Bár a jövő héten négy teljes napon át ülésezik az Országgyűlés, ebbe a menetrendbe nem fér bele továbbra sem a lassan 16 hónapja tárgyalásra váró javaslat Svédország NATO-csatlakozásáról. Az, hogy a téma nem szerepel a törvényhozás november 6-7-8-9-i üléseinek napirendjén, a hvg.hu birtokába került javaslatból derül ki, amit csütörtök délutáni ülésén véglegesít a Házbizottság.

A svéd csatlakozási jóváhagyás további halasztásáról Vadai Ágnes, a DK politikusa is posztolt a Facebookon, és azt írta: „a nagy szuverén Orbán nem dönt egyedül Svédország NATO-tagsága ügyében”.

Magyarország mellett még Törökország nem döntött a svédek csatlakozásáról, az utóbbi parlamentje viszont már elkezdte tárgyalni a kérdést. A kormánypárti politikusok jellemzően tagadják, hogy a két ország összejátszana, de a látszat mindenképp ez.

Szusszanhat egyet Orbán, Erdogan is hónapokig alkudozhat még a svédek NATO-csatlakozásáról

Hiába kezdeményezte Erdogan török elnök a parlamentnél, hogy vegyék napirendre a svéd NATO-csatlakozást, Ankarának nem sürgős a kérdés. Akármi is történik, a magyar kormány jól már nem jön ki a történetből.

A Házbizottság csütörtök 15 órára meghirdetett ülésére készített napirendi javaslat szerint a 13 órakor kezdődő hétfői ülésnap kivételével minden nap maratoni munka folyik majd, hiszen kedden, szerdán és csütörtökön is 9-kor kezdődik majd az ülés és ezeket este 22 óráig tervezik. Hétfőn fontos szavazás is lesz például a Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról.

Kétszáz fős lenne a Csádba tervezett magyar katonai misszió

A Honvédelmi Minisztérium szerint ezzel is hozzájárulnánk Európa és Magyarország biztonságának erősítéséhez.

Ugyancsak hétfőn tervezik a november végén lejáró, az Ukrajnában zajló háború miatt érvényben lévő háborús veszélyhelyzet meghosszabbítását, amely így újabb fél évet, 2024. május 23-ig lenne érvényben. Hogy az immár másfél éve létező speciális jogrendnek mi köze a háborúhoz és hogyan él vissza vele az Orbán-kormány, itt írtunk részletesen az egyéves évforduló alkalmából:

Egyéves a háborús veszélyhelyzet, amit arra használ a kormány, amire esküdözött, hogy nem fogja

Bő egy éve, május 24-én éjfélkor lépett életbe az új különleges jogrend, a háborús veszélyhelyzet. Addig a Covid-járvány miatt volt, azóta az ukrajnai háború miatt van ilyen. Egyikre sem lett volna igazán szükség, de közös bennük, ami miatt mégis életbe léptek: biankó felhatalmazás a kormány szinte bármilyen döntésére.

Kedden egy sor javaslat általános vitáját tervezik, például a közlekedési törvények módosításáról szólóét, az igazságügyi törvénycsomagét, vagy éppen a büntetőjogi jogszabálycsomagét. Szerdán folytatódnak az általános viták például az energetikai tárgyú vagy az atomenergiáról szóló javaslattal. Csütörtökön pedig a sport- és az adótörvények vitája kerül sorra. Utóbbiról itt írtunk:

Itt az igazi adócsökkentés: 2024-től kevesebb lehet a túró rudi áfája

Az adócsomagban bújtatta el az intézkedést a kormány.