A kedd este megjelent rendelet szerint a honvédek jogállásáról szóló törvénynek azt a pontját, hogy „A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kell eljárni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sért”, szerdától új módon kell értelmezni. „Nem minősül a  másik fél joga vagy jogos érdeke sérelmének különösen az olyan magatartás tanúsítása, amely igazodik a katonai rend és fegyelem fenntartásához szükséges mértékhez”, illetve a bevezetőben említett két célhoz.

Ennek érdekében a katona köteles szolgálatteljesítés céljából rendelkezésre állni, szolgálatot adni, valamint túlszolgálatot teljesíteni. Az állományilletékes parancsnok a felhasznált eszközök és eljárások alkalmazásakor tiszteletben tartja ugyan az állomány tagjának alapvető jogait, de azokat a két cél érdekében „a szükséges mértékben és ideig korlátozhatja”. A  kiképzés vagy gyakorlat során az elöljáró a katonai rend és fegyelem fenntartásához szükséges mértékű, arányos és a  feladat céljához igazodó magatartást tanúsíthat és követelhet meg a feladaton részt vevő alárendelt állománytól, és ilyenkor „az állomány tagjának személyes szabadsága a feladat céljának elérése érdekében a szükséges mértékben és ideig korlátozható”. Az ilyen parancsnokot nem lehet felelősségre vonni. A katonákat a törvénytől eltérő módon is be lehet osztani szolgálatra a vezérkari főnök parancsa szerint.

Természetesen a 2012-ben hozott, és azóta többször módosított törvény maga is alkalmazkodik a katonai szolgálat sajátosságaihoz, abban is számos kötelezettséget rónak a katonákra, tehát a kormány szerdától hatályos rendelete ezen túlmenő – eléggé homályosan megfogalmazott – jogokat ad a feletteseknek a háborús veszély idejére.