Négy civil szervezet szerint a Kúria elnökének nem tetszik, hogy az Országos Bírói Tanács olyan etikai kódexet állított össze, amelyben rögzítik, hogy a szakmai kérdésekben szabadon elmondhatják a véleményüket.
Miután a Kúria elnöke, Varga Zs. András az Alkotmánybíróságon támadta meg az Országos Bírói Tanács (OBT) új Etikai Kódexét, négy civil szervezet – az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – közös beadvánnyal fordult a testülethez. Azért döntöttek így, hogy rámutassanak Varga érveinek megalapozatlanságára és támogassák a magyar bírák függetlenségét – olvasható a közleményükben.
A civilek azt írták, hogy Varga, aki hivatalánál fogva maga is az Országos Bírói Tanács tagja, egészen addig részt vett a kódex kidolgozásában, ameddig a bírák többsége úgy döntött, hogy miután az nem jogi norma, nem hivatkoznak az Alaptörvényre a szövegben. A főbíró ettől kezdve nem volt hajlandó részt venni a folyamatban, majd május 27-én utólagos normakontroll eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróságon.
Amicus curiae beadványában a négy civil szervezet arra emlékezteti az alkotmánybírákat, hogy a testületnek nincsen hatásköre a március 2-án elfogadott Bírák Etikai Kódexének megsemmisítésére, miután az – ellentétben a Kúria elnökének indítványával – nem jogi norma, hanem csak jogilag nem kikényszeríthető magatartási szabályok gyűjteménye. Az Ab már 2016-ban, a korábbi kódex kapcsán is megállapította, hogy az nem jogszabály.
A négy szervezet szerint Vargának valójában az nem tetszik, hogy a bírák önállóan olyan magatartási szabályokat határoztak meg saját maguk számára, amelyek rögzítik, hogy a szakmai kérdésekben szabadon elmondhatják a véleményüket.
Nehéz nem arra gondolni, hogy a Kúria elnöke valójában attól fél, hogy az igazságszolgáltatást érintő kormányzati és igazgatási lépések kapcsán ezentúl kritikus bírói hangok is megjelenhetnek a nyilvánosságban
– írták.
A civilek úgy látják, hogy a bíráknak nemcsak joguk volt új Etikai Kódexet elfogadniuk, de szükség is volt rá, mert a korábbi verzió jogkorlátozó értelmezése aránytalanul leszűkítette a véleménynyilvánítási szabadságukat, és hozzájárult, hogy ne merjenek véleményt megfogalmazni a jogrendszerről és a bíróságok igazgatásáról.