A vállalás első pontja szerint a 20–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 75 százalékra nő 2020-ig, ez az arány jelenleg 56 százalék. A kutatás-fejlesztési ráfordítások szintje a bruttó hazai termék 1,8 százalékára emelkedik 2020-ig a jelenlegi 1 százalékról. A megújuló energiaforrások részaránya az energiafelhasználáson belül 14,6 százalékra nő, a teljes energiamegtakarítás-vállalás 10 százalék. Emellett az üvegházhatású gázok kibocsátása az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül a 2005. évi szinthez képest legfeljebb 10 százalékkal nő. A megújuló energia jelenlegi aránya Magyarországon 7 százalék körüli.

A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők aránya a 30–34 éves népességen belül 30,3 százalékra nő 2020-ra, az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 18–24 éves népességen belül 10 százalékra csökken addigra. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség aránya 5 százalékponttal csökken. 

A határozat tartalmazza a Nemzeti Intézkedési Terv létrehozásának az ütemezését is. Így a végleges terv elképzeléseit, tervezetét március 28-ig kell elkészítenie a nemzetgazdasági miniszternek. Egy hónappal korábbi a határideje - többek között - az oktatás, a nyugdíjrendszer, a rokkantsági és szociális ellátások, az egészségügyi ellátórendszer, valamint a gyermekneveléshez kapcsolódó pénzbeli ellátások és a gyermekellátó intézményrendszer kidolgozásának; a képzettségi szint javítására irányuló, illetve a végleges Nemzeti Intézkedési Tervben szerepeltetni javasolt intézkedések elkészítésének - derül ki a Magyar Közlönyből.