A rovat támogatója: HVG Extra Business
Business magazin HVG Extra Business 2017. július. 13. 13:15

Tényleg egyre erőszakosabb a világ? Vagy csak úgy érezzük?

Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni – szól a TED szlogenje. Cikksorozatunk újabb részében a neves nemzetközi konferenciasorozat emlékezetes, elgondolkodtató és megérintő előadásai közül szemlézünk újabb négyet.

Ted Halstead: Dominóhatás

Létezik minden amerikai számára elfogadható terv a klímaváltozás ellen, amely a dominóhatásával ráadásul az egész világra befolyással lehet – állítja Ted Halstead amerikai klímaszakértő. Szerinte az eddigi klímaszabályozások azért sem működtek, mert az emberek nehezen hoznak áldozatot 30-40 évvel későbbi, feltételezett haszonért. A korábbi megoldásokat elutasító republikánus politikusok, konzervatív közgazdászok és üzleti mogulok közreműködésével készített, piaci alapú klímamegoldást Halstead szerint a Fortune 100-as listán szereplő cégek is támogatnák. A javaslat lényege a fokozatosan növekvő karbonadó, amely minden gazdasági tevékenységet érintene. Mivel ennek bevezetése normál esetben minden kormánynak maga lenne a politikai öngyilkosság, Halsteadék terve a tehertételt vállaltan populista fogással ellensúlyozná: a beszedett pénzeket közvetlenül az állampolgároknak adnák. Ezzel nemcsak népszerűvé tennék az intézkedést a családonként járó körülbelül évi 2 ezer dollárral, hanem kézzelfoghatóvá tennék az áldozathozatal hasznát. Halstead szerint ezután – a republikánusok és az üzleti szereplők nagy örömére – a kérdés állami szabályozását is vissza lehetne szorítani. A terv negyedik pillére annak ragályossága: ha ugyanis a rendszerben résztvevők az abból kimaradó országok importját saját lakosaik között szétosztott karbonadóval sújtanák, a nem adoptálók állampolgárai nyomást gyakorolnának saját kormányukra hasonló terv elfogadására – hogy más országok lakosai helyett ők részesüljenek az adóból.

Steven Pinker: Mit csinálunk jól a békében?

Bár a vértől csöpögő tévéhíradók láttán úgy tűnhet, minden korábbinál erőszakosabb világban élünk, a Föld valójában sosem volt olyan békés, mint korunkban – hirdeti előadásaiban és írásaiban Steven Pinker amerikai kognitív pszichológus. A hamis illúziót Pinker szerint részben az okozza, hogy az erőszak iránti érzékenységünk folyamatosan nőtt az évszázadok során – míg például egy-egy kivégzés egykor mindennapos vásári mulatság volt, ma már a világ nagy részén elfogadhatatlan. Az is az erőszak súlyosbodásának érzését keltheti, hogy napjainkban teljesebb és gyorsabb beszámolókat kapunk a világ konfliktusairól. Ahogy Pinker rámutat:

„Az Associated Press jobb krónikása a háborúknak, mint a XVI. századi szerzetesek voltak.”

Mint arra Neil Halloran ábrája is rávilágít, a XX. második felétől – két szörnyű világégés után – soha nem látott nyugalom köszöntött az emberiségre. Sokan meghaltak ezekben az évtizedekben is, de például 1945 után a szuperhatalmak nem vívtak egymás ellen direkt háborút, nem vetettek be nukleáris fegyvereket, sőt még azok a nyugat-európai államok sem harcoltak egymással, amelyek korábban rendre megütköztek. Persze senki sem garantálhatja, hogy ez a trend a jövőben is folytatódik majd. Pinker szerint ezért nemcsak azt kellene megkérdezni magunktól, mit csinálunk rosszul, amikor életünk erőszakba torkollik, hanem hogy mit csinálunk jól, amikor békében élünk.

Ferenc pápa: A jövő te vagy

Minél erősebb a hatalma egy vezetőnek, a cselekedetei annál nagyobb hatással vannak az emberekre. Ha egy vezér nem alkalmazkodó, a hatalma romba dől, és ez romba dönt másokat is – osztotta meg gondolatait Ferenc pápa a TED idei konferenciáján elhangzott, meglepetésnek szánt videós bejelentkezésben. A katolikus egyházfő szerint alázattal és szeretettel viszont a hatalom olyan szolgálattá válik, amely hozzájárul a jó terjesztéséhez. De a jövő nemcsak a vezetőkön múlik, hanem az emberek világlátásán is – figyelmeztetett a pápa, aki szerint boldogulásunk kulcsa a másokat személyként kezelő, önmagukra pedig közösség részeként tekintő emberek kezében van. Ferenc pápa szerint összefonódó világunkban kapcsolataink egészsége, a nyitottság és a szolidaritás mindennél fontosabb. Beszédében az egyházfő annak a vágyának is hangot adott, hogy jó lenne olyan világban élni, ahol a tudományos és technológiai innováció elhozza a társadalmi egyenlőséget és a befogadás kultúráját.

 

Rainer Strack: Fordulópont

Ha nem sikerül időben megoldást találni, 2030-ra munkaerőválság jelentkezhet a leggazdagabb országok többségében – állítja TED-es előadásában Rainer Strack HR-szakértő. A demográfiai jellemzők okozta általános munkaerőhiányt ráadásul a kereslet és kínálat közötti minőségi szakadék is súlyosbíthatja: az átlagnál is nagyobb lesz ugyanis a munkaerőhiány a képzettebbek között, míg a kevésbé képzettek körében részleges túlkínálat jelentkezik. S bár a technológia sok munkahelyet kivált majd, folyamatosan szükség lesz újfajta képességű munkavállalókra – e pozíciókra pedig a fejlett országok leginkább a migráció révén találhatnak jelölteket. Rainer Strack szerint a kormányok és vállalkozások számára a jövő egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy jobban megértsék a képzett szakemberek motivációit. Felméréseik szerint a migrációra kész szakmunkaerő számára a fizetés egy 26 elemű fontossági listán csupán a nyolcadik szempont. Ennél is többet jelent számukra munkájuk megbecsülése, a jó viszony a főnökkel és a kollégákkal, valamint a munka és a magánélet egyensúlya. A jövő szakképzett dolgozóit tehát még inkább erőforrásoknak és értékeknek kell tekinteni, nem pedig kiadásoknak és gépeknek – figyelmeztet Strack.

A fenti cikk a HVG Extra Business közreműködésével készült. 

Friss lapszámunkban olyan etikus befolyásolási módszereket mutatunk be, amelyekkel jobb hellyé tehetjük a világot, javíthatunk megítélésünkön vagy könnyebben eladhatjuk termékeinket. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel! Ha megtetszett az újság, fizessen elő egy évre, és Simon Sinek A jó vezetők esznek utoljára című könyvét adjuk az előfizetés mellé.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

hvg360 Hamvay Péter 2024. november. 28. 15:20

Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal

A sárm, amivel korunk politikusainak egy része él, azt sugallja, hogy „olyan vagyok, mint te, úgy gondolkodom, úgy élek, mint te<strong>”</strong>, még akkor is, ha ez nincs is így – mondja Sonnevend Júlia. Az amerikai-magyar médiaszociológust a témában írt sikerkönyvéről, Orbán Viktorról, Magyar Péterről, Kim Dzsongunról és az egyesült államokbeli karrierjéről kérdeztük.