Egy friss, hivatalosan nem publikált, de a Frankfurter Allgemeine című tekintélyes újság által megszerzett dokumentum megállapítja, hogy az éppen kilövés előtti állapotban leledző német gazdaság a következő 15 évben krónikus szakmunkáshiánnyal fog küszködni, és ez, ha nem tesznek gyorsan, hatékonyan valami ellene, visszavetheti az egyébként fantasztikusan jó távlatokkal kecsegtető gazdasági teljesítményt.

A megoldást a következőkben látja a hivatal első számú vezetője, Raimund Becker: mindent meg kell tenni a családjuk, a gyereknevelés okán otthon maradó lányok-asszonyok (termelő)munkába állításáért, számukra átfogó szakmunkásképző programokat kell indítani. Másrészt legalább 3 millió külföldit kell az országba invitálni, vonzóvá kell tenni a számukra a letelepedést, otthont, iskolai és óvodai helyeket teremtve ráadásul a velük érkező családtagjaiknak is. Harmadrészt 42-ről 44 órásra kell emelni a heti munkaidőt.

Németország az idei évtől nyitja meg munkaerőpiacát az eddig részlegesen kirekesztett kelet-közép európai uniós tagok, így Magyarország számára is.

Németországban a nők mintegy hetven százaléka tagja a munkavállalók világának, de csak valamivel több mint ötven százalékuk dolgozik teljes munkaidőben. Ezt az arányt akarják most felsrófolni. Ehhez azonban óriási mértékben kell terebélyesíteni a Németországnak legfeljebb a keleti, volt NDK-s területein erős, máshol nagyon gyenge óvodai-bölcsődei hálózatot.

A külföldiek bevándorlását, letelepítését illetően zajló társadalmi-politikai viták az utóbbi időben Németországban is kiéleződtek, egyebek között a bankszakember-várospolitikus-statisztikus és újabban bestseller-szerző, Thilo Sarrazzin nézeteinek, kutatásainak nyilvánosságra kerülésével. Ő azt állítja, hogy Németország - főként a muszlim bevándorlók számának vészes növekedése, illetve az európai keresztények számának még drámaibb csökkenése miatt - hosszú távon elvesztheti vezető gazdasági-tudományos-technológiai szerepét.