Itthon Lengyel Tibor 2023. június. 06. 08:25

Egymilliárdnál is többet költött fizetésekre tavaly a kormánypropagandát terítő Alapjogokért Központ

Lengyel Tibor
Szerzőnk Lengyel Tibor

Már 2021-ben is államtitkári szintű átlagfizetések voltak a civilnek látszó, de valójában kormányzati propagandaeszközként funkcionáló Alapjogokért Központot működtető magáncégnél, de tavaly rekordösszeget, 1,1 milliárdot költöttek juttatásokra a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nél.

Lekövették az átlagfizetések az Alapjogokért Központnál az államtitkárok béremelkedését, sőt meg is haladták a havi bruttó 2 milliós összeget – ez az átlagbér jön ki legalábbis a kormányzati propagandát nagyrészt állami pénzből itthon és világszerte szajkózó, magát mégis függetlennek beállító “elemző- és kutatóintézet” mögött álló magáncég friss mérlegadataiból.

Orbán Viktor a CPAC Hungaryn: A politikánk Soros Györgynek köszönheti a világhírnevet

Orbán Viktor egy nemzetek elsorvasztására kifejlesztett vírusról beszélt a Magyarországon idén másodszor megrendezett, amerikai konzervatívok által alapított CPAC konferencián. Orbán a külföldi vendégei előtt arról beszélt, hogy Donald Trump visszatérése a békét jelentené.

A Budapesten idén másodszor is megrendezett, immár hagyományosnak tekinthető jobboldali konzervatív “dzsemborit”, a CPAC Hungary konferenciát az Egyesült Államokból Magyarországra importáló Alapjogokért központot működtető egyszemélyes magánvállalkozás, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. 2022-es évre vonatkozó mérlegbeszámolója szerint a cégnél

személyi jellegű ráfordításként 1182 millió forintot számoltak el tavaly, ami az átlagos statisztikai létszámként beírt 48 fő foglalkoztatottal számolva havi bruttó 2,05 milliós fizetés, vagyis több, mint egy államtitkár 1,97 milliója.

Az éves beszámolóból nem derül ki, hogy a kft. ügyvezető-tulajdonosa, az Alapjogokért Központ főigazgatója, Szánthó Miklós mennyit keres, de az igen, hogy a fizetett alkalmazottak számánál nagyobb arányban nőtt a rájuk költött összeg. Míg 2021-ben a 37 fős állományra ez 777 millió volt (1,75 millió Ft/hó/fő), tavaly a 48 főre jutott 1182 millió, így jött ki a 2,05 millió Ft/hó/fő.

Nagy Iván László: Várj, Viktor, elhagytad az alufóliasisakodat!

Őrült konteók, vírusszerű ellenségek, Európa visszafoglalása - aki lemaradt tavaly Tusványosról, a CPAC-en bepótolhatta Orbán Viktor fasiszta zöngéjű szólamait. A magyar miniszterelnök összegyűjtötte az összes megbukott szélsőjobboldalit, mert csak ők maradtak, akik hisznek neki a világpolitikában, és tollba mondta a diktatúra receptjét. Ember nem volt még ennyire egyedül egy teli teremben.

Ennél azonban vélhetően kevesebbet keresett tavaly a foglalkoztatottak többsége, hiszen a számviteli szabályok szerint a személyi jellegű kiadási tételbe sorolandó a bér, bérjárulékok és a béren kívüli juttatások mellett például a nem főállásúak vagy eseti jelleggel foglalkoztatottak megbízási díja is – ez azonban nincs részletezve a mérlegben.

Nemcsak az nem derül ki a tavalyi beszámolóból, hogy Szánthó főigazgató pontosan mennyit visz haza, hanem az Alapjogokért Központ más vezetőinek, így Kovács István stratégiai igazgató bére sem, aki másodállásban a kormánypárti “influenszereket” tömörítő Megafon Központ alapítója, mentora is. Amúgy a Megafon mögött álló kft. tavaly 2,7 milliárd forint támogatáshoz jutott, mégis veszteséges lett:

2,7 milliárd forint támogatást kapott a Megafon 2022-ben

Mégis veszteséggel zárta az évet a kormányközeli nonprofit cég.

Az viszont kiderül az Alapjogokért-mérlegből, hogy a cég eszközállománya a 2018-as kezdeti 55 millió forintról 2022-re csaknem a 140-szeresére, 7,6 milliárd forintra nőtt. Ugyanezen idő alatt az árbevétele elhanyagolható mértékben, 31 millióról nőtt 82 millióra. Az adózott eredménye, vagyis a nyeresége – bár a vállalkozás nevében “nonprofit” – ellenkezőleg, csökkent: 18-ról 2 millióra.

A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. amúgy természetesen nem saját árbevételéből rendezi évről évre „a jobboldal egyik legnagyobb nemzetközi dzsemboriját" Budapesten, hanem egyéb bevételekből, amiből viszont van bőven. Az ilyen, “egyéb bevétel” például az első CPAC Hungary megrendezésének évében, tavaly a 2021-es duplája, 2,43 milliárd forint volt.

Szalay-Bobrovniczky kiállt a CPAC színpadára és „hadat üzent" a meleg katonáknak

A honvédelmi miniszter nagyon kereste a háború felelőseit, de Oroszországig nem jutott el. „Ő az az ember, aki tudja, hogy a béke mindennél jobb és a háború mindennél rosszabb" - konferálta fel Szalay-Bobrovniczky Kristófot Bohár Dániel, a saját magát a „Megafon véleményvezéreként" bemutató influenszer a CPAC Hungary konferencia második napján.

Ez az összeg pedig szinte az utolsó fillérig el is ment az említett 1,18 milliárdnyi személyi kiadásra és a további 1,22 milliárdnyi “anyagjellegű ráfordításra”. Ahogy a beszámoló rögzíti is, hogy a 2,43 milliárdos bevétel a “működési költségekre, társadalomtudományi, humán kutatásra, fejlesztésre, rendezvényekre kapott támogatás” volt. Azt,

hogy ez a jelentős összegű egyéb bevétel honnan érkezett, már nem részletezi a mérlegbeszámoló.

A célokat annál inkább. Ahogy írják, “a társaság célja az igazságos jogállami működéssel kapcsolatos közös társadalmi szükségleteknek és elvárásoknak megfelelő tudományos kutatás, elemzés, jogvédelem és jogfejlesztés”. Alább néhány kutatásuk és elemzésük cseppet sem elfogult címe:

  • Szankciós infláció: túl a csúcson, decemberre egy számjegy
  • Brüsszel szankciós inflációjának letörését segíti a GVH vizsgálata
  • A hungarofóbia újabb ékes példája az EP-ben
  • Az EP tartsa tiszteletbe a magyar emberek érdekében végzett beruházási projekteket!
  • Támadásba lendült a hazai és a nemzetközi baloldal Magyarország ellen 
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2024. december. 02. 15:00

Orosz olajból készült termékek az EU-ban: napokon belül lejárhat a szankció alóli felmentés, piacot veszthet a Mol

Tilos az unión belül orosz olajból finomított áruval kereskedni, kivéve, ha a Mol szlovák leánycége vagy, és Csehországnak adsz el. Ennek a felmentésnek viszont december ötödikén vége, hacsak meg nem hosszabbítják. Mennek már a tárgyalások, de már a felállás sem világos: Szlovákia és a Mol nagyon akarja az újabb egyévnyi mentességet, Csehország viszont hallgat.