„Minden eszközt be fogunk vetni azért, hogy a gyermekeinket a leghermetikusabb módon zárjuk el a rájuk leselkedő veszélyektől” – ígérte Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, amikor a HírTv-n futó Bayer-show vendégeként több új részletet is elárult a 2021-es „gyermekvédelmi” törvényt szigorító, a Fidesz-frakcióban előkészített és hamarosan a parlament elé kerülő kormánypárti javaslatcsomagról.  

Csakhogy az eddig megismert, tervezett változtatások alapján látható, hogy a kegyelembotrányig a szigorításokat komolyan nem is tervező kormány(pártok) amolyan pótmegoldásként, illetve figyelemelterelő akcióként kifejezetten politikai célzatú szöveget készítenek elő. A tervekről egyelőre annyi mondható el biztosan: kétséges, hogy a kitűzött célt tudja-e segíteni. Ám, ha erre nem is, 

arra mindenképpen jó lesz, hogy a cselekvő, erőskezű kormányzás és jogalkotás látszatát keltse, és egyfajta hasznos mellékhatásként még az ellenzéken is üthetnek vele egyet.

„Megúszós” javaslattal állt elő Kocsis

Kocsis most – pontosítva Rétvári Bence belügyi államtitkár minapi, „hamarosan” meghatározását – azt ígérte, hogy április végéig benyújtják az újabb „gyermekvédelmi” javaslatcsomagot. Kocsis azt mondta, „nagyon kiterjedt és nagyon nagy törvényanyag lesz”. Elárulta, hogy milyen változtatásokra készülnek a részint már ismertetett terveken felül.

Ezek három témakör köré csoportosíthatók: 

1. Szakmai észrevételek alapján történő szigorítások, amelyekről Kocsis úgy fogalmazott, ezek „javarészt a szakmából és a gyermekvédelmi világból jövő javaslatok”.
2. A kegyelembotrány szülte változtatások, amelyeket Kocsis úgy értékelt, mint „a sajnálatos hibák következményeként megfogalmazódott javaslatok, lásd kegyelmi ügy, amely akkora hiba volt, hogy a két politikai érintettje a létező legjobb döntést hozta azzal, hogy lemondtak”.
3. A hatályos törvény hibáit javító intézkedések, amelyekről Kocsis azt mondta, a javaslatban lesznek olyan elemek, amelyek „az első, 2021-es gyermekvédelmi csomag pontosításaként jelennek meg“.

Kocsis konkrétumokat is említett Bayer műsorában, de ezek mind jogszabályi szigorításokat tartalmaznak, amelyek alapján elmondható, hogy úgy tűnik, a Fidesz-frakció nemcsak a saját munkája, hanem az ebből következő kormányzati feladatok szempontjából is „megúszós” javaslattal áll elő. Olyannal, amit az alábbi jellemzőkkel írhatnánk le: 

• nem igényel önreflexiót az Orbán-kormány részéről, vagyis nem szükséges annak beismerése, hogy a gyermekvédelmi területen esetleg rendszerszintű problémák vannak;
• nem igényel a költségvetés nehéz helyzetében plusz anyagi ráfordítást a gyermekvédelmi területen: nem kell infrastrukturális beruházásokra vagy az ott dolgozók számának, bérének emelésére költeni; 
• nem az esetleges hiányosságokra vagy működési anomáliákra érdemben reagáló, vagyis megoldáspárti lesz a javaslat, hanem szimplán rendpárti, amely a büntetésre helyezi a hangsúlyt. 

Megoldás helyett szigor – beválhat? 

A javaslat a jelek szerint a retorziók bevezetésében, a büntetések szigorításában látja a megoldást. Éppúgy, ahogy az Orbán-féle Alaptörvény-módosítás, amely – a pedofil főnökét mentegető, emiatt elítélt K. Endre kegyelme miatti felháborodást volt hivatott csitítani – szerint nincs államfői kegyelem a kiskorú személy elleni szándékos bűncselekményért elítélteknek. Kocsis elárulta, hogy ezen túl 

• „az elévülési időt nyugodtan elfelejthetik a pedofil bűnelkövetők”, 
• „azt is elfelejthetik, hogy erkölcsi bizonyítványt kapjanak életük végéig”.

Az első változtatás egy egyszerű szigorítás, amely arra vonatkozna, hogy a pedofil bűncselekmények elkövetői hosszú idő elteltével se ússzák meg a felelősségre vonást. Az elévülési idő letelte ugyanis a büntethetőséget kizáró ok a legtöbb bűncselekmény esetében. Ennek szigorítása logikus lépésnek tűnhet, főleg úgy, hogy ezt a receptet egyszer már alkalmazta a Fidesz–KDNP: 

a mostani, a korábbinál szigorúbb szabályt két kormánypárti politikus – Selmeczi Gabriella és Bánki Erik – javaslatára fogadta el a pedofil bűncselekményekkel szembeni szigor jegyében 2014-ben az Országgyűlés, méghozzá egyhangúlag, 164 igen szavazattal, vagyis az ellenzék is támogatta. 

Kocsis Máté

Túry Gergely

A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint a főszabály az, hogy a büntethetőség elévül a bűncselekmény büntetési tétele felső határának megfelelő idővel, de legalább 5 év elteltével. Például az életveszélyt okozó testi sértés büntetési tétele 2-8 év szabadságvesztés, az elévülési idő így 8 év. A súlyos testi sértésnél a büntetési tétel alapján 3 év lenne az elévülési idő, de a törvényi minimum miatt 5 év. 

Gyilkosokkal kerülnének egy lapra 

Vannak további kivételek, vagyis olyan súlyos bűncselekmények, ahol 5 évnél magasabb az elévülési idő. Ilyenek például a korrupciós bűncselekmények, amelyeknél az elévülés 12 év. Vannak olyanok is, ahol a törvény kizárja az elévülést, így bármikor büntethető például az emberölés vagy az emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekmények.  

A Btk. részlegesen most is kizárja az elévülést a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni, 5 évnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknél, ha a sértett a 18. életévét nem töltötte be. Ezek közé tartozik a szexuális erőszak, szexuális visszaélés és a szeméremsértés, amelyekre a köznyelv a pedofil bűncselekmény kategóriát használja, noha a magyar jog ilyen kategóriát nem is ismer. 

A Kocsis által jelzett módosítás a jelenlegi 5 éves büntetési tételre vonatkozó minimum eltörlésével tehát az összes pedofil jellegű bűncselekménynél megszüntetné az elévülést, így a gyilkossággal azonos szintre emelné ezeknek a bűncselekményeknek a büntethetőségét, de nem a büntetés nagysága, hanem az elévülés kizárása szempontjából. 

A másik, Kocsis által említett változtatás az erkölcsi bizonyítványt érinti, amit a tervek szerint soha nem kaphatna pedofil bűnelkövető. Kocsis ugyan nem fogalmazott pontosan, de arra gondolhatott, hogy nem kaphatnának „tiszta” erkölcsi bizonyítványt az érintettek, miközben jelenleg bizonyos idő után a börtönbüntetésüket letöltöttek is kaphatnak ilyet.  

Érdekesség, hogy a pedofilok feltételes szabadulásáról hallgatott Kocsis. Talán mert nincs összhang a Fidesz-frakció és a kormány között. Míg Tuzson Bence igazságügyi miniszter korábbi közlése szerint az a terv, hogy egy pedofil elítélt feltételes szabadságra bocsátása előtt meghallgatják az áldozatát, egy nappal korábban Kocsis még azt mondta, egyáltalán nem lehetne szabadlábra helyezni őket. 

A DK ötlete volt 

Említett még Kocsis más újdonságot is a Bayer-show-ban, méghozzá annak büntetőjogi szankcionálását, ha a pedofíliára utaló gyermekbántalmazást nem jelentik az arról tudomást szerző illetékesek. Noha a műsorban Kocsis is hangsúlyozta, hogy „a gyermekvédelemben és a jelzőrendszerben nagyon sok tisztességes ember küzd”, mégis általánosított azzal, hogy közölte: 

van, aki észleli a gyermekbántalmazást, de nem jelenti a hatóságok felé (…); kötelességük jelenteni, de ha nem teszik, a büntető törvénykönyvvel kerülnek szembe”. 

Kocsis magyarázata szerint „az a tapasztalat, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszerben részt vevők néhány esetben, ne általánosítsunk – gyermek háziorvosok, védőnők, pedagógusok – nem jelzik az általuk észlelt bántalmazásokat – nem akarnak belekeveredni”.  

A Fidesz frakcióvezetője név nélkül, de utalt a bicskei gyermekotthon pedofília miatt elítélt igazgatójára, Vásárhelyi Jánosra, amikor azt mondta az ágazat szereplőiről, hogy „sajnos a pedofil bűnelkövetők beférkőznek közéjük”. Azt már nem említette, hogy éppen a jobboldalon közellenségnek számító Magyar Péter tett közzé egy ombudsmani jelentés alapján egy esetet, ahol  

bár a rákospalotai javítóintézet elbocsátotta a gyermekfelügyelőt, aki a szexért cserébe segítséget ígért a szökésben egy fiatalkorú lánynak, az intézmény vezetése a szexuális visszaélés miatt nem tett feljelentést, mert a feljelentést követő vizsgálat „rossz fényt vetne az intézményre”.

Azt főleg nem említette Kocsis Máté, hogy a (fel)jelentést elmulasztókat szankcionáló ötletük annyira nem új, hogy már 2020 végén – éppen Bayer Zsolt egy rágalmazásgyanús elszólása miatt – törvényjavaslatot nyújtott be róla a Gyurcsány Ferenc vezette DK több politikusa, ám az előterjesztés végül el sem jutott a parlamenti szavazásig, mert a kormánypártiak leszavazták a tárgysorozatba vételét. 

A kormánypárti képviselők által elkaszált javaslat bűncselekményként nevesítette volna a kiskorúak és fiatalkorúak elleni szexuális bűncselekmény feljelentésének elmulasztását – nemcsak a gyermekvédelmi rendszer keretén belül, hanem általában. Aki ennek a kötelezettségnek nem tett volna eleget – a hozzátartozó kivételével –, az akár három év szabadságvesztést is kaphatott volna. 

Ehhez képest érdekes, hogy Kocsis a Bayer-show-ban megjegyezte: „Meglátjuk, hogy a kegyelmi ügyben kialakult vita kapcsán oly hangos baloldal hogy fog viselkedni, hiszen az előző gyermekvédelmi törvényjavaslatot nem szavazták meg, egyetlenegy pontját sem.” Azt már nem tette hozzá, hogy azért nem, mert abban tudatosan összemosták a pedofíliát a homoszexualitással. 

Kocsis Máté április 14-én a Bayer-show-ban, 36:24-től jön a gyermekvédelmis rész:

„Gyerekzár” az internetre! De már van

A Btk.-módosításokon kívül Kocsis Máté azt is elárulta Bayer Zsolt műsorában, hogy az internetszolgáltatásokra vonatkozóan több szabállyal is készülnek. Például egy olyannal, amely lehetővé teszi, hogy „a szülők az internetszolgáltatóknál tudják majd korlátozni a gyermekeik számára elérhető internetes felületeket”. 

A Fidesz frakcióvezetője és ezek szerint a „gyermekvédelmi” csomagon dolgozó összes szakértőjük azonban két dolgot elfelejtett: az internetes „gyerekzár” nemcsak technikailag megvalósítható, hanem már régóta létezik. Sőt, az internetszolgáltatóknak már 10 éve kötelező biztosítaniuk a lehetőséget, hogy a szülők az otthoni interneten elérhető tartalmakat így lekorlátozzák. 

Az ugyanakkor valóban új helyzetet hozhat, ha esetleg úgy változtatnának a szabályokon, hogy „a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését károsító” tartalmak közé kötelezően beemelnék mondjuk az LMBTQ-témakört.

Az elbukott referendum az őshivatkozás 

Kocsis amúgy a 2022-es „gyermekvédelmi” népszavazásra hivatkozással vezette fel a témát, holott a gyermekvédelemhez annak nem sok köze volt. A kiskorúak nemváltásával kapcsolatos, jogilag felesleges és/vagy értelmezhetetlen kérdésekre építő referendum célja a politikai haszonszerzés volt, és végül jogilag érvénytelen lett, bár a Fidesz „politikailag” eredményesnek értékelte. 

A népszavazás után a nagy társadalmi támogatottságra hivatkozva meg is ígérte a Fidesz a további „gyermekvédelmi” szigorításokat. A felhatalmazásra a Bayer-show-ban is hivatkozott Kocsis, mondván: „soha, 1990 óta nem volt még ilyen nagyságrendben akarategység az országban sem választáson, sem népszavazáson” – ebben igaza van, még ha a referendum jogilag hatástalan is volt. 

Túry Gergely

Mégis, a Kocsis szavaival „3,6 millió egyirányú válasz” ellenére a közelmúltig nem foglalkozott komolyan a kormány(párt) a jogszabályi szigorításokkal. Bár ezt Orbán Viktor – szokásához híven összemosva a pedofíliát az LMBTQ-emberekkel – már tavaly februári évértékelőjében megígérte, és ősszel akarták benyújtani az Országgyűlésnek, végül ebből nem lett semmi. 

Azóta senki nem is beszélt a szükségességéről. Sőt, Gulyás Gergely miniszter idén február elején is azt mondta a kormányinfón, hogy nincs szükség változtatásra, a jelenlegi, elég szigorú szabályokat kell betartani. Csakhogy másnap kirobbant a kegyelembotrány, Orbán Viktor pedig egy saját Alaptörvény-módosítással nyitott utat a politikai célzatú jogalkotási folyamatnak.  

Ebbe vetette aztán hevesen bele magát a feladattal megbízott Fidesz-frakció. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető alig két héttel Orbán bejelentése után, február 22-én a kormánypártok kihelyezett frakcióülésén már előrehaladott munkáról beszélt, és be is jelentette, hogy nagyjából 20 törvény módosítását tervezik a „gyermekvédelmi” csomagban.  

Az biztos, hogy – miként általában fontos ügyekben teszi a kormány – az előkészítés során szondázták a közvéleményt, így például egy kormányközelinek mondott kutatóintézet az LMBTQ-jogok további szigorításáról kezdett kérdezgetni. Például arról az ötletről, hogy – orosz mintára – büntetnék „az LMBTQ-propaganda népszerűsítését”: 

Már egyszer kész volt, aztán mégsem

Nem sokkal Kocsis februári, a „gyermekvédelmi” csomag egyes részleteit ismertető bejelentése után el is készülhetett a szöveg, mivel február 25-én vasárnap este hétfő délelőttre össze is hívták az Országgyűlés igazságügyi bizottságát az akkor még be se nyújtott előterjesztés tárgyalására.  

Hétfőn reggel viszont az utolsó pillanatban lefújták az ülést, noha az eredeti terv az volt, hogy kivételes eljárásban, egy nap alatt átverik az Országgyűlésen a javaslatot. Ehhez képest azóta sem nyújtottak be semmilyen szövegtervezetet, így az természetesen továbbra sem járt még az illetékes szakbizottság előtt sem, nemhogy a törvényhozás napirendjén.  

Jelzésértékű, hogy közben ezzel együtt „parkolópályára” került az Orbán-féle, immár másfél hónapja benyújtott Alaptörvény-módosítás is. Ami az egyszer már elkészült, de végül be nem nyújtott „gyermekvédelmi” törvénycsomag késlekedését illeti, arra a legkevésbé sem megnyugtató magyarázatot adta február végén a Fidesz-frakció. Eszerint:    

a gyermekvédelmi törvénycsomagról további egyeztetések szükségesek annak érdekében, hogy megfelelő, alkotmányos megoldást találjunk.

A fenti válasz alapján akkor a hvg.hu megírta: elsőre túl szigorúra sikerülhetett a Fidesz-frakcióban szövegezett javaslat, amelynél így félő volt, hogy egyes elemei nem állnák ki az alkotmányosság jogi próbáját, ezért kellett átdolgozásra visszavonni. Ha az első változat valóban az Alaptörvénybe ütköző volt, annak benyújtása politikailag valóban veszélyes lett volna.  

Hiszen nemcsak a törvény elfogadása utáni, államfői alkotmányossági vétó, hanem akár egy ellenzéki kezdeményezésű normakontroll-eljárás nyomán is megsemmisítheti az új rendelkezéseket az Alkotmánybíróság. A hvg.hu az elmúlt hetekben többször kérdezte a Fidesz-frakciót többek között arról is, sikerült-e már megfelelő „alkotmányos megoldást” találni, de választ sosem kaptunk. 

(Nyitóképünk illusztráció.)