Vállalkozóként folyamatosan döntéseket kell hoznunk, és több labdával zsonglőrködünk. Állandóan edzésben kell lennünk, hogy javítsunk az eredményeinken, és felkészülten várjuk a jövőt. Csak akkor maradhatunk a csúcson, ha friss szemmel vizsgálódunk, és nyitottak maradunk az új ötletetekre. Ezért kell állandóan edzésben tartanunk mind testünket, mind pedig lelkünket. Ezt nem fogjuk tudni varázsütésre bevezetni, de ha teszünk érte, egyre egyszerűbb lesz. Alkalmazottainkat is bátorítsuk ugyan erre - így hatékonyan csökkenthető a munkahelyi stressz, és a kiégés is megelőzhető. Következzen néhány kipróbált módszer testünk, lelkünk és vállalkozásunk egészségének fenntartásához.

Gondolkodjunk szabadabban – a szabadban!

Általában gyalog megyek munkába és onnan haza a kutyámmal (ez húsz perc sétát jelent egy irányban). Az irodám és az otthonom gyalogtávolságra vannak, és kellemes sétaút köti össze őket. Ez nem véletlen, hanem tudatos választás. A séta nagyon fontos: minden napunkba iktassuk be. Akár otthonról dolgozunk, akár irodából, ügyeljünk rá, hogy minden munkanap elején legalább húsz percet sétáljunk. Próbáljunk meg napközben is beiktatni egy sétát, és ha lehet, munka utánra is. Járjuk körbe a parkolót, menjünk fel-le a lépcsőn, próbáljunk ki különböző helyszíneket. Ha tömegközlekedést használunk, szálljunk le néhány megállóval korábban, és gyalogoljunk inkább.

Megbeszélések saját magunkkal

A vezetéshez az is hozzátartozik, hogy ügyelünk a cégvezető – azaz saját magunk – egészségére. Régóta rendszeres „megbeszéléseket” tartok saját magammal a helyi uszodában: körülbelül tizenhat éve, heti 3-5 alkalommal. Mindig a nap közepén van ez a megbeszélés, és nem mozdítható el. A naptáramban fenntartok erre egy meghatározott idősávot, és „irodán kívül” megjegyzéssel valamennyi kollégámnak egyértelműen a tudomására hozom, hogy ekkor nem vagyok elérhető. Ez azt jelenti, hogy az üzleti tevékenységemet úgy szervezem, hogy ne ütközzön az úszással, hacsak nem élet-halál kérdéséről van szó. A csapatom tagjai is pontosan tudják, hogy ilyenkor úszni járok. A vizes haj amúgy is elárulna!

Változtassunk a szokásainkon – lépésről lépésre!

Vállalkozás építésekor fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk és megértsük, mi hogyan viszonyulunk a változáshoz. A legtöbben azt hiszik, hogy mindent egyszerre kell meglépni, különben nem sikerül, és minden marad a régiben. Ez azonban nem így van. Egyszerűen csak az irányt kell megválasztanunk, és egyszerre mindig csak egy kis lépéssel közeledni felé. Az Angels Landing megmászásakor több mint 400 méternyi magasságkülönbséget győztem le a Zion Nemzeti Parkban úgy, hogy láncokba kapaszkodva húztam fel magam a csúcsra. De nem csak én: több száz ember tette meg ugyanígy az utat, lépésről lépésre. Ennél is többen voltak azonban azok, akik a hegy lábánál figyeltek bennünket, azon tépelődve, hogy nekiveselkedjenek-e. Legyünk őszinték: melyik csoporthoz szeretnénk tartozni?

Találjunk új szokást magunknak!

Ha úgy érezzük, hogy megrekedtünk valahol, válasszunk új szokást! A legjobb módszer, hogy megszabaduljunk káros berögződésünktől, ha új szokásra cseréljük, amely egyszerre hasznos és élvezetes. Az egyik barátomtól egyszer homokórát kaptam ajándékba. Gyakran unatkoztam akkoriban, és kerestem az utat, minként éleszthetném fel magamban a korábbi kíváncsiságot. Úgy döntöttem, a homokórát használom inspirációnak. Elkezdtem írni, naponta pont húsz percet, egy éven át mindennap. Amikor a homok lepergett, letettem a tollat – akkor is, ha épp egy mondat közepén tartottam. A húszperces limit fontos volt: azzal, hogy behatároltam a rendelkezésre álló időt, biztosítottam, hogy másnapra is fennmaradjon bennem az érdeklődés és a vágy az írásra. Ahelyett, hogy engedékenyebb lettem volna, inkább megtanultam azt, hogyan használjam ki minél hatékonyabban, ami van.

Vonuljunk el!

Menjünk olykor szabadságra! A kikapcsolódás létfontosságú ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, és hatékonyan működtessük a vállalkozásunkat. A szabadságok idejét foglaljuk le személyes és munkahelyi naptárunkban, amint csak lehet. Ha üzleti ügyek miatt kell utaznunk, abból is hozzuk ki a legtöbbet! Ne zsúfoljuk tele a naptárunkat értekezletekkel és megbeszélésekkel, és ne rohanjunk azonnal haza! Vegyünk ki néhány szabadnapot a konferenciák előtt vagy után, és csak kószáljunk a városban vagy lazítsunk. Ha akár egyetlen olyan ember is van a szervezetünkön belül, aki nem mehet el szabadságra anélkül, hogy a vállalkozást veszélybe sodorná, sürgős átszervezésre van szükség.

A fenti cikk Sharon Rowe Merj kicsi maradni! című könyvének szerkesztett részlete.

Mitől marad élhető és emberközeli egy vállalkozás? Miként lehetünk nyereségesek, miközben a közösségünket is szolgáljuk? Hogyan tarthatjuk szem előtt a saját értékrendünket a cégünkben? Sharon Rowe tanácsait követve megtanulhatjuk, hogyan éljünk teljes életet vállalkozóként. A könyvet itt vásárolhatja meg kedvezménnyel.