Akkor éppen Áder János, későbbi államfő elnökletével erősítették meg a statútumot a Fidesz–MDF–kisgazda többségű Országgyűlésben.
A magyar jogrend szerint nem tudnánk letartóztatni az orosz elnököt – ezt válaszolta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, mikor megkérdezték tőle, hogy érvényt szerezne-e a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsának Magyarország, ha Vlagyimir Putyin belépne a területére.
A miniszter szerint Áder János korábbi köztársasági elnöki hivatala is többször jelezte, hogy az ICC statútuma ellentétes a magyar alkotmánnyal, az Országgyűlés pedig „nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy kihirdeti a statútumot, majd az az Alkotmánybíróság elé kerül, mely a köztársasági elnöknek ad igazat”.
Csakhogy a képviselők 2001. november 6-án nagy többséggel elfogadták a 72/2001. országgyűlési határozatot, amely kimondta: az Országgyűlés megerősíti a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát.
Az ülést Áder János akkori házelnök vezette, az előadó Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár, a külügyi bizottság mostani elnöke volt, és ezekkel a szavakkal érvelt a döntés mellett (idézzük a parlamenti jegyzőkönyvet):
„A nemzetközi büntetőbíróság statútuma egy kiemelkedő fontosságú politikai és jogi dokumentum, megvalósítja azt a történelmi törekvést, hogy különösen súlyos nemzetközi bűncselekmények – így a népirtás, háborús bűncselekmények, emberiség elleni bűncselekmények – és az egyelőre nem definiált belső agresszió elkövetői ne élvezhessenek büntetlenséget a jövőben. … Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szíveskedjen a nemzetközi büntetőbíróság statútumát megerősíteni. Így Magyarország az első 60 ratifikáló állam közé kerül, ami lehetővé teszi számunkra, hogy a büntetőbíróság kialakításában, így a bírák, illetve a főügyész megválasztásában is részt vegyünk. (Taps a Fidesz soraiban. – Gyürk András: Bravó!)”
Hozzászólás nem volt, így rögtön szavaztak. Az Országgyűlés 299 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslatot. 2001-ben még két szakaszban foglalkoztak a nemzetközi szerződésekkel: előbb egy határozattal megerősítették a kormány által aláírt dokumentumot, majd törvényben kihirdették. Ebben az esetben a második szakasz elmaradt. Volt ugyan egy törvényjavaslat, de nem tárgyalták, majd vissza is vonták.
Az elfogatóparancs nem viszi Hágába Putyint, de megbélyegzi
Nemzetközi páriává teheti, de a felelősségre vonásig csak radikális oroszországi rendszerváltás esetén juttathatja el Vlagyimir Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs.
Gulyás Gergelynek tehát formailag igaza van, a szöveget nem iktatták be a magyar törvények közé, ezért nem alkalmazható. Arra azonban nem adott magyarázatot, hogy 2001-ben – amikor ő még nem volt képviselő – pártjának akkori politikusai, köztük a később köztársasági elnökként állítólag alkotmányellenességet látó Áder János és a ma is aktív Németh Zsolt miért gondolták másképp.