért dokumentumokkal, és úgy gondolja, hogy ezzel elejét veszi a további vizsgálatnak. Téved, 2001. január 1-jén bevezették az a szabályt, hogy az APEH jogosult vizsgálni az adózó állításainak valódiságát az elévülést megelőző időszakra is. Példa tanulságokkal.
A következőkben olyan ügyet mutatunk be, ahol még nem zárult le az adóigazgatási eljárás, ám az ügy mégis tanulságos. A történet nyitja, hogy csak 2003-ban kellett nevesítenie mindenkinek az anonim betéteket, illetve a látra szóló értékpapírokat, addig mindenki tarthatott magánál ilyet, illetve beválthatott ilyen papírt „név nélkül”.
Az adóhatóság úgy kezdi vizsgálatot, hogy már a kiválasztásnál feltérképezik az adózó vagyontárgyait az ingatlan- és a gépjármű-nyilvántartásból és más adatokból. Ezen kívül megnézik azt is, hogy kinek milyen cégekben van részesedése, mennyi az ezekben a cégekben lévő tagi kölcsön állománya. Bekérik a pénzintézetektől a folyószámla-kivonatokat az elmúlt 5 évre visszamenőleg és megnézik a biztosítók adatszolgáltatásait is a fizetett biztosítási díjakról, befektetésekről.
Jelen esetben az adózónak a vizsgált időszakban (2002-től) mezőgazdasági őstermelésből származott jövedelme. Személyi jövedelemadó bevallásának önadózás útján tett eleget. A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmének elszámolására a tételes költségelszámolást választotta. A vizsgálat során adózó bemutatta a készpénzfizetési számlákat, nyugtatömböket, amelyen szereplő összegeket felvezették az őstermelői igazolványhoz kapcsolódó értékesítési betétlapokra is.
A teljes cikket olvassa el az Adózónán!