Miért van az, hogy míg az egyik önkéntes programon tömegek vesznek részt, a másikat le kell fújni érdeklődés hiányában? A Social Design Cookbook ígérete szerint egy-egy program sikere nemcsak megjósolható, hanem meg is tervezhető.
Élete során az ember időről időre szembetalálja magát a jól ismert életvezetési tanáccsal, miszerint a pénz nem boldogít. Ez bizonyos formában igaz, más formában meg azért annyira mégsem. De abban meg lehet egyezni, hogy vannak olyan dolgok az életben, amik nem a pénzről szólnak, mégis boldoggá és elégedetté teszik az embert.
Kicsit leegyszerűsítve az idén júniusban megjelent Social Design Cookbook is erről szól. Miféle motiváció az, aminek nincs köze a pénzügyi kompenzációhoz, az embereket mégis arra ösztönzi, hogy önként és dalolva időt és energiát áldozzanak a részvételre? A Bujdosó Attila szerkesztésében megjelent kötet ígérete szerint mindez nemcsak megjósolható, hanem meg is tervezhető.
A Social Design Cookbook-sztori
Szerteágazó tevékenységét Bujdosó Attila a találó kulturális brókerkedés elnevezéssel illeti, hiszen karrierje során rengeteg kulturális programban vett részt. Neki köszönhetően lettek Budapesten is PechaKucha prezentációs estek, és a nemzetközi Szubjektív atlasz sorozat magyar verziójának kurátori feladatait is ő látta el. Vagyis nemegyszer lemásolt és a hazai kontextushoz adaptált külföldön sikeres társadalmi kezdeményezéseket.
A Social Design Cookbook receptkönyv jellege ide vezethető vissza. Bujdosó hisz ugyanis abban, hogy ha egy kezdeményezés az eredetitől teljesen más kontextusban is sikeres lehet, az nem a véletlen műve, hanem valamiféle általánosan leírható recept van mögötte. Még a Kitchen Budapest munkatársaként fogott bele a kutatásba, amelynek során ezt a receptet igyekezett felfejteni, és amely végül hosszú tesztelés után Social Design Canvas néven meg is született.
Ez a bárki számára hasznosítható eszköz is szerepel a most megjelent kötetben, 18 esettanulmány (például a Critical Mass, a Múzeumok Éjszakája, a Járókelő vagy a Restaurant Day története) mellett. A közös ezekben a programokban az, hogy egyszerű ötlet köré épülnek, és könnyű csatlakozási lehetőséget kínálnak azoknak, akik a sajátjuknak érzik az adott problémát.
Mitől lesz egy kezdeményezés sikeres?
A Social Design Canvas hasonló elven működik, mint az üzleti életből jól ismert Business Model Canvas. Ami azonban nagy különbség, hogy a társadalmi kezdeményezéseknél nem a fenntartható és növekvő üzleti modell kialakítása a cél, hanem a kezdeményezés sikeréhez elengedhetetlen résztvevő csoportok lelkesedésének a fenntartása. Ettől válik igazán összetett feladattá a modellezés: a motivációk ugyanis ezerfélék lehetnek.
Vannak azonban visszatérő elemek, amelyekből a kötet szerkesztői is dolgozni tudtak, és amelyeknek köszönhetően végül összeállt a modell, amely Bujdosó szerint éppúgy működhet tüntetés vagy találkozó megszervezésénél, mint gyerekzsúrnál vagy céges tréningnél.
A nemzetközileg ismert kezdeményezések azt a lélektani erősítést is képesek megadni a szervezőknek, hogy a sikerükből látszik: az ötlet megvalósítható. Innentől kezdve azon áll vagy bukik az átemelés valamelyik helyi kontextusba, hogy az adott projekt szervezője mennyire tudja felmérni az adott közeg erőforrásait, a helyi szereplők motivációit, és mennyire képes ezekhez igazítani a már létező modellt.
A fenti cikk teljes verziója - további példákkal - a HVG Extra Business 2019/3-as számában olvasható el.
Meg lehet-e rajzolni Magyarország portréját egyetlen, közösen fogott ceruzával? Sikerül-e bármennyire is feltérképeznünk ezt az országot minden optimizmusával és pesszimizmusával együtt? A Kitchen Budapest médialabor és Annelys de Vet holland tervező ötven fiatal alkotót hívott össze, hogy hazájukról képet alkossanak. A Magyarország szubjektív atlasza című könyv alkotói személyes történeteket mesélnek el, amelyek a magyar lélekre világítanak rá. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
Mit lehet csinálni a trollokkal? És mit ne tegyünk semmiképp?
