A Stern című hetilap szerint a Lidl egyes üzleteibe nyomozóirodákkal szereltetett fel minikamerákat, de nem a bolti lopások megelőzésére, ahogyan azt a dolgozóknak beállították, hanem az alkalmazottak megfigyelésére. A baden-württembergi belügyminisztérium adatvédelmi vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A Stern megszerezte a dolgozók minden tettéről és lépéséről beszámoló, "több száz oldalas" jelentések másolatát. A belső jegyzőkönyvekből többek között kiderül, hogy az alkalmazottak mikor és milyen gyakran mentek a mellékhelyiségbe, miről beszélgettek egymás között a szünetekben, kivel állhatnak szerelmi viszonyban, van-e tetoválásuk és a megfigyelést végző személy szerint alkalmatlanok vagy csak "befelé fordulók és naivan végzik munkájukat".

Az újság szerint a legtöbb jelentés Alsó-Szászországból, Rajna-vidék-Pfalzból, Berlinből és Schleswig-Holsteinből származik. A diszkontlánc vezetése a magazin megkeresésére elismerte, hogy készültek jelentések, de ezek - állítása szerint - a mulasztások felderítését és nem a megfigyelést szolgálták. A kérdéses jelentések "sem tartalmukban, sem formájukban nem felelnek meg az emberi viszonyokról vallott felfogásunknak" - védekezett a Lidl.

"Ez idő szerint nem tudom kizárni, hogy egyes üzletekben megfigyeltették a dolgozókat. A megbízás azonban nem a cégvezetéstől származott" - mondta Jürgen Kisseberth, a vezetés egyik tagja. Hozzátette, hogy az egyik nyomozóirodával azóta megszüntették az együttműködést és a jövőben csak a mindenki számára látható ipari kamerák működnek majd az üzletekben.

A Lidl, az Aldi után a második legnagyobb német diszkontlánc már 2004-ben is magyarázkodásra kényszerült, amikor a német ver.di szakszervezet a cégről összeállított Fekete Könyvben az "emberi méltóság megsértésével" vádolta meg, egyebek mellett a félelem tartós légkörét és a dolgozókra nehezedő szakadatlan nyomást emelve ki.