Működése láthatatlan, jövője kérdéses, de a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány tavaly így is 123 milliót költött fizetésekre. Nemrég megint kádercserék voltak: kirúgták a főigazgatót és eltávolították az egyetem egyik ötletgazdáját, fő támogatóját is. Közben a kínai egyetem tulajdonában álló, kapcsolódó magyar cég veszteséges lett.
Csak a jelentős, az államtól kapott vagyona után besöpört 358 milliós kamatbevételnek köszönheti a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, hogy az alapítása utáni első, 2021-es csonka évben elért 55 milliós veszteséget tavaly sikerült pluszba fordítania és 134 milliós adózott eredményt elérnie – ez is kiderül a friss, 2022-re vonatkozó mérlegbeszámolójukból.
Az alapítvány fő feladata a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának fenntartása lenne, ám az nemhogy nem működik, de az eddig is bizonytalan jövője tavasz óta még kétségesebb, hiszen a kormány szerint “a Fudan Egyetem egyelőre a beruházási stop áldozata lett”, emiatt pedig a fenntartó alapítvány életben tartásának indokoltsága is megkérdőjeleződött:
Bedőlt a budapesti Fudan Egyetem terve, de nehéz lesz megszabadulni a közpénznyelő alapítványtól
A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét.
A tavalyi mérlegben a bizonytalan jövőnek még nem volt jele, az alapítvány éppúgy szórta a közpénzt, mint létrejöttének első hónapjaiban, 2021-ben. Ahogy arról már írtunk, az alapítványnak fennállása első négy hónapja alatt érdemi munkavégzés nélkül is sikerült több, mint 55 millió forint közpénzt elégetnie: ennek felét szolgáltatásokra, másik felét fizetésekre költötték:
Négy hónap alatt 55 milliót égetett el a nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány
A főigazgatóra több mint 4 milliót, más tisztségviselőkre 19 milliót, jogászokra 22 milliót költött el a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány fennállása első hónapjaiban. Ráadásul úgy, hogy a szervezet fő célja a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának fenntartása, ám az nemhogy nem működik, de még a létrejötte is kérdéses.
A személyi jellegű kifizetések tavaly is a költségek java részét tették ki, 123 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy az 2021-es évhez képest egész évre vetítve ez a költségelem 49 százalékkal nőtt tavaly, pedig közben csak eggyel lettek többen. Az alapítványnak – mint a többi, “modellváltó” egyetemet fenntartó szervezetnek – van kuratóriuma és felügyelőbizottsága.
A kuratórium elnöke amúgy az egyetlen a stábból, aki nem kap fizetést. Személye a tavalyi kormányváltás után változott, így lett Palkovics László helyett a Fudan-projektgazda új miniszter, Csák János az elnök. Később, a nyár közepén fokozták le a régi főigazgatót, Bertáné Bényi Krisztinát helyettessé. Az új főigazgató pedig az egykori Mediaworks-vezér, Szabó László lett.
Lefejezték a Fudan Egyetemet fenntartó alapítványt, a volt Mediaworks-vezér lett a főigazgató
Ugyan a kínai Fudan Egyetem budapesti kampusza még a tervasztalon sem létezik, az azt fenntartó, közpénznyelő alapítvány igen, oda pedig az új Orbán-kormánnyal megérkeztek az új káderek is. Az elnök Palkovics Lászlót leváltották, a régi főigazgatót lefokozták. Az új operatív vezető az egykori Mediaworks-vezér.
Tavaly a mérleg szerint az “ügyvezetésre” összesen 25,18 millió forintot költöttek járulékkal együtt, vagyis a főigazgató – júliusig Bertáné, majd Szabó – havi bruttó 2,1 millióba került –, a közben főigazgató-helyettessé vált Bertáné Bényi Krisztina fizetését nem találtuk meg külön feltüntetve. Ám azonosítható a kuratóriumi tagok és a felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíja:
az öt kuratóriumi tag fejenként havi 811 ezer forint, a három felügyelőbizottsági tag pedig 740 ezer forint megbízási díjat kapott.
Arányaiban nemcsak a személyi juttatásokra költöttek az alapítványnál éves szinten 49 százalékkal többet 2022-ben, mint 2021-ben, hanem az egyéb kiadások is nőttek – arányosítva 19 százalékkal. Az “anyagjellegű ráfordítások” 98,4 milliós tételén belül a legtöbbet – csakúgy, mint korábban –, a jogi szolgáltatások 81 milliója teszi ki, ami havi 6,75 milliós költés.
Visszacsempészheti a kormányzat az elvileg már lefújt Fudan-beruházás tervét
Meglepőt állított Vitályos Eszter államtitkár a Fudan Egyetem beruházásáról: ez alapján vagy nem tudja, amit már Gulyás Gergely miniszter egyszer bejelentett, hogy a beruházási stop miatt lefújták a tervet, de az is lehet, hogy csak jegelik - utóbbira utal egy magyar-kínai kormányközi megállapodás szövege is.
Az nem derül ki, hogy a jogi költségeken mely ügyvédi irodák osztoznak, de az biztos, hogy az alapítvány bejegyzését és más ügyeit intéző ügyvéd, Bártfai Beatrix a Sárhegyi és Társai ügyvédi iroda tagja. A minisztériumok, állami szervek által sűrűn megbízott iroda névadó ügyvédje, Sárhegyi Zoltán amúgy a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja.
A 2022-es mérleg leadása óta egyébként újabb kádercsere futott végig a Fudan Alapítványnál. A március végi változtatás szerint alig több, mint 8 hónap után leváltották az egykori Medaworks-vezér Szabó Lászlót a főigazgatói posztról. Bertáné Bényi Krisztina maradt főigazgató-helyettes, és a Szabót váltó operatív vezetőt is “házon belül” találták meg, mivel
az új főigazgató egy kezdettől fogva kuratóriumi tag, Szilas Andrea Cecília lett.
A kínaiul folyékonyan beszélő Szilas Andrea Cecília 2014-2017 között pekingi nagykövet volt – idő előtt lecserélték Pesti Imre fideszes országgyűlési képviselő fiára –, majd helyettes államtitkár, 2021-ig pedig miniszterelnöki tanácsadó. Most van egy állami állása is: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága nemzetközi igazgatója. Azzal is bekerült a hírekbe, hogy
a Pegasus-kémszoftverrel megcélzott személyek listáján az ő telefonszámát is azonosították.
Nemcsak Szilas Andrea Cecília lépett előre tavasszal a Fudan Alapítványnál, hanem más személyi változások is történtek. Kirúgták például a kuratóriumból a kezdettől, 2021-től fogva tag Horváth Leventét, aki túlzás nélkül állítható, hogy a Fudan Egyetem Budapestre telepítésének egyik ötletgazdájaként és fő támogatójaként volt ismert – ezért is került be a testületbe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki főtanácsadójaként dolgoó Horváth igazi Kína-rajongó, gimnazistaként került ki Kínába és a sanghaji Fudan Egyetemen végzett, 2015-től ő volt a sanghaji főkonzul, majd 2017-ben került az MNB-hez, ahol a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedését is egyengette – amikor például 2019 őszén Orbán Viktor és a Fudan Egyetem elnöke a budapesti kampuszról tárgyalt, Horváth is jelen volt – ő van a kormányfő balján, míg Szilas Andrea a jobbján:
Idén tavasszal, a Szabó László leváltásával és Horváth távozásával a kuratóriumban megüresedett két helyre Szászi István, a Bosch-cégcsoport magyarországi vezetője, valamint Palotai Dániel, aki jelenleg a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsának tagja, az MNB volt igazgatója és főközgazdásza, valamint a Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja.
A kuratóriumából kikerült Horváth Levente amúgy a beruházása körül felbukkant, kínai hátterű magyar kft. ügyvezetőjének férje. A 2021 elején alapított Fudan Magyarország Kft. fő tevékenysége a felsőfokú oktatás, de inkább lobbitevékenységet végezhet. A cég egyedüli tulajdonosa a kínai Jiwu Research kutatóintézet, amit a Fudan Egyetem 2020-ban alapított.
A magyar vállalkozás ügyvezetője a kínai Fudanon végzett Niu Shan, akit későbbi férje, Horváth a Fudanon ismert meg, mivel ő is ott tanult. A kínai hátterű kft szerepét jelzi, hogy a magyar kormány és a Fudan Egyetem között 2021-ben kötött stratégiai megállapodás nevesíti a céget, és feladatul szabja neki, hogy “megkönnyítse a Fudan Hungary Egyetem megalapítását”.
Leállt a kormány a Fudan-kampusz előkészítésével, a homályos magyar lobbicég is kivár
Bár a kormány nem engedte el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervét, az előkészítés leállt. Hiába írta elő kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. A beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutó kínai tulajdonú magyar lobbicég pedig hallgat és kivár.
A hvg.hu megnézte a Fudan Magyarország Kft. 2022-es mérlegbeszámolóját is, és abból kiderül, hogy fennállásának első, szerény nyereséggel zárt éve után már veszteséges. A friss adatok szerint a cég a 2021-es 576 ezer forint nettó árbevétel után tavaly egy forint bevételt sem termelt, emiatt pedig a 2021-es 295 ezer forintos profit 615 ezres veszteségbe fordult.
Bedőlt a budapesti Fudan Egyetem terve, de nehéz lesz megszabadulni a közpénznyelő alapítványtól
