Mit kifogásol Demján a Gyurcsány-csomagban?
Nem a kormány Új Egyensúly programját csupán annak néhány elemét kritizálta Demján Sándor. A VOSZ ügyvezető elnöke különösen az elvárt adó intézménye, illetve a minimálbér utáni kétszeres járulékfizetési kötelezettség jogszerűségét firtatta. Amennyiben július 10-én nem módosítják a tervezett reformot, a szövetség kész Alkotmánybírósághoz fordulni.
Demján Sándor a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy a tervezett reformok egy részét jogszerűtlennek tartja, az elvárt nyereség utáni adó, s a minimálbér utáni kétszeres járulékfizetési kötelezettség évközbeni emelése miatt a szövetség kész Alkotmánybírósághoz is fordulni, amennyiben a kormány július 10-én véglegesíti a reformokat. A VOSZ támogatja a konszolidációt, de Demján szerint a kormányfőnek igyekeznie kell megtalálnia ehhez az alkotmányos formát. Az elvárt vagy más néven minimum adó azonban nem EU-konform, ugyanis a korábban nagy port kavart iparűzési adóhoz hasonlóan árbevételt adóztat, ráadásul a minimálbér utáni kétszeres járulékfizetéshez hasonlóan feltételezi a kollektív bűnösséget.
Mi is az az elvárt adó? |
A jövőben valamennyi társasági adó fizetésére kötelezett cégnek a fennmaradáshoz minimálisan elvárható nyereség után társasági adót kell fizetnie. Az elvárt adó alapja az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összes bevétel 2 százaléka. Az adó kulcsa a társasági adó szabályainak megfelelően 5 millió forint adóalapig 10 százalék, fölötte 16 százalék. |
A felajánlott 8 milliárdból... |
- Évi 200 ezer forint ösztöndíj-kiegészítésre a rossz anyagi helyzetben lévő nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatóknak. |
Az Új Egyensúly programmal kapcsolatos társadalmi párbeszéd megbukott. Formális egyeztetés ugyan volt a négy érdekegyeztető tanács, s a két szakértői bizottság között, de érdemi egyezség nem született - emlékezett vissza Dávid Ferenc. Demján hiányolta a hiánycsökkentő intézkedésekkel összefüggő célok konkrét megjelölését. Szerinte a kormánynak érdemes lett volna meghallgatnia a VOSZ javaslatait és egyben kitűznie, hogy négy év múlva a bérek adó- és járulékterhe nem haladja meg a 42 százalékot, illetve, hogy hat év múlva a vállalatok adóterhelése nem lesz magasabb, mint a régió más országaiban. Ezek a célok Magyarországon tarthatnák a befektetőket és a munkaerőt - tette hozzá. Tiltakozásával párhuzamosan Demján Sándor a következő öt évre 8 milliárd forint közcélú felajánlást tett azért, hogy e nehéz helyzetben még inkább ösztönözze a tehetősebb vállalkozókat társadalmi felelősségvállalásuk növelésére.