Hőkémény

A hőkéményt már a perzsák és a rómaiak is használták, de a modern építészetben is egyre inkább teret nyer (egyik legjellemzőbb előfordulási helye a számítógépes szerverterem). A rendszer lelke az épület egy olyan egysége (lehet ez maga a lépcsőház, vagy egy tényleg e célra kialakított rendszer), amely képes magába szívni a környezet melegét. Ha ugyanis a "kéményben" a levegő kellően felmelegszik, elkezd felfelé áramlani, és a felső végén távozik az épületből, miközben az alsó vége – a vákuumhatás miatt – beszívja a helyiségbe a frissebb levegőt, természetes szellőztetést biztosítva ezzel.

Párologtatás

Szintén közismert fizikai törvényszerűséget használ ki a párologtatás, mégpedig azt, hogy a párolgás hőt von el a környezettől. A vizet elpárologtatva ideális esetben – meleg és száraz külső klíma mellett – akár 7–12 fok hőmérsékletcsökkenés is elérhető. A rendszer lelke általában egy folyamatosan nedvesen tartott felület, illetve egy ventilátor, amely az egyik oldalon „áthúzza“ ezen a nedves felületen a levegőt, a másik oldalon pedig szétszórja a párát a helyiségben. A módszer abszolút zöld, mivel természetes hűtőközeget, vizet használ. Sok helyen párologtatás céljából közvetlenül az épület (például irodaház, ipari park) közelében, esetleg belső udvarán mesterséges tavat, medencét létesítenek.

Éjszakai szellőztetés

A természetes éjjeli szellőztetés olyan passzív hűtési technika, amelynek a belső és külső hőmérséklet közötti különbségből származó légmozgás az alapja. Mivel napközben az épület teteje, falai és egyéb erre (is) kiképzett elemei felszívják az épületbe bejutó hőt, és ezzel a légkondicionáló mellett szintén részt vesznek a helyiségek temperálásában, a nyílászárókat gondosan csukva kell tartani. Éjjel viszont, amikor a kinti levegő már hűvösebb, az épület nyitható részeit programozott automatika nyitja, így a külső hideg levegő beáramlik az épületbe. A rendszer ott működik jól, ahol a nappali és az éjszakai hőmérséklet között nagy a különbség, és a páratartalom nem éri el a 60 százalékot. Az éjszakai légcserét az ablaknyitás és a természet mellett további ventilátorok is segíthetik.

Árnyékolás

Az árnyékoló elemek feladata, hogy a napsugarakból érkező hőt kint tartsák, az alacsonyabb energiaszintű fényhullámokat viszont beengedjék az épületbe, ráadásul a már említett éjszakai szellőzést se akadályozzák. Ezért a mai modern épületekben már nem egyszerű rolókat kell érteni árnyékoláson, hanem dinamikus, számítógép által vezérelt, komplex rendszert, amely például követi a nap járását (hogy a visszaverő-áteresztő elemek mindig ideális szögben álljanak). Az ilyen rendszer nem engedi be a meleget, de közben úgy ereszti át a fényt, hogy jelentősen csökkenti a mesterséges világítási szükségletet. Az árnyékolás másik bevett formája, ha a napsugarakat csak közvetve engedik be az épületbe (így ugyanannyi fény, viszont kevesebb hő jut be). A brazil elnöki hivatal, az 1960-ban épített, majd 2010-ben felújított Palácio do Planalto például meghosszabbított tetővel és az épület körül elhelyezett medencékkel éri el, hogy a napfény csak a vízfelületről visszaverődve jusson be. Egy másik alkalmazott megoldás, hogy az ablakok elé a szobákban akváriumot helyeznek, ami részben elnyeli a hőt, miközben átereszti a fényt.

pexels.com

Távhűtés

2010-ben indult Csepelen az a pilot projekt, amelynek keretében a Főtáv látja el egy lakópark hűtését nyáron azon a rendszeren keresztül, amely télen a távhőt szállítja. A kísérleti jelleggel a világban a 80-as évek óta létező megoldás előnye, hogy a távfűtő rendszerek kapacitásait nyáron is kihasználják, valamint hogy a távhűtés optimális esetben kizárólag (például az áramtermelés során keletkező) hulladékhővel zajlik. Ezt a hőt használják az úgynevezett abszorpciós készülékekben hűtési célra, majd az így lehűtött vizet juttatják el, akárcsak a távfűtésnél, a csőrendszeren a végfelhasználókhoz. Ez a jelentős mennyiségű villamosáramot használó légkondicionáló berendezésekkel szemben jóval energiatakarékosabb (ráadásul a városképet sem rondítja), ideális esetben még a visszatérő víz hűtése is áram nélkül megy végbe. A bécsi első kerületben elindított rendszerben a távhűtést például a Duna vizével oldják meg. A távhűtésben rejlő lehetőségeket jól mutatja, hogy Helsinkiben kiszámolták: segítségével nyaranta 90 százalékkal kevesebb energiát kell az épületek hűtésére fordítani.

Hőszivattyú

A hőszivattyú a XXI. század nagy találmánya – állítják a megoldás hívei. Egyaránt képes fűteni és hűteni az épületet, valamint melegvízzel ellátni. Nincs szükség hozzá kéményre, gázra, beltéri változata pedig nem nagyobb egy hűtőgépnél. És ami a legfontosabb: nem szennyezi a környezetet. A hőszivattyú tulajdonképpen hőátcsoportosító berendezés. A hűtőszekrény elvén egy villanymotoros kompresszor segítségével teremt az egyik oldalán vákuumot és ezáltal nagy hideget, a másik oldalán pedig magas nyomást és ezáltal nagy meleget. A télen fűtésre használt rendszerben nyáron egyszerűen meg kell fordítani a folyamatokat a hatékony fűtéshez.

Gondos tervezés

A komfort megteremtéséhez magukat az épületeket is úgy célszerű tervezni, hogy minimalizáljuk a nappali felmelegedést, maximalizáljuk az éjjeli hőveszteséget, valamint erősítjük a hűtést elősegítő légáramlási folyamatokat – olvasható az ausztrál kormány új épületekre vonatkozó ajánlásában. Az illetékes hivatal ennél jóval többet is tesz az ügyért: akkreditáló rendszert működtet elemző szoftverek hitelesítésére, amelyekkel fűtési és hűtési hatékonyság szempontjából értékelhetők a felépítendő épületek tervei. Az állami honlapon egyébként tanácsokkal is ellátják a látogatókat arról, mit lehet tenni a hűtési hatékonyság fokozására. Befolyásoló tényező az épület formája és alaprajza, továbbá a megfelelő mennyiségű hőtároló elem a felesleges meleg felszívásához, a megfelelő nyílászárók, burkolatok, szigetelők, fényvisszaverők, valamint a nem lakott terekben kialakított ütközőzónák.

Geri Ádám cikke a HVG Extra Business 2017/2-es számában jelent meg.

Friss lapszámunkban olyan etikus befolyásolási módszereket mutatunk be, amelyekkel jobb hellyé tehetjük a világot, javíthatunk megítélésünkön vagy könnyebben eladhatjuk termékeinket. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel! Ha megtetszett az újság, fizessen elő egy évre, és Simon Sinek A jó vezetők esznek utoljára című könyvét adjuk az előfizetés mellé.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!