Április 30-ig a magyar állampolgárok csak foglalkoztatási engedéllyel vállalhatnak munkát Ausztriában. Feltétel például, hogy az állásra ne álljon rendelkezésre megfelelő osztrák munkaerő. Az engedély kiadását a kiküldött munkavállalók esetében 67 úgynevezett hiányszakmában megkönnyítették a szakképzett munkaerő számára. A határ menti térségben a Magyarországról ingázó munkavállalók számát pedig külön egyezmények rögzítették.

Május 1-jét követően gyakorlatilag anélkül vállalhatnak munkát a magyarok Ausztriában, hogy ott előzetes bejelentési és engedélyezési kötelezettség terhelné őket. Bizonyos feltételek teljesítése azonban továbbra is kötelező lesz - olvasható az ITD Hungary befektetési és kereskedelmi ügynökség honlapján közzétett tájékoztatóban.

Egyéni munkavállalók május elseje után előzetes engedély és bejelentési kötelezettség nélkül vállalhatnak munkát osztrák vállalkozásnál. Mindamellett a munkavállalónak be kell tartania a vonatkozó ágazati bérezési szabályokat és be kell jelentenie a munkavállalót az osztrák társadalombiztosításnál. Az osztrák bérezési és foglalkoztatási szabályok betartását eddig is előírták, de a várhatóan még május előtt megszülető törvény értelmében a jövőben szigorúbban ellenőrzik és büntetik megszegőit. Május elseje után az illetékes hatóság, a bécsi területi egészségbiztosítási pénztár ellenőrizheti, hogy a bejelentés megfelelően történt-e meg, illetve azt, hogy a munkavállaló megkapja-e a kollektív szerződés alapján járó minimálbért.

Ausztriában nincs egységes minimálbér. A minimálbéreket ágazatonként, évente megújított kollektív szerződésekben rögzítik a munkavállalói és a munkaadói szervezetek. A törvényjavaslat szerint a minimálbér alatti bérezésért legfeljebb három alkalmazott esetében ezer és tízezer euró közötti bírságot szabhat ki a hatóság, ismételt esetben ennek a kétszeresét. Háromnál több alkalmazott esetén a bírság összege kétezer és húszezer, ismételt esetben négy- és ötven ezer euró között van. A minimálbérnél alacsonyabb bérezés ellen az egyéni munkavállalók maguk is fordulhatnak jogorvoslatért az osztrák szakszervezetekhez, vagy a munkáskamarához (AK).

Várhatóan hasonló szabályok vonatkoznak majd az Ausztriában telephellyel nem rendelkező - köztük a magyar - vállalatok kiküldött munkavállalóira is. Az egyik eltérés, hogy a kiküldött munkavállalóknak rendelkezniük kell az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) A1-es (korábban E101-es) jelű kiküldetési igazolásával. A készülő törvény emellett várhatóan előírja majd, hogy a német nyelvű bér- és járulékfizetési jegyzékeket az ausztriai munkavégzés helyszínén kell tartani. A minimálbérnél alacsonyabb bérezés esetén kiszabható bírság megegyezik az egyéni munkavállalók esetében a munkáltatóra kiszabható összeggel, de ezen felül az eljárás lefolytatásáig ötezer euró biztosítékot is kérhet a hatóság.

Előreláthatóan változatlan feltételekkel nyújthatnak szolgáltatásokat Ausztriában május elseje után is az ott telephellyel nem rendelkező magyar vállalkozók - tájékoztatták az MTI-t a bécsi magyar nagykövetség külgazdasági irodáján. A szolgáltatásnyújtás 82 gazdasági tevékenység, köztük a legtöbb építő- és szerelőipari, valamint építési szakipari tevékenység esetében engedélyköteles. Az engedélyezéshez szükséges bejelentést az osztrák gazdasági minisztériumnál kell megtenni. A bejelentéshez csatolni kell másolatban, valamint hiteles német fordításban a cégkivonatot, illetve az egyéni vállalkozói igazolványt, valamint annak az igazolását, hogy a vállalkozás legalább két éve folytatja az adott tevékenységet. Az osztrák eljárás 2-3 hetet vehet igénybe, az engedély időben korlátozott.