Sztrájkbizottságot alakított a Spar élelmiszerlánc dolgozóinak egy része, mint mondják, a bérezésük miatt. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) pedig a munkavállalók nevében bíróságon támadta meg a cégnél érvényben lévő kollektív szerződést. A KDFSZ szerint a szerződés "jó erkölcsbe ütközik, és a munkavállalókat teljes egészében kiszolgáltatta a munkáltató irányában".

A hvg.hu-nak jelenlegi vagy volt Spar-alkalmazottak meséltek arról, mi vezethetett a konfliktus kiélezéséhez. Egyik olvasónk például azt állítja, az egyik üzletben 11-15 órán keresztül szinte folyamatosan állnia kellett, a boltban ráadásul azt se nézték jó szemmel, ha valaki elment a mosdóra. "60 éves létemre olyan stílusban beszéltek velem, hogy úgy még a kivert kutyával se" – tette hozzá levélírónk. Fehér István, a Spar kommunikációs vezetője annyit felelt megkeresésünkre, hogy "a munkavégzés a törvényes munkaidő figyelembe vételével történik", és a cég biztosítja a munkaközi szünetet – ez a Munka törvénykönyvének (Mt.) 103. paragrafusa szerint 20 perc, ha a munkaidő meghaladja a hat órát, és további 25, ha a kilenc óránál többet dolgozik az alkalmazott. A kommunikációs vezető hozzátette, hogy szükség szerint mindenkor lehetőség van a mosdó használatára is.

Elvárják az ingyen túlórát

Egy másik olvasónk ismerősei történeteit osztotta meg szerkesztőségünkkel. Ők állítólag havi 80 ezer forintért dolgoznak két műszakban, de a magas fluktuáció miatt folyamatos a létszámhiány, így nem ritka a heti 4-5 alkalommal megkövetelt dupla műszak sem, amit a Spar nem fizet ki nekik. "Mert náluk alapelv, hogy a túlórát a dolgozóknak ingyen kell elvégezni. Vagy ledolgozza ingyen a dupla műszakot, vagy repül, és még az a kevés fizetése sem lesz meg..." – fogalmazott olvasónk. Fehér István szűkszavúan így reagált a felvetésre: társaságuk az Mt. előírásai alapján határozza meg a munkaidőt és fizeti meg a jogszabály szerint a túlórák után járó díjazást.

Akadt olyan is, aki saját állítása szerint "sok rosszat nem tudott írni a Sparról", igaz, csak egy hónapig volt alkalmazásban. Mint kifejtette, nagyon jó volt az üzletben a légkör, az alkalmazottak nem voltak agyondolgoztatva, de nem is "piszkálták" őket. Neki az egyetlen problémája akkor volt, amikor eljött a cégtől: a 20 ezer forintos munkaruháját, bár szerinte kifogástalan állapotban volt, de kifizettették vele. Ráadásul – tette hozzá – a formaruhát tilos az utcán viselni, így legfeljebb otthon, takarításhoz vehetné fel a nála maradt három pólót, egy pulóvert és két farmernadrágot. Fehér szerint a Sparnál a "kihordási idő letelte" után mindenki megkapja a formaruhát, és az időarányos költséget csak abban az esetben kell megtéríteniük, ha munkaviszonyuk a próbaidőn belül megszűnik. Valószínűleg ez történhetett ebben az esetben is, hiszen – amint olvasónk is írta – egy hónapos munkavégzés után történt az eset.

Egy III. kerületi üzlet volt dolgozóját viszont már a próbaideje alatt elküldték, állítása szerint azért, mert az influenzaszezonban ő is megbetegedett, de a táppénzes papírját nem fogadták el, helyette kiírták szabadságra. Amíg a dolgozó szabadságon volt, felmondtak neki – írta olvasónk.

A tavaly júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve szerint egyébként annyi változást hozott a korábbi gyakorlathoz képest, hogy több mint egy éve már a táppénz sem véd meg a felmondástól, vagyis ez alatt az időtartam alatt meg lehet szüntetni a munkaviszonyt közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással. A próbaidő és a szabadság kapcsolata között is sok a tévhit, miszerint a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. Ilyen szabályozást a munkajogban sehol nem találunk, erre a munkáltató sem hivatkozhat, tehát szabadságra menni igenis lehet. Ettől függetlenül természetesen előzetes egyeztetést igényel a szabadsággal eltöltött napok meghatározása, hiszen az éves szabadság nagy részével a munkáltató rendelkezhet.

A próbaidő alatt közölt azonnali hatályú felmondást pedig nem kötelező indokolni. Nem is célszerű indokot közölni akár szóban, akár magában az írásos nyilatkozatban. Ha ugyanis a nyilatkozattevő megindokolja a megszüntetést, akkor a bírói gyakorlat szerint annak tartalmáért felelősséggel tartozik.

A bérezésükkel elégedetlen dolgozók megfogalmazták sztrájkköveteléseiket, és felkérték a KDFSZ elnökségét a sztrájktárgyalások lefolytatására. A szakszervezet hivatalosan eljuttatta a munkavállalók követeléseit a vállalat vezetőinek.

3 százalékkal emelték a bérüket

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke, Sáling József szerint idén tavasszal 3 százalékos béremelésben állapodtak meg a Sparral. Elmondta, hogy ennél többet szerettek volna elérni, de a legtöbb vita a cég vezetésével a béren kívüli juttatások körül zajlott. Ennek eredményeképp a dolgozók 10 ezer forintos ebédjegyet kapnak, Sáling szerint ez az átlagoshoz képest magas, hiszen a kereskedelemben ez az összeg hatezer forint szokott lenni. Ezen kívül azok, akik több mint 10 éve náluk dolgoznak, havi háromezer forintos egészségkártyát kapnak, ez mintegy 2500 alkalmazottat érint. Az iskolakezdési támogatást, bár meg akarta a vezetőség szüntetni, sikerült megmenteniük, ugyanakkor az üdülési támogatást megvágták. A dolgozók vásárlási kedvezményéről pedig még zajlanak a tárgyalások. Az már biztos, hogy a kedvezmény mértéke 20 százalék lesz, az azonban, hogy ez mekkora értékhatárig terjed, még nem eldöntött tény.

Sáling elmondta, hogy az élelmiszerlánc 12 ezer dolgozójából mindenki a minimálbér fölött keres, igaz, körülbelül hatezren lehetnek, akiknek 120 ezer forint alatti a havi fizetése. "Ez leginkább a Dunántúlon okoz gondot, ott folyamatos a létszámhiány. Hiába van munkalehetőség, abban a régióban egyszerűen nem jönnek el ennyi pénzért dolgozni az emberek" – tette hozzá.

Mit kifogásol a KDFSZ?

A törvény szerint a Kollektív Szerződés (KSZ) megkötésénél azokkal a szakszervezetekkel kell egyeztetni, amelyek létszáma legalább a dolgozói állomány 10 százaléka. Ez a KASZ-nál teljesül is, a Sparnál 2800 tagjuk van, míg a csupán alig egy éve működő KDFSZ alig 70 taggal rendelkezik.

A KASZ csak a KDFSZ csütörtöki sajtótájékoztatója után tud konkrétan reagálni a kisebb látszámú szakszervezet felvetéseire, azt ugyanis egyelőre nem fogalmazták meg világosan, mit is kifogásolnak. A KDFSZ elnöke, Bubenkó Csaba is azt mondta a hvg.hu megkeresésére, hogy csütörtökön minden kérdésre választ adnak. Elöljáróban példaként azt kifogásolta, hogy szerintük az, hogy a próbaidőt a Kollektív Szerződés értelmében 6 hónapos időtartamra is meg lehet emelni, a "jó erkölcsbe" ütközik, illetve a "létbizonytalanságot" erősíti. A Munka törvénykönyve viszont megadja a lehetőséget, hogy a 3 hónapos próbaidő időtartamától a KSZ ennyiben eltérhet.

Sáling József amúgy azt mondja, a KDFSZ nem az üzletekben dolgozókat, hanem az áruszállítókat állította maga mellé.