A spam kéretlen reklámüzenet, amelyet felhasználói hozzájárulás nélkül, tömegesen küldenek ki. Ez nemcsak a felhasználók számára visszataszító hatású, hanem jó ideje már itthon is törvény tiltja.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről egy hét évvel ezelőtti törvény rendelkezik: eszerint reklámtartalmú e-mail kizárólag a felhasználó előzetes és írásos beleegyezésével küldhető.

Hazánkban is egyre inkább figyelnek az internetes visszaélésekre, bizonyított spammertevékenység esetében súlyos pénzbüntetésekre lehet számítani. A következményeket két csoportra érdemes osztani. Egyrészt beszélhetünk az előbb említett törvényi szigorról, másrészt a felhasználó avagy a rendszer „bosszújáról”. Sok esetben kerülnek fel vállalatok internetes „feketelistára”, s bármely hozzáértő informatikus képes arra is, hogy küld egy válaszlevelet mondjuk 10 GB-os csatolmánnyal, ami a céges levelezőrendszert jó pár órára kiiktatja.

A spammelés rombolja a márkaismertséget, ráadásul a felhasználók egymás között is terjeszthetik a negatív információkat, rémhíreket. Mindezek könnyen online krízissé nőhetik ki magukat, ami gyakran nagyobb kárt okoz, mint azt előre gondolni lehetett.

 Mit kell tenni annak érdekében, hogy a vállalkozás különbözzön a spammerektől?

1. NE vásároljon, vagy kölcsönözzön e-mail listát. Sok megkeresést kapok ilyen-olyan cégektől, hogy vásároljam meg a „bejáratott”, több ezres e-mail adatbázisukat. Még ha a vásárolt lista minden e-mail címe valódi és élő is, egy ilyen eset több problémát is felvet. Egyrészt ezek a legtöbb esetben csak összegyűjtött adatok, de felhasználói jóváhagyás nincs hozzájuk, tehát reklám jellegű üzenetek továbbítására nem használhatók. Másrészt, még ha tényleges feliratkozást takarnak is, egy érdeklődő csak egy területtel kapcsolatban iratkozott fel, tehát minden más kategória valószínűleg nem érdekli.

Példának okáért, tegyük fel, hogy egy vállalat autókereskedelemmel foglalkozik és vásárol egy listát, amire olyan felhasználók iratkoztak fel, akiket érdekel a botanika. A kereskedés kiküldi a legfrissebb ajánlatát egy új modellről. Így nézve már szintén a spammer kategóriába tartozik a vállalat, még akkor is, ha nem szándékosan került oda.

2. A kiküldött levelekben emlékeztesse az olvasót, hogy ő volt az, aki feliratkozott, mégpedig ezzel és ezzel az e-mail címmel. Az e-mail cím megadása azért is szerencsés, mert előfordulhat, hogy évek múltán egy felhasználó már nem emlékszik, hogy milyen címmel iratkozott fel, de szeretné például módosítani az adatait.

3. A levelekben minden esetben legyen jól látható leiratkozási link! Ezzel is jelezni kell az érdeklődőknek, hogy az ő kezükben van az irányítás, és ha nem elégedettek a kapott információkkal vagy ajánlatokkal, akkor bármikor beszüntethetik ezt a kommunikációt. A leiratkozási linkkel kapcsolatban még egy kérdést érdemes tisztázni. Igényel valamilyen felhasználói cselekvést a folyamat? A leiratkozást szerencsés minél egyszerűbbé és gyorsabbá tenni. Ha egy felhasználó úgy dönt, hogy leiratkozik például egy hírlevélről, akkor azt sem szeretné, ha ehhez e-maileket kellene írnia, vagy űrlapokat kellene kitöltenie. A leiratkozási link után már csak egy „köszönőablak” jelezze a felhasználónak azt, hogy a kérése megtörtént és ezentúl nem kap a cégtől reklámjellegű e-mailes megkeresést.

4. Adatvédelem! Minden kiküldött levélről el lehessen érhetni a vállalkozás adatvédelmi nyilatkozatát. Habár az érdeklődő a feliratkozás alatt elolvasta, és ideális esetben a vállalati website-ról is el tudja érni, a kapott e-mailekben is találja meg azt a felületet, amit elolvasva megismerheti  a cég adatvédelmi politikáját.

A fent leírtak alapvető fontosságúak, ha egy vállalkozás azt szeretné, hogy kiküldött levelei célba is jussanak, valamint, ha hosszútávon szeretne élni az e-mailes ügyfélszerzés lehetőségével.

Bogschütz Dániel
Forrás: http://www.webcomm.hu