Bevezetné a kormányzat a „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató” fogalmát. Ez pont az, aminek látszik: ahol az állam egészségügyi kapacitásai végesek, besegítene közpénzért a magánegészségügy.
Mintegy 80 ponton módosítana másfél tucat törvényt az, a Belügyminisztérium alá tartozó ágazatokat érintő törvénymódosító javaslatcsomag, amelynek tervezete nemrég került fel a kormány honlapjára.
Az egyik javasolt változtatás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényt módosítaná úgy, hogy bevezet egy új fogalmat, a „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató” megnevezést, amellyel
a kormány úgy tűnik, megnyitja az utat a szélesebb körű, közfinanszírozott magánegészségügyi ellátás előtt.
A tervezet szerint az új fogalom magántulajdonú egészségügyi szolgáltatót takar, amely “olyan közfinanszírozott ellátást nyújt a biztosítottak széles köre számára”, amelyet az állami ellátórendszer nem képes megfelelően kiszolgálni.
Olyan ellátásoknál vonható be a tervezet szerint magánszolgáltató, amelyeket az „állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban vagy fenntartásban álló egészségügyi szolgáltató vagy klinikai központ” nem vagy olyan kis mértékben végez,
amely nem képes az ellátást igénybe vevő biztosítottak széles körű ellátására.”
A tervezet egyelőre csak ezt az új fogalmat vezeti be, arra vonatkozóan a szöveg nem ad támpontot, hogy mely területeken, milyen mértékben és milyen közfinanszírozási módszerrel tervezi alkalmazni azt a kormányzat.
Keresse cikkeinket a hvg.hu és a hvg360 kínálatában. November közepén print melléklettel jelentkezünk, készülünk a HVG Health Excellence 2024 rendezvényre és a betegközpontúságot díjazó HVG&Betegbarát pályázatra.
Kövesd a #egészség 2024 címkét!
Az ugyanakkor látható, hogy az egészségügyi ellátórendszer kapacitáshiánnyal küzd több területen. Ezért döntött például a kormány tavaly nyáron arról, hogy „államosítja” a közfinanszírozott CT- és MR-berendezéseket és azok működtetését.
Ugyanakkor már ennek végrehajtása sem zökkenőmentes, hiszen idén tavasszal a HVG megírta, hogy a két fontos és gyakori képalkotó diagnosztikai eljárás, a CT- és MR-vizsgálatok „államosítását” idén novemberről eltolták 2025 őszére, mert kiderült:
a kormány nem tud minden feltételt biztosítani az átálláshoz, így például az eddigi magánszolgáltatók kártalanítását, az elegendő szakdolgozót, illetve az új gépeket.
Ami az ágazat gépparkját illeti, ott is hiányjelenségek vannak. A HVG írta meg a nyáron, hogy egy friss törvénymódosítás nyomán a városi kórházak között összevissza pakolgathatják az eszközöket a röntgengéptől a CT-berendezésig:
A Népszava is írt a változtatásról, amit a lap szerint a vidéki magánszolgáltatók gyors növekedése is megkövetelhet, hiszen ahol csak egyetlen specialista van, és őt is magánszolgáltató alkalmazza, indokolt lehet a betegek átirányítása.
Egy szakember ugyanakkor a lapnak megjegyezte: az állami kórházak sebészetein 50 százalékos az ágykihasználtság, miközben a betegek hosszú várakozásra kényszerülnek. „A félházzal működő sebészetek képesek lennének többet is operálni, ha az állam értékén és havi kvótakorlátozás nélkül kifizetné a műtétes ellátás árát. A magánszolgáltatók közfinanszírozásával ezek a sebészetek pácienseket veszítenek, azaz biztosan tönkremegy az állami szolgáltatás” – fogalmazott a Népszavának a szakember.
Nyitóképünk illusztráció.
