Sokszor még egy hibátlan önéletrajz is kevés az elhelyezkedéshez, így biztosan nem elég, ha csak a legáltalánosabb gépelési vagy helyesírási hibákat próbálja meg elkerülni pályázati anyagában az álláskereső. Mitől másznak a falra a HR-esek?
Bármilyen meglepő, hallgatni tudni kell, még az állásinterjún is. Mi múlhat rajta? Akár egy ígéretes álláslehetőség is, ha rosszkor szólunk, közbevágunk, kapkodunk. Tanácsok.
Nem árt védekeznie az álláskeresőnek, ha az interjún koncentrációképességét, illetve stressztűrését kezdi tesztelni a HR-es. Nem kell mindig mindenre azonnal válaszolni, a hidegvér, a megfontoltság és a pókerarc elengedhetetlen a sikerhez.
Egy magasan képzett munkavállaló akár az egész cég motorja is lehet. Tudása, tapasztalata ösztönzőleg hat a kollégákra és a vezetőkre egyaránt. A HR-esek mégis sokszor veszélyesnek tartják a túlképzett álláskeresőket, így gyakran be sem hívják az interjúra. Mi a különbség "tapasztalt" és "túlképzett" munkavállaló között? Miként győzheti meg a pályázó a HR-est arról, hogy esélyt adjon a bemutatkozásra?
Sokszor kizárólag az vezérli az álláskeresőket, hogy minél hamarabb megszabaduljanak jelenlegi munkahelyükről, így észre sem veszik, amint egy olyan ajánlatot fogadnak el, amellyel máris egy újabb „pokolban” találják magukat. Magasabb fizetésért, több elismerésért, jobb munkafeltételekért vagy éppen a szakmai fejlődés érdekében érdemes munkahelyet váltani? Három kulcskérdés feltétele segíthet, hogy egy pályázó se fusson felesleges köröket.
Téved az álláskereső, ha azt gondolja, hogy az interjú előtti napon már semmi dolga. Ezt a luxust még akkor sem engedheti meg magának, ha amúgy a személyes találkozón mindent megtesz a siker érdekében. Tanácsok.
Külföldön – például az Egyesült Államokban vagy Brazíliában – túlóradíjat fizetnek azoknak az alkalmazottaknak, akik munkaidejük lejárta után kapnak e-mailt telefonon munkáltatójuktól. A munkajogászok ott azzal érveltek, hogy ez ugyanaz, mintha a munkaadó közvetlenül utasítaná őket valamire. Munkajogi szakértőt kérdeztünk arról: egy magyar munkavállalónak mikor és hogyan kell munkaidőn túl is főnöke rendelkezésére állnia.
Komoly önértékelési problémák forrása lehet, ha a beosztott semmilyen visszajelzést nem kap a főnökétől. A hosszú távú érvényesülés, karrierépítés érdekében éppen ezért bizonyos kérdéseket akkor is érdemes feltenni a vezetőnek, ha a kirúgástól tart a munkavállaló.
Állásinterjún arra kíváncsiak a munkáltatók a leginkább, amiről egyáltalán nem árulkodik a pályázó önéletrajza. De mennyire ásnak mélyre a HR-esek? Milyen izzasztó kérdésekre számíthatnak a pályázók?
Szellemi kihívás, kreativitás, pénz, elegendő szabadidő, előrelépési lehetőség vagy éppen kötetlen munkaidő - ezek az álláskeresők által leggyakrabban megfogalmazott karriercélok. De mit tegyen a munkavállaló, ha elbizonytalanodik? A legtöbben egy bizonyos ponton felteszik maguknak a kérdést: „vajon a megfelelő munkahelyen vagyok-e, vagy valami teljesen mást kellene csinálnom?” Sokan nem azért ragadnak benne élethelyzetükben, mert tehetségtelenek vagy alkalmatlanok egy új karrierre, hanem mert bizonytalanok abban, merre is induljanak.
Nincs az a munkáltató, aki ne szeretné jó előre tudni: hogyan végezné feladatait az álláskereső az első harminc napban új munkahelyén. A kérdés elsőre elég rázósnak tűnhet, a válasz azonban - a meghirdetett pozíció szintjétől függetlenül - nem is annyira nehéz, ha bizonyos szabályokat észben tart a pályázó. Tanácsok.
Legyen bármennyire lenyűgöző - kifogástalan formájú, kiváló tartalmú - önéletrajza is az álláskeresőnek, biztosan elbukik, ha motivációs levelében hibát hibára halmoz. Milyen bakik miatt landol leggyakrabban a szemeteskukában a pályázati anyag? Mit gondolnak erről maguk a kiválasztással foglalkozó szakemberek?